Zelenszkij új követelésekhez köti a békét. Már a 2022 óta elfoglalt területek visszavételét tekinti alapállásnak és teljes természetességgel állítja, hogy ez „kis segítséggel” hamar eljöhet és akkor vége is lesz a háborúnak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Volodimir Zelenszkij a háború alatt először mondta ki, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal még azelőtt, hogy az ukrán fegyveres erők elérnék az 1991-es határokat. Szerinte a Kreml vezetője „kész lesz a párbeszédre”, ha az ukrán hadsereg eléri a 2022-ben érvényes határokat.
„Nem lesz szükségünk arra, hogy minden területünket kizárólag katonai eszközökkel elfoglaljuk. Biztos vagyok benne: ha elveszíti, amit elfoglalt, akkor teljesen elveszíti azoknak az országoknak a bizalmát is, amelyek még mindig kétségek között vannak, hogy támogassák-e Ukrajnát, vagy sem” – fogalmazott.
És a saját államán belül is el fogja veszíteni a hatalmát. Amint ez megtörténik, készen áll majd a párbeszédre
– mondta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy egy ilyen eredményhez „nemcsak katonai lépésekre” van szükség Ukrajna részéről, elegendő nyugati fegyverzettel, hanem az Orosz Föderáció teljes kereskedelmi blokádjára is a világ többi részével.
A győzelemhez segíteni kell Ukrajnát, hogy gazdaságilag győzzön, hogy erős legyen a harctéren és politikailag. Nem kizárólag katonailag kell majd minden területünket elfoglalni – tette hozzá az ukrán kormányfő.
A Strana cikkében kiemeli, az elnök és hivatala korábban következetesen kijelentette, hogy Kijev addig nem tárgyal Oroszországgal, amíg az ukrán fegyveres erők el nem érik az 1991-es határokat. Most Zelenszkij lényegében a 2022 februárja óta elvesztett területek visszaadása után mutatna hajlandóságot a tárgyalásokra. (Ebbe tehát nem tartozik bele a 2014-ben vitatott legitimitású népszavazás által elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság)
Eközben Olaf Scholz német kancellár még tegnap azt mondta, hogy több ország, köztük Ukrajna is tárgyal a békemegállapodás lehetőségéről. A megállapodás fő feltétele azonban az orosz csapatok kivonása az 1991-es határok mögé.
Reagált a Kreml: nem tárgyalnak
Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának
– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Az MTI szerint Peszkov Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, amely szerint az ukrajnai válság rendezéséről megtartandó első és a második genfi csúcstalálkozó között kerülhet sor az Oroszország Ukrajnával fennálló fegyveres konfliktusa lezárásáról szóló tárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformulája” alapján.
Először is: egy ilyen nyilatkozat természetesen teljesen ellentmond a Zelenszkij számára kodifikált, arra vonatkozó tilalomnak, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Másodszor: számunkra nem elfogadhatók az olyan szabályok, amelyeket be kell tartanunk, és amelyeket valaki más fog kidolgozni – nyilatkozott Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ-nak nyilatkozva leszögezte: Oroszország nem kíván részt venni azon az Ukrajnáról szóló konferencián, amelynek lehetőségéről Kuleba említést tett. A Zelenszkij-formulát „alkímiának” nevezte.
„Zelenszkij elnök 2022 novemberében videókapcsolat segítségével egy olyan tízpontos béketervet terjesztett a G20-csoport csúcstalálkozójának résztvevői elé, amely figyelmen kívül hagyta Moszkva álláspontját. Az orosz fél elutasítja fegyveres erőinek teljes kivonását az 1991-ben érvényes határok mögé, illetve azt is, hogy visszaadja az ellenőrzést Ukrajnának az Azovi- és a Fekete-tengeren létrehozott „kizárólagos gazdasági övezete fölött”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban elutasította a Zelenszkij-féle béketervet, és kijelentette, hogy
Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap.
Méltatta a 2023 februárjában előterjesztett 12 pontos kínai békekezdeményezést, amely szerinte a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki, az ENSZ Alapokmányának alapján.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendezéshez el kell ismerni a harctéren kialakult realitásokat, valamint a Novorosszijában és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekeit.
Közéleti homokozó: a francia miniszterelnök kinevezte a „férjét” külügyminiszternek
(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)