Mint ismert, 2024. január 02-án Izrael meggyilkolta a Hamász második vezetőjét. Olvasónk gondolatai ennek magyarországi vetületéről.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A hírben, igazából nem is lenne semmi különös, hisz háborúban megesik az ilyesmi. A figyelemreméltó az elkövetés helyszíne. Al-Arúrit ugyanis az Izraellel háborúban nem álló libanoni fővárosban, Bejrútban ölték meg egy rakétacsapással, mely a Hamász vezetőn kívül, még hat halálos áldozatot követelt.
Mi ezzel a probléma? Libanon egy hadban nem álló, szuverén ország, mely komoly gazdasági és politikai problémákkal küzd. Területén 1975-1990-ig gyilkos polgárháború dúlt, mely romokba döntötte az országot és nyomorba az embereket. Ebből többé-kevésbé kilábalva nyakába kapta a 34 napos Izrael-Hezbollah háborút, ahol a Hezbollah, ha súlyos veszteségek árán is, de legyőzte az izraeli hadsereget. Másodszor.
Az izraeliek azt állítják, hogy elérték céljaikat és az Ibar folyót, mely egyik sem volt igaz. Jelentős ember és hadianyag veszteséggel vonultak vissza, már akkor is számtalan háborús bűnt elkövetve. Békefenntartók megölése, menekülttábor tüzérséggel történő szétlövése, melyet a tábor felett repülő drón élőben közvetített a hadsereg és a politikai vezetés felé. Az esetet az egyik tábort őrző békefenntartó kamerával rögzítette, de nem tudunk felelősségre vonásról az IDF soraiból.
Emellett bombázta a libanoni hátországot, környezeti katasztrófát is előidézve, mikor egy a tenger partján álló, olajfinomítót bombázott szét és az olaj a tengerbe ömlött. Ennek sem lett felelőse, ahogy Libanon belső területeinek a bombázásának és a polgári áldozatok halálának sem.
Libanoni oldalon 1187 halott és 4092 sebesült a mérleg. Egymillió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, közülük 230.000-en külföldre menekültek, az anyagi károkat 3,6 milliárd USD nagyságúra becsülik. Libanonban megsemmisült 80 híd, 600 km út, 900 üzem, 25 üzemanyagtöltő állomás és 1500 lakás.
Mindezt úgy, hogy a libanoni állam nem lépett hadba Izraellel szembe, a hadsereg végig passzív maradt a konfliktus során. A rövid kitekintés után, térjünk vissza a célzott likvidálásokhoz. Al-Arúri halálát megelőzte egy hír, miszerint Törökországban elfogták egy hasonlóan célzott likvidálásokra és emberrablásokra felépített Moszad sejt 33 tagját 13 szökésben lévő után pedig hajtóvadászat indult.
Felvetődik a kérdés, hogy amennyiben Izrael világszerte kiterjeszti a jelenlegi kormány ígéretéhez híven a célzott likvidálásokat, ezek milyen nemzetbiztonsági kockázatokat jelentenek az egyes államokra, azon belül is Magyarországra. Senki nem gondolhatja , hogy akár a palesztinok, akár más iszlám berendezkedésű országok, válasz nélkül hagyják a Moszad ezen lépéseit.
Magyarországi biztonsági szakértők előszeretettel hozzák fel a müncheni olimpián elkövetett támadás megtorlására létrehozott Gideon pallosa fedőnevű akciósorozatot, ahol az izraeli Kidon osztagok világszerte célzott gyilkosságokat hajtottak végre a vélt vagy valós elkövetők és kitervelők ellen. Arról már nem szoktak nyilatkozni, hogy Izrael több ügynököt vesztett ebben a megtorló akcióban, mint a palesztinok.
Mivel Izrael állam a határain kívülre importálja a „háborúját”, így mintegy erkölcsi mentességet ad a palesztinoknak, hogy ők is megtegyék. Magyarországon él Európa második legnagyobb zsidó közössége. A jelenlegi magyar kormány és az ellenzéki pártok túlnyomó többsége fenntartások nélkül támogatja a palesztinok elleni népirtást és genocídiumot, akarva-akaratlanul belesodorva hazánkat a háborúba.
Izraeli csoportokat táboroztatunk és lehetséges, hogy a gázai offenzívában résztvevő katonák, vezetők is itt pihenik ki a csecsemők, gyerekek, nők, civilek elleni gyilkosságok fáradalmait. Vélhetően mindenféle nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül érkeznek. Készült-e valaha, valahol a szakszolgálatok részéről kockázat elemzés arról, hogy ez milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent hazánk számára?
Ha a palesztinok megtudják az ittlétüket, és itt követnek el célzott likvidálást úgy, hogy pokolgépes merényletet követnek el ellene, mert máshogy nem férnek a közelébe, akkor ki lesz akkor a felelős? Kiket terhel egy ilyen esetben a felelősség az ártatlan áldozatokért és, hogy ez megtörténhetett? Egy újabb lehetőség a Covid-járvány alatt megnyirbált szabadságjogok további csökkentésére? Vagy rákenjük egyszerűen az iszlám radikalizmusra, bűnbaknak kiáltjuk ki a hazai és Európai iszlám közösességeket és pogromot hirdetünk ellenük?
(Olvasónk – Szent Korona Rádió)
A kormánypárti média fizetett hirdetése szerint a Hamász már megjelent a határon
Felháborodott szülők, TEK-esek által kísérgetett diákok Felcsúton a zsidó focicsapat miatt