Már rég kiderült, hogy teljesen hatástalanok a szankciók Oroszországgal szemben és, hogy csak a saját gazdaságát teszi tönkre Európa a ruszofóbiával és az orosz bojkottal. Hiába fejezte ki az oszták külügyminiszter, hogy a nyugati cégek nagy része még mindig kereskedik az oroszoknál, az USA mégis megfenyegette Ausztriát, hogy ha a Raiffeisen nem vonul ki Putyinéktól, akkor kizárják az amerikai pénzügyi rendszerből.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az osztrák cégek “erősen elkötelezettek” mind Oroszországban, mind Ukrajnában
– mondta el Alexander Schallenberg, osztrák külügyminiszter pénteken Bécsben, Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ausztria a hatodik legnagyobb befektető az ukrán gazdaságban – hangsúlyozta.
“És igen, osztrák cégek is jelen voltak Oroszországban, és részben még mindig jelen vannak, mint a nyugati cégek mintegy 95 százaléka”
– állította a külügyminiszter.
Schallenberg ragaszkodott ahhoz, hogy a Moszkvára az Ukrajna elleni katonai művelet miatt kirótt nemzetközi korlátozásokat “teljes mértékben tiszteletben kell tartani… Nem lehet semmilyen kivétel”, hiába tudjuk, hogy ezzel nem Oroszországnak, csak önmagának árt Európa.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt is azzal vádolta, hogy a Nyugattal kialakult patthelyzet közepette a gázt és a gabonát “nyomásgyakorlásra” használja. Ausztria tovább fogja csökkenteni a függőségét az Oroszország által szállított gáztól, azzal a céllal, hogy 2027-re “100 százalékos függetlenséget” érjen el – fogadkozott a miniszter. Ez még elgondolkodtatóbb annak a fényében, hogy látjuk miként teszi tönkre a magyar mezőgazdaságot is a preferált ukrán gabona forgalmazása.
Fontos, hogy Bécs és Washington, “egymás mellett álljon ki” az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt – mondta Schallenberg, de várhatóan ez is csak addig lesz így, amíg az USA érdeke ezt diktálja.
A Politico a múlt héten arról számolt be, hogy Washington nyomást gyakorol az egyik legnagyobb osztrák bankra, a Raiffeisen Bank Internationalra, hogy vonuljon ki Oroszországból. A lap szerint az amerikai pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára, Anna Morris osztrák tisztviselőknek és a vállalat képviselőinek azt mondta, hogy a bankot az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás veszélye fenyegeti, ha nem tesz eleget a követelésnek.
A Raiffeisen közölte, hogy 2022 februárja óta jelentősen csökkentette oroszországi tevékenységét, de továbbra sem hajlandó kivonulni az országból, mivel tavaly profitjának csaknem felét ott termelte.
A Financial Times októberben azt állította, hogy az orosz hatóságok a nyugati szankciókra válaszul megtiltották a külföldi vállalatoknak, hogy kivonják nyereségüket az országból. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára akkor közvetlenül nem erősítette meg a hírt, de azt mondta, hogy tekintettel az Egyesült Államok és az EU által Oroszország ellen folytatott “kvázi háborúra”, “különleges rendszer” van érvényben azon nyugati vállalatok számára, “amelyek kormányaik nyomására hagyják el az országot”.
Az Apple, az IKEA, a Microsoft, az IBM, a Shell, a McDonald’s, a Volkswagen, a Porsche, a Toyota és a H&M az elsők között voltak, akik a Moszkva és Kijev között 2022-ben kirobbant harcok kitörése után kiléptek Oroszországból, de sok külföldi vállalat a maradás mellett döntött, némelyikük orosz tulajdonba vagy új márkanévre váltott.
Februárban Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a nagy európai és amerikai vállalatok mintegy 20 százaléka elhagyta az orosz piacot, de a többiek megtartották oroszországi vállalkozásaikat, néhányan pedig növelik beruházásaikat.
Putyin büszkén hirdeti, hogy Európában az orosz lett a legerősebb gazdaság
(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)