Hamvas Béla egy egyetemes orientációjú, univerzális érdeklődésű alkotó volt. Ezt a szerteágazó, intelligens figyelmet kellene megtanulnunk és átvennünk tőle. Azért emlékezünk meg róla évről-évre, hogy ezt a szemléletet bemutassuk, népszerűsítsük – hangzott el a Hamvas Napokon, amelyen a Hamvas életműről szóló új tanulmány kötetet is bemutatták. A kiadvány segíti az író munkásságának megértését.
Hamvas Béla megítélése még mindig ellentmondásos, egyrészt van egy rendkívül elfogult rajongás az életműve iránt, másrészt a tudományos élet egy részétől pedig egy túl szigorú kritikai hozzáállás. A Hamvas Béla Asztaltársaság ezért kezdeményezte egy tanulmány kötet kiadását, amely reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
Hamvas Béla az irodalom, a különböző vallások, a társadalomkritika, a szociológia és a művészetek ismereteinek és tanainak felhasználásával írta meg könyveit, hozta létre világszemléletét. Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette új kötet a hamvasi hagyományokat igyekszik 13 tanulmány segítségével feltárni és értelmezni.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – fogalmazott Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet bemutatóján.
Az idei Hamvas Napokon a hagyományokhoz híven ismét megidézték a kultikus szerzőt, ezúttal izlandi nyelven olvasták rá a Tagore sétányon álló hársra Hamvas Fák című esszéjét. Volt Koloska-völgyi zarándoklat és borkóstolás, amelyen Andrási László somlói borász mutatta be kézműves borait.
A rendezvény keretében megemlékeztek Sziveri Jánosról, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotójáról. Az 1990-ben 36 évesen elhunyt költő, drámaíró, szerkesztő költészete máig hat. A legendás költő életművét Ladányi István, Fenyvesi Ottó, és Géczi János irodalmárok értelmezték, mondván, Sziveri versnyelve megelőzte a korát.
A kerekasztal-beszélgetés után Bakos Árpád és együttese szólaltatta meg Sziveri döbbenetes erejű halálverseit, köztük a Bábel és a Foggal, körömmel című költeményeket. Megrázó erejű, különleges hangulatú est volt.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Horváth Róbert: Szükséges állásfoglalás – Jobboldaliság vagy baloldaliság
(Balatonfured.hu nyomán Szent Korona Rádió)
