Megtalálhatták a védmű alapozását a Szent István Király Múzeum régészei a Nemzeti Emlékhelyen. A kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
“Sikerült szerves anyagot találnunk, ám sajnos nem olyan jó állapotú, mint reméltük, valószínűleg dendrokronológiai vizsgálatra nem, de például C 14-es vizsgálatra már alkalmas lehet. Azért fontos ez a kutatás, mert ezáltal közelebb kerültünk ahhoz, hogy Szent István király korában épülhetett, vagy netán egy másfajta védműnek a részét képezi”
– mondta el Pokrovenszki Krisztián a múzeum főigazgatója, az ásatás vezetője.
Megtalálhatták ugyanis a védmű alapozását a Nemzeti Emlékhelyen a régészek. Egy hete indult újra a Szent István Király Múzeum tervásatása, a kutatás célja pedig az, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a régészek, hogy valóban ezt a teljes területet ölelte-e körbe ez a monumentális védmű.
A Szent István Király Múzeum főigazgatója azt is elmondta, hogy az, hogy melyik építési periódushoz tartozik az alapozás, további vizsgálatot igényel. Ismert, hogy a 11. századon belül el tudnak különíteni két építési periódust a szakemberek: egy korábbit, ami még Szent István Király korában készült, és fa-föld szerkezetű fal. A másik pedig már kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte a mai történelmi belváros teljes területét.
Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül, ami kuriózumnak számított akkoriban – ez mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhelyen. A korábbi kutatásokból tudható, hogy rengeteg fa anyagot használtak fel az építések során.
“Ezek a fák még a 8-9. század folyamán növekedtek. Még az úgynevezett avar korban, késő avar korban. Nem véletlenül mondjuk ezt így viccesen a kollégákkal, hogy avar gyerek ültette, magyar gyerek kivágta. Azok a fák amik még 200-250 évvel ezelőtt növekedtek, azokat kivágva felhasználták a várfal alapozásában”
– mondta el Szücsi Frigyes régész.
A most talált szerves anyagmaradványok és faleletek segíthetik majd a kormeghatározást. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Még mindig rejtély, hogy miért vonultak ki a tatárok Magyarországról
Nincs még egy ilyen szakrális tárgy a világon, mint a magyar Szent Korona