Az EU tagállamai közül Romániában a legmagasabb azon fiatalok aránya, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak – derül ki az Eurostat adataiból. 2022-ben a 15-29 év közötti állampolgárok 19,8 százaléka nem dolgozott. Ez majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A dobogó második fokán Olaszország áll 19 százalékkal, míg a harmadik helyet Görögországi foglalja el 15,4 százalékkal. A lista másik végén Hollandia és Svédország található.
A 2012-2022 közötti időszakban sok tagországban jelentősen csökkent a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok aránya. A legnagyobb előrelépést Görögországban érték el, ahol 13 százalékos csökkenést regisztráltak, de Görögország és Bulgária is jól teljesített a több mint 11 százalékos, illetve közel 10 százalékos javulással.
Két EU-s tagállamban, Ausztriában (0,9 százalék) és Romániában (0,5 százalék) viszont emelkedett a foglalkozás nélküli nem tanuló fiatalok aránya.
Daniel David, a BBTE rektora a Digi24-nek úgy kommentálta az adatokat, hogy Romániában még mindig él egy mítosz, amelyet a politikusok is előszeretettel hangoztatnak, hogy túl sok egyetemi hallgató van, ezért a fiatalokat a szakmunkák irányába kell orientálni.
Az egyetemi vezető szerint ez nagy probléma mivel, ha a diplomások számát Románia teljes lakosságához viszonyítjuk, nagyon rosszul állunk.
„Egy modern, technológiaalapú világban ez kockázattá válik. Az egyetem után egy olyan műveltségi szintre és oktatásminőségi növekedésre volna szükség, amely segítené a fiatalokat abban, hogy toleránsabbak legyenek, jobban eligazodjanak a világban, és képesek legyenek pályát választani. Ennek a mítosznak véget kell vetni”
– fogalmazott a rektor.
Daniel David egy másik érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Románia egy olyan emancipációs fázisban van, amikor az emberek már nem hajlandók olyan dolgokat elvégezni, amelyeket korábban bevállalt. A fiatalok ahelyett, hogy a vendéglátóiparban dolgoznának, például pincérkednének, vagy más, számukra nem különösebben kifinomult szolgáltatói szektorokban vállaljanak munkát, inkább nem dolgoznak.
A rektor szerint ez nagy hiba. A fiatalok egyik napról a másikra milliomosok és vállalkozók akarnak lenni. Ez a generáció fogja irányítani Romániát 15-20 év múlva, de oktatás nélkül ez jelentős kockázatokat hordoz magában.
A BBTE vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy június 9-én egymillió fiatal fog először szavazni. Négy olyan generációról beszélünk, amely a legutóbbi választások óta elérte a törvényes szavazókort. A fiatal szavazók száma meghaladja a törvényes nyugdíjkorhatárt betöltöttek számát.
A választásra jogosult állampolgárok korosztály szerint: 18 éves (230.005), 19 éves (229.992), 20 éves (218.061) és 21 éves (218.061). Daniel David megjegyezte: 2015 óta ismert, hogy 40 százalékuk 15 évesen funkcionális analfabéta volt.
A rektor reméli, hogy ezt a hátrány sokuk ledolgozták 15-18 éves korukra, és a választásokon demokráciapárti döntéseket fogak hozni. Vannak felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, akik bizonyos dolgokra szavaznak, remélhetőleg az európai Romániára, az oktatásra. Vannak olyan középfokú végzettségűek, akik más lehetőségeket mérlegelnek, és egyesek talán a frusztrációból eredően szavaznak nem túl racionálisan. Ez utóbbiak kapcsán David bízik abban, hogy nem csúsznak át olyan szélsőséges, rendszerellenes hozzáállásba, amely a rendszer megváltoztatását célozza meg oly módon, hogy bármit is állítanának a helyére.
(Főtér.ro nyomán Szent Korona Rádió)