Elképesztő már maga a kezdeményezés és az elnevezés is: Kispolgár néven indított telefonos applikációt a balliberális büfögéseiről hírhedt Tóta W. Árpád, hogy még tovább mossa a gyerekek agyát genderideológiával, szélbalos eszmékkel, aktuálpolitikai állásfoglalásaival. Ez gyakorlatilag gyerekmegrontásnak minősül, hiszen még (párt)politikai nézeteit is ráerőlteti a legkisebbekre. Az app neve Kispolgár, ami jól mutatja az irányt: a társadalom szerves alkotóelemeinek kispolgárnak kell lenni! Nem a szellemi nagyságra, a magasrendűségre, hanem a demokratikus állampolgár alantas formájára nevel, azaz a kispolgárságra. Hányinger, amelyről most a Mandiner készített egy összeállítást, amit változatlan formában közlünk (pedig ott is van baj…). Helyreigazítást is közzétettünk egy teljesen mellékszálnak tekinthető ügyben: Varga Zoltán helyett Szalay Dániel jelentkezett, hogy az ő médiája terjeszti a Kispolgárt, nem Vargához köthető a propagálása a balos mocsoknak.
Amennyiben a valódi ifjúságnevelést támogatná a “Kispolgár” helyett,
kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Láthatóan a gyermekek balliberális agymosására törekszik a Tóta W. Árpád-féle Kispolgár. A HVG megosztó publicistája által alapított, kisiskolásoknak szánt, tavaly december óta működő mobilapplikáción egyre szélsőségesebb tartalmak jelennek meg.
A kommunizmusban alkalmazott indoktrinációs módszereket idézi, ahogyan a Tóta W. Árpád-féle Kispolgár a szélsőbaloldali ideológiával igyekszik érzékenyíteni a gyermekeket.
>>Korábban itt írtunk Tótáról és az egész jelenségről>>
A kisiskolások agymosása
Bár a HVG botrányos publikációiról ismertté vált szerzője úgy harangozta be a mobilapplikációt, hogy azzal kisiskolások közéleti tájékozódását segítenék elő – már 10 éves kortól –, a mélyen elfogult, torzító írásokat nehéz másként értelmezni, mint a fiatalok agymosásaként.
A december óta működő alkalmazáson a kormányt bíráló aktuálpolitikai írások mellett olyan ellentmondásos cikkek lelhetők fel, amelyben például a Donald Trump korábbi amerikai elnököt gyalázzák, vagy Vlagyimir Iljics Lenint méltatják a születésnapja kapcsán.
A Szovjetunió megalapításában és a bolsevik hatalomátvételben kulcsszerepet játszó politikust olyan „rendkívüli embernek” nevezték, aki „megváltoztatta a világot”, és akit „illik ismerni”. A cikk szerint „jóságos Törpapaként” őrizte meg az emlékezet Lenint, akit olyan, a munkájának élő kvázi szent figuraként jellemeztek, akit „nem érdekelt a divat, és ha megkérdezték, hogy ízlett az ebéd, nem tudott válaszolni. Számára az csak üzemanyag volt, hogy dolgozhasson tovább”.
Összemérték Lenint
A szerző Karl Marx-szal is összemérte Lenint, utóbbi erényeit találva méltányalandóbbnak: „Marx szobatudós volt (…), azzal viszont keveset foglalkozott, hogyan lehetne megvalósítani a rendszert, amit elképzelt. Ez Leninre maradt. Marx még úgy gondolta, hogy a forradalom egyszer magától kirobban, aztán majd csak lesz valahogy. Lenin rájött, hogy szükség van egy pártra. Hivatásos forradalmárokra, akik aktívan szervezik a harcot és élére állnak a változásoknak. «A történelemnek néha kell egy lökés».”
Az írásból nem hiányzik a szovjet diktatúra legsötétebb oldalának az apológiája sem: „Lenin a brutális elnyomást szükségesnek tartotta az átalakulás kezdetén, hiszen sem a földesúr, sem a molnár adná be a közösbe a tulajdonát kényszerítés nélkül. Nem volt a szabadság barátja (…), mégis milliók érezték úgy, hogy felszabadultak. Nem voltak többé földesurak, kizsákmányoló tőkések, basáskodó papok. A nőket egyenlő jogok illették meg. Nincstelen parasztgyermekek előtt nyílt meg az út: lehetett belőlük mérnök, orvos, katonatiszt, gyárigazgató, vagy akár kormánytag. Erre azelőtt semmi esélyük sem volt.”
Nosztalgia a kommunizmus iránt
Mindezek fényében nem meglepő, hogy a szerző beleszőtte a cikkbe a szocializmus vége óta eltüntetett Lenin-szobrokkal kapcsolatos nosztalgiáját: „1990 után eltűntek a szobrok, eltűnt a Szovjetunió és a szocializmus is. Ám a kapitalizmus problémái itt maradtak”. Mint kiderül, még kedvenc Lenin-szobra is volt a cikkírónak: „(…) az egyik legjobb Mohácson állt. Varga Imre alkotása mindjárt két Lenint is ábrázol: a zászlóra tett félistent és alatt az apró, töprengő, gondterhelt embert”.
Ugyancsak figyelemre méltó a kommunizmus visszavágyásaként is értelmezhető lezárás:
Leninnek nem sikerült igazságot tennie. De a te nemzedékedben már valószínűleg ott vannak azok, akik újra meg fogják próbálni”.
Trumpot bohócként ábrázolták
Eközben a nemzetközi jobboldal egyik legikonikusabb figuráját, Donald Trumpot a gyermekeknek olyan hiperaktív bohócként igyekeznek bemutatni, akinek a szavazóbázisát nagy részben „aluliskolázott fehérek” alkotják, valamint aki rendszeresen mond butaságokat és „posztol értelmetlenségeket” a közösségi média oldalán. Az egykori elnököt – aki jó eséllyel a Republikánus Párt elnök-jelöltjeként méretheti meg magát a novemberi választáson – egyebek mellett olyan fordulatokkal jellemezték, mint hogy „imádja narancssárgára sminkelni az arcát és nagyon ad a vattacukorszerű sárgás hajára”, vagy „már gyerekkorában is túlpörögött, szülei katonai iskolába íratták, hogy egy kicsit lecsípjenek a túlmozgásából és lázadozásából”, valamint hogy „könyörgött, hadd szerepelhessen akár csak pár másodpercig a Reszkessetek betörők című film második részében”. A 2016-os elnökválasztásról pedig így fogalmaztak: „(Trump) a többi jelöltön bunkó stílusban keresztülgázolt, legfőbb kampányüzenete pedig az volt, hogy mindenáron távol tartja a «koszos» bevándorlókat az országtól”.
A balliberális sajtót idézik
A Kispolgár felületén megjelenő, magyar belpolitikával foglalkozó cikkek jelentős részét olyan balliberális portálok beszámolóiból szemlézik, mint a 24.hu, vagy a Telex, az összefoglalók kormányellenes élét pedig a véleménycikkekre jellemző elemekkel domborítják ki. Így például azt az állítást, hogy „Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter ungvári látogatásakor kitérő választ adott arra, hogy a magyar kormány miért nem szavazta meg az Ukrajnának szánt uniós pénzt”, úgy kommentálták, hogy „a kitérő válasz azt jelenti, hogy valakiknek mozog a szája, de érdemben nem válaszol”.
Hazugságokat is megosztanak
A „Csak mi állunk a svéd NATO-tagság útjában” című, minapi cikkben pedig azt írták, hogy „a magyar akadékoskodásban nehéz értelmet találni”, valamint hogy „inkább csak sértődött hisztinek nevezhető, amit a kormány művelt”.
A Kispolgár egy másik cikkében a nemzeti konzultáció ellen agitáltak, a többi között azt írva: „Egyébként több kreatív megoldás született arra, hogy mit lehet csinálni a vissza nem küldött kérdőívekkel. Volt, amikor tüzelőanyagnak gyűjtötték össze ezeket. Most épp civilek gyűjtik azokat, tiltakozásul a kormány ellen” – fogalmaztak. A szélsőséges vélemények mellett hazugságokkal is befolyásolná a gyermekeket a Kispolgár. Erre példa a Pedagógusok Szakszervezete által szervezett, néhány héttel ezelőtti pedagógustüntetésről készített beszámolójuk, amelyben azt írták, hogy a demonstrálók szerint a béremelés egyelőre csak ígérgetés, holott az már jó ideje tény.
Orbán Viktort is igyekeznek lejáratni
Az uniós forrásokról Brüsszellel folytatott vita „bemutatása” kapcsán egyebek mellett olyan fordulatokat használnak, mint hogy „nem bíznak Orbán Viktorban az uniós vezetők”.
Ugyancsak visszatérő elem a háborús inflációról és a nemzetközi gazdasági válságról szóló cikkeikben, hogy csak a kormányt hibáztatják a nehézségek miatt.
Az írások átpolitizáltsága és propaganda-jellege a Kispolgár tájékoztató oldalára feltöltött (mára elérhetetlen) mintacikk fényében sem meglepő. A Státusztörvény, tanárlázadás, diáktüntetések című írásban egyebek mellett a következő részletek találhatók: „Gond van a tananyaggal és a tanítási módszerrel, de ezt te is tudod. (…) Nincs verseny, nem állhat elő egy ügyes, tapasztalt tanár jobb könyvvel vagy módszerrel. (…) Egy kezdő tanár ma 260 ezer forintot vihet haza havonta. A közértben dolgozó pénztáros fizetése viszont 300 ezerről indul és évről évre emelkedik. (…) A jelenlegi kormány 13 éve van hatalmon, így nehéz mást hibáztatnia a helyzetért, de azért megpróbálják”. Figyelemre méltó, hogy a cikkben az ellenzéki pártok véleményére a kormánnyal szembeni hiteles kritikaként hivatkoznak, s még azt is megemlítik, hogy „az ellenzék és a pedagógusok szakszervezetei a státusztörvényt bosszútörvényre nevezték át”. Az írás azzal a mondattal zárul, hogy „hiszen ki akarna ezek után tanárnak állni?”
De mi az a Kispolgár? S honnan van rá pénz?
Ez azért is figyelemre méltó, mert az amerikai szervezeten keresztül 2022-es országgyűlési választás idején több mint hárommilliárd forintnyi pénz érkezett hazánkba, ezekkel az összegekkel a baloldal győzelmét igyekeztek külföldről elősegíteni. Ugyancsak sokatmondó adat, hogy a Kispolgár mellett mindössze két másik baloldali projektet, a Magyar György-féle Magyar Civil Összefogást, valamint a Jelen hetilap bookazine-ját támogatja idén az A4D.
A baloldali politikába ágyazva
A Kispolgár másik alapítója Tóta W. mellett Polyák Gábor, a Soros-pénzekből támogatott Mérték Médiaelemző Műhely elindítója, aki a 2022-es országgyűlési kampány idején Márki-Zay Péter sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetőjeként is tevékenykedett. Adatkezelési tájékoztató jelenleg nincs az applikáció oldalán, ahol a szerzők és a főszerkesztő Tóta W. mellett egyedül a Kispolgár Nonprofit Kft. gazdasági szervezet van feltüntetve. A társaság egyébként Tóta W. Árpád eléggé változatos profilú céghálóját bővíti. Az ugyanarra a törökbálinti címre bejegyzett – és időközben megszűnt – Barnetto HACCP Élelmiszeripari és Szolgáltató Kft.-nek például iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem volt a főtevékenysége, a szintén felszámolt Barnetto Bt.-nek pedig az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás. Az „Exit.hu” Bt. folyóirat, időszaki kiadvány kiadásával foglalkozik, amelynek a szintén HVG-s újságíró Földes András a társtulajdonosa.
Játék a „mikroadományokkal”
Tóta W. korábbi elmondása szerint bekapcsolódik a fejlesztésbe Lisztesné Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója is, aki a jelentős eléréssel rendelkező Facebook-oldalán rendszeresen oszt meg kormánykritikus tartalmakat. Érdekesség, hogy az applikációhoz tartozó aktuális tájékoztató kispolgar.com oldalon azt írják, ha nem képesek megoldani a projekt finanszírozását, akkor az összegyűlt mikoradományokat az Igazgyöngy Alapítványnak adnák át.
Ugyancsak a Kispolgár mély beágyazottságát mutatja a baloldali politikába, hogy az applikációval kapcsolatos közvetlen hírek elsőként leginkább Media1 oldalán jelennek meg.
A Kispolgárról a Tóta W. a Facebook-oldalán megosztott friss információk szinte azonnal, minden más médiumot megelőzve kerülnek ki a portálra.
Helyreigazítás, jelentkezik a “tettes”: 2024.02.05. 08:30: “írásunkban valótlanul állítottuk (pontosabban a Mandiner – a szerk.), hogy a Media1 a Central Médiacsoport tulajdonosának, Varga Zoltánnak az érdekeltségébe tartozik.”
Valójában egy Szalay Dániel nevűhöz kötődik a Média1, legalábbis ő írt nekünk (SZKR-nek) felháborodott levelet. Rendben, felőlünk versenghetnek azért, hogy ki, milyen módon baloldali és/vagy támogatja Tóta W. Árpádot, és örülünk, hogy önként jelentkeznek “társtettésként” a Kispolgár terjesztése miatt. A cikk lényegéhez nem tesz hozzá… Szalay egyébként ugráltatna minket, hogy mit és hogyan igazítsunk helyre, teljes képtelenségeket követelve, fejben felállított jogszabályok alapján. Elégedjen meg ennyivel, megemlítettük őt is! Szívesen.
Az RTL Klubtól és a Klubrádiótól is érkeztek a szerzőik
A Kispolgár impresszumában feltüntetett négy szerző szintén baloldali kötődésű. Hárman balliberális médiumoknál dolgoznak jelenleg, vagy korábban végeztek ilyen munkát. Bálint Edina 2003-tól közel 20 éven keresztül a Klubrádió szerkesztője volt, Czeglédi Fanni az RTL újságírója, Herczeg Szonja jelenleg a Nők Lapja Café felelős szerkesztője, korábban pedig a Népszabadságnál és a 168 Óránál is dolgozott.
Bár a Kispolgár korábbi, Gyerekújság nevű, mára megszűnt tájékoztató oldalán azt írták, hogy Szél Dávid pszichológusként válaszol majd a gyermekek kérdéseire, eddig ennek nincs nyoma az applikáción. A Szél által működtetett Apapara nevű blogoldalon a kormányellenes pamfletek mellett a legszélsőségesebb woke jegyében fogant írások is megtalálhatók. Ezekben – érthetetlen okokból – Szél olyan extrém pornóműfajokat is megemlít, mint a BDSM (szado-mazo), valamint a fisting (öklözés). A pszichológusnak a téma iránti megszállottságát mutatja, hogy a pornóipar történetét, a profitjának a növekedését, valamint a különböző pornóoldalak elérési eredményeit is részletesen lajstromba veszi.
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)
A HVG Tóta W. Árpádja tanítaná gyermekeinket? – Az új, gyerekeknek szóló „Kispolgár” újság margójára
Elítélte a Kúria az őseinket büdös magyar migránsoknak nevező Tóta W. Árpádot
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is