Globális felmelegedést akarnák megoldani egy olyan titkosnak induló kísérlettel, amitől még az amerikai kormány is elhatárolódik. Bár nem olyan eszement ötlet mint a Trump-féle atombombát a hurrikánba, de egy olyan esemény volt, aminek eddigi megtörténtét mindeddig csak konteónak bélyegezték.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egy titkos kísérlet során sókristályokat bocsátottak ki a San Francisco-öböl felett, ami segíthet megfékezni a felmelegedést. Az ötlet az, hogy a kristályok visszaverik a napfényt, és így nem melegszik fel a föld felszíne.
A kísérletet titokban végezték, és a tanulmányt vezető tudósok hozzáfűzik, hogy mivel az éghajlati és időjárási anomáliák általunk előidézett változásai folyamatosak és aggasztóak, havonta és évente dőlnek meg a rekordok, a legjobb lenne a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását csökkenteni. De addig is próbálkoznak az alternatív módszerekkel.
A Washingtoni Egyetem tudósai egy titkos összeesküvésre hasonlító gyűlésen tesztelték a találmányt egy leszerelt repülőgép-hordozó, az USS Hornet fedélzetén, melyet az Egyesült Államok haditengerészetének építettek a második világháború alatt. Kísérletüket szándékosan nem hozták nyilvánosságra, hogy minimálisra csökkentsék a negatív reakciókat. A próbateszt lényege az volt, hogy elindítottak egy nagy teljesítményű permetezőgépet, és mikroszkopikus sóaeroszol-részecskéket lőttek a levegőbe. Azt tesztelték, hogy ezek az aeroszolok mennyire képesek eljutni a laboratóriumon kívülre.
A tengeri/óceáni felhőkre lefordítva: vajon ha ezekben só van, képesek-e visszaverni a napfényt, és a Föld felszínét egy kicsit hűvösebben tartani. A program szimulációi szerint ha a vizek feletti felhők 15 százalékát sikerülne ezzel a módszerrel kezelni, akkor a Föld egy Fahrenheit-fokkal is lehűlhetne. De persze ezek csak a szimuláció körülményektől független számításai. A valóságban a sikert befolyásolhatja a részecskék megfelelő mérete és a koncentráció. Túl nagy vagy túl sok a szükségesnél több csapadékot idézhetne elő, túl kicsi viszont nem érné el a fényvisszaverő hatást.
Nem az első, nem is az utolsó
Ez volt az első ilyen jellegű kísérlet Amerikában, a második a világon, mert négy évvel ezelőtt az ausztrál Nagy-korallzátonynál végeztek hasonló vizsgálatot abban a reményben, hogy a felhők megvédhetik a régió koralljait a túlmelegedett vizekben való kifehéredéstől. Akkor egy módosított turbinát használtak nagynyomású fúvókákkal, hogy nanoméretű óceáni sókristályok billióit szórják a levegőbe egy hajóról. Az elmélet alapja az volt, hogy az apró sókristályok képesek keveredni az alacsony tengerszint feletti magasságú felhőkkel, és több napfényt vernek vissza az óceán felszínéről. A kristályok bejutnak a felhőbe, létrehoznak egy felhőcseppet, ami sokkal több napfényt ver vissza.
Mindkét kísérletet geomérnökök végezték, azok a kutatók, akik az éghajlatváltozás lassítása vagy visszafordítása érdekében kísérleteznek a technológiákkal. De a jelenlegi projekttel szemben sokan szkeptikusok, mert félnek az időjárás megváltoztatásának ismeretlen kockázataitól és következményeitől. David Santillo, a Greenpeace International vezető tudósa például azt mondta, lehet, hogy megváltoztatja az éghajlati mintákat, nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldön is, és ez ijesztő jövőkép, amit el kell kerülni.
A nagy mennyiségű sóaeroszol légkörbe juttatásának következményei még ismeretlenek, ezért is félő, hogy talán megváltoztatná az óceánok keringését, vagy szokatlan időjárást idézne elő. Ez pedig befolyásolná a gazdálkodást, a halászatot. A kísérlet kényességére utal az is, hogy miközben a Biden-kormány finanszírozta a tengeri felhőkkel kapcsolatos általános kutatásokat, a New York Times szerint a Fehér Ház közleményben hangsúlyozta, ebben a konkrét tanulmányban nem érintettek.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA NEM VESZ RÉSZT A NAPSUGÁRZÁS MÓDOSÍTÁSÁBAN – SEM ALAMEDÁBAN, SEM KALIFORNIÁBAN, SEM SEHOL MÁSHOL.
A következő néhány hónapban a csapat elemzi a tanulmány eredményeit, és megvizsgálja, hogy a részecskék mérete nem módosult-e akkor, amikor beléptek a légkörbe.
Sarah Doherty, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója azt mondta, reméli, hogy soha nem kell felhasználni ezeket az új megoldásokat, például a sóaeroszollal. Ez ugyanis komoly beavatkozás lenne a meteorológia természetes folyamataiba.
Úton a rabszolgaság felé: a konyhakertek betiltását követeli a Világgazdasági Fórum
Természetkímélő élet helyett mesterségesen manipulálnák a légkört a felmelegedés csökkentéséért
(Index nyomán Szent Korona Rádió)