Az orosz-ukrán háború kezdete óta több tucat ember vált az az ukránok által elkövetett likvidálások célpontjává. Alább volt tisztségviselők nyilatkoznak a rendszer érzelemalapúságáról, és arról, hogy mennyi hiba és önkényesség van az ukrán titkosszolgálatok vezetőiben. A téma ismét középpontba került azzal, hogy megölték azt az egyiptomi újságírót, aki leleplezte, hogy Zelenszkij anyósa nevén van egy egyiptomi luxusvilla…
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A hadműveletet, melyben likvidálták Jevhen Junakovot, a Harkivi területen található Velykij Burluk polgármesterét, oroszokkal való feltételezett kollaborálásért, egy hónapig készítették elő. „Caucasus”, a különleges erők parancsnoka és egy csapat helyi tiszt kapta a megbízást. Emberei napokig aprólékosan figyelték célpontjukat: mikor vásárolt; mikor és hol mozgott; milyen mértékben volt biztonságban. Miután felrobbantották a bombát a távolból, a megszállt területen belüli biztonságos házakba bújtak el. A csoport csak hetekkel később, a város felszabadítása után tért vissza az ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Junakov holttestét soha nem találták meg.
A háború 18 hónapja alatt több tucatnyi, Junakovhoz hasonló ember vált Ukrajnában és Oroszországon belül is különleges műveletek célpontjává. Lelőtték, felrobbantották, felakasztották, vagy esetenként megmérgezték őket. Ukrajna szűkszavúan nyilatkozik a merényletekben való részvételéről, de kevesen hiszik el, hogy a biztonsági szolgálataiknak nincs köze az egyértelmű esetekhez. Maguk az ügynökségek is súlyos célzásokat tesznek:
„Bárki, aki elárulja Ukrajnát, ukránokra lő vagy rakétacsapást mér ránk, meg kell értenie, hogy meg lesz figyelve és ki lesz róva az ítélet”
– mondja Andrij Csernjak, a HUR ukrán katonai hírszerző ügynökség egyik tisztje. Egy júliusi interjúban főnöke, Kijril Budanov tábornok még tovább ment:
„Az izraeli kémügynökség említése felbátorítja az igazságszolgáltatásért kétségbeesetten küzdő ukránokat. A Moszad sok mindent a szovjet korszak titkosrendőrségétől és annak alapítójától, Pavel Szudoplatovtól tanult, aki a ma megszállt dél-ukrajnai Melitopolban született. A sors fintora, hogy Szudoplatov az 1930-as években ukrán nacionalista csoportokba szivárgott be, és személyesen robbantotta fel egyik vezetőjüket egy csokoládé doboz bombával. (1940-ben ő szervezte meg Leon Trockij meggyilkolását is.)”
Ukrajnában a merényletek elkövetésének „hagyománya” legalább 2015-ig nyúlik vissza, amikor a belbiztonsági szolgálat (SBU) új szervet hozott létre, miután Oroszország elfoglalta a Krímet és a keleti Donbasz régiót.
Valentin Nalivajcsenko, aki akkoriban az SBU-t vezette, azt mondta, hogy a váltásra akkor került sor, amikor Ukrajna akkori vezetői úgy döntöttek, hogy a kollaboránsok bebörtönzése nem elég. A börtönök zsúfolásig megteltek, de kevesen riadtak el.
„Vonakodva jutottunk arra a következtetésre, hogy likvidálnunk kell a terroristákat”
– mondta. Az igazgatóság egy volt tisztje hasonlóan fogalmazott: „Háborút kellett vívnunk velük”. 2015-ben és 2016-ban az igazgatóságnak köze volt az oroszok által támogatott, kulcsfontosságú parancsnokok meggyilkolásához Donbaszban:
- Mihail Tolsztyih, más néven „Givi”, akit rakétatámadásban öltek meg;
- Arszen Pavlov, más néven „Motorola”, akit egy liftben robbantottak fel;
- Alekszandr Zaharcsenko, akit egy étteremben robbantottak fel.
Hírszerzési bennfentesek szerint az SBU igazgatósága központi szerepet játszik az oroszellenes műveletekben. Az SBU relatív mérete és költségvetése – amely ötször nagyobb, mint a HUR-é – azt jelenti, hogy a legkifinomultabb munkákat tudta a legjobban végrehajtani, például 2022 októberében az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő kercsi híd felrobbantását. Mások azonban a HUR szerepét hangsúlyozzák, az alvilági hálózataival és a megnövekedett háborús prominenciájával. „Mi vagyunk leginkább a fehérgallérosok” – fejezte ki egy SBU-s forrás. Egy másik, egyre fontosabb szereplő a megszállt Ukrajna területén a Különleges Műveleti Erők (SSO). Ez egy viszonylag új csoport, amely a Rukh Oporu-t (Ellenállási Mozgalom), Ukrajna partizánjait koordinálja. A harkivi hadművelet például az SSO műve volt. Denisz Jaroszlavszkij, az SSO egyik tisztje szerint a szolgálat most több engedélyt szorgalmaz, hogy magán Oroszországon belül is folytathassanak műveleteket. Ezt az ukrán hírszerző közösségben nem mindenhol támogatják.
Az ukrán elnök a legvitatottabb műveleteket is engedélyezi, de egy magas szintű, a munkáról tudó kormányzati forrás nem hajlandó a részletekről beszélni:
„Fontos, hogy ne kommentáljuk, és ne is gondoljunk ilyen műveletekre”.
De azt mondja, hogy Volodimir Zelenszkij egyértelmű utasítást adott arra, hogy kerüljék a járulékos veszteségeket a civilek körében. „Az elnök ezt az utasítást formálisan, esetenként kiabálva közli az emberekkel”. Ukrajnának gondosan meg kellett volna választania a célpontokat, de lehet, hogy „nem mindig” tette ezt.
Az ukrán vezetés különösen októberben került vizsgálat alá, amikor a New York Times arról számolt be, hogy az amerikai kormány az ukrán kormányt hibáztatja egy autóbomba miatt, amely megölte Daria Duginát, Alekszandr Dugin filozófus lányát. Ez kiélezte az ukrán hírszerzésen belüli, már amúgy is élénk belső vitát. Nem volt világos, hogy Duginának szándékos merénylet miatt kellett-e meghalnia, egyes jelentések szerint autót cserélt az apjával.
A középszintű propagandistákat célzó műveletek sorozata azonban olyan tendenciát mutatott, amellyel a cikkhez megkérdezett bennfentesek közül kevesen voltak elégedettek. „Ezek marginális számok” – mondja az egyik forrás az SBU kémelhárításnál. „Kényelmetlenül érzem magam tőle.” Az SBU egykori igazgatósági tisztje szerint a műveletek célja inkább az volt, hogy lenyűgözzék az elnököt, mintsem hogy közelebb hozzák a győzelmet. „A bohócok, prostituáltak és tréfamesterek állandóak az orosz kormány körül” – mondta. „Öld meg egyiküket, és egy másik jelenik meg a helyükön”.
A volt kém azt mondja, aggódik amiatt, hogy az ukrán merényletkampányt inkább az impulzusok, mint a logika vezérli. Szerinte a gyilkosságok némelyikének hasznos pszichológiai szerepe van: a háborús bűnök árának és az egyszerű ukránok lelkivilágának emelése. „Minden bizonnyal” ez volt a helyzet Sztanyiszlav Rzsickij, egy volt tengeralattjáró-parancsnok esetében is, akiről úgy vélik, hogy ő lőtte ki azokat a rakétákat, amelyek 2022 júliusában 38 ukránnal végeztek Vinnyicében. Egy évvel később lelőtték, miközben az oroszországi Krasznodarban egy parkban kocogott. Más műveletek azonban a stratégia hiányára utaltak. Kockáztatták a források, módszerek és az Oroszországba történő ukrán beszivárgás mértékének leleplezését:
„A biztonsági szolgálatainknak nem kellene megtenniük dolgokat csak azért, mert megtehetik”.
Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnára nem igaz az általa említett „vak terror”. Szerinte a cél „nem az ellenség megijesztése”, hanem „a megszállt ukrán területekről való kiszorítása”. Az ukrán kémek azonban továbbra is „azonosítanák és kihasználnák az orosz pszichológiát és a sebezhetőséget”, bárhol is találják meg azokat.
Természetesen ennek a fordítottja is igaz. Az ukrán biztonsági szolgálatokba beszivárgó orosz ügynökök továbbra is nagy problémát jelentenek. Egyes bennfentesek becslése szerint ez a legnagyobb akadálya az ukrán Moszad létrehozására irányuló kísérleteknek. Az SBU belbiztonságának korábbi vezetője a gyanú árnyékában elmenekült Ukrajnából, és távollétében hazaárulás miatt folyik ellene nyomozás. A bizalom továbbra is probléma a titkos szolgálatokban, és a legkevésbé érzékeny műveletek kivételével minden műveletet kis csoportokban hajtanak végre. „Az emberek mindig a leggyengébb láncszemek” – mondja az SBU kémelhárítási forrása. „Messze ők a legcsúszósabb részei a számításainknak”.
Ukrán tempó: Lehallgató készüléket találtak az ukrán főparancsnok új irodájában
Megölték a Zelenszkij-család korrupciós ügyeiről író újságírót
(The Economist – Szent Korona Rádió)