A magyar parlament előtt három jelentős alaptörvény-módosító javaslat került tárgyalásra, amelyek között szerepel az EU-s hitelfelvételek szigorúbb parlamenti kontrollja, a köztársasági elnök kegyelmezési jogának korlátozása bizonyos gyermek elleni bűncselekmények esetén, valamint a Magyar Honvédség és külföldi erők magyarországi műveleteinek szabályozása a regionális biztonsági kihívások fényében.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá – olvasható a Tessey Zoltán (Fidesz) által a parlamentnek benyújtott Alaptörvényt kiegészítő javaslatban.
Az indokolás szerint a tervezett módosítás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez, és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz a magyar kormánynak csak akkor van lehetősége hozzájárulnia, ha az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja.
Nincs kegyelem
Vejkey Imre (KDNP) javaslata azzal egészítené ki az Alaptörvénynek a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogára vonatkozó szabályozását, hogy sarkalatos törvényben lehessen meghatározni azoknak a gyermekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményeknek a körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet. A javaslatot azzal indokolták, hogy Magyarországon a gyermek a legfontosabb, ezért a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni.
El kell kerülni a háborúba sodródást
A magyar parlament előtt terítékre került egy új alaptörvény-módosító javaslat, amely Kósa Lajos (Fidesz) képviselő kezdeményezésére került benyújtásra. A javaslat elsősorban a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, külföldi csapatok magyarországi állomásozásának és határátlépéssel járó mozgásának szabályozására irányul, különös tekintettel a jelenlegi regionális biztonsági helyzetre és a szomszédos Ukrajnában dúló háborúra.
A javaslat lényege, hogy egy új sarkalatos törvény keretében meghatározzák azokat az alapvető szabályokat, amelyek a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi tevékenységét szabályoznák. Ezzel egyértelmű jogi keretet kapnának azok a katonai és védelmi intézkedések, amelyek a nemzeti és regionális biztonság megőrzését szolgálják.
Kósa Lajos indoklása szerint a javaslat célja az, hogy Magyarország adekvátan reagáljon a környező térségben kialakult biztonsági helyzetre, és felkészült legyen a gyors válaszadásra. A képviselő hangsúlyozza, hogy bár Magyarország nem küld fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába, és a béke pártján áll, a háborús helyzet és a folyamatos biztonsági kihívások miatt szükséges a honvédelmi jogszabályok megerősítése.
Az új törvényjavaslat részletezi, hogy milyen feltételek mellett engedélyezhető a külföldi katonai erők magyarországi jelenléte, illetve a Magyar Honvédség nemzetközi műveletekben való részvétele. A törvény értelmében a parlamentnek döntő szerepe lesz a katonai műveletek jóváhagyásában, így biztosítva a nemzeti szuverenitás és az országgyűlési kontroll megerősítését ezen kritikus területen.
Magyarország a kezdetektől a béke pártján áll: sem fegyvereket, sem katonákat nem küld Ukrajnába. Hazánk alapvető érdeke az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése. Mindezek mellett
az első és legfontosabb feladat Magyarország békéjének megőrzése és biztonságának szavatolása.
A háborús helyzethez alkalmazkodni kell, és gyors reagálásra van szükség, ezért kell a sarkalatos törvény.
Az Alaptörvény módosítás még nem elég a deviáns-lobbi megfékezéséhez
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
