A csehországi Masaryk Egyetem régészei az ország középső régiójában, Lány településen egy ismeretlen pogány kultuszból származó bronz övcsatot tárt fel.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Cseh régészek egy kora középkorból származó bronz övcsatot tártak fel, amely egy békaszerű lényt felfaló kígyót ábrázol – számol be az Arkeonews, amely felvételeket is közölt. A kutatók úgy vélik, a lelet segíthet jobban megérteni a kereszténység előtti korszak lelki életét.
A tárgyat a Masaryk Egyetem régészei találták meg a dél-morvaországi Břeclav város közelében, a lelet a 8. századból származik. Jiří Macháček, a csapat tagja szerint hasonló díszeket a kora középkorban a kelet-közép-európai elit viselt. „Az avarok, a Kárpát-medencében, a mai Magyarország területén letelepedett nomád nép viseletének része volt, azonban a szomszédos népek vagy népcsoportok is viselték. Nagyon érdekes felfedezés volt számunkra, mert egy korai szláv település ásatásakor bukkantunk erre az avar övre” – mondta a szakember.
Az öv egy békaszerű lényt felfaló kígyót ábrázol. Ez a germán, avar és szláv mitológiában egyaránt gyakori motívum, amely valószínűleg a világ teremtésének mítoszához vagy a termékenységi kultuszhoz kapcsolódik. Emellett a jelenet egy ciklus végét és valami új kezdetét is szimbolizálhatja a természetben.
Több száz kilométerre egymástól Közép-Európa más részein már találtak közel hasonló övcsatokat. A szakértők úgy vélik, hogy ez a motívum nagyon fontos szerepet játszott a régióban élő kora középkori emberek vallási és szellemi életében.
„A probléma az, hogy nagyon keveset tudunk a germánok és a szlávok kereszténység előtti vallásáról. Szinte semmilyen írott forrásunk nincs róla. Úgy véljük, hogy a harcoló kígyó jelenete a közép-európai népek kereszténység előtti vallásához köthető, ezért az ilyen régészeti felfedezések nagyon fontosak lehetnek az e népek kereszténység előtti vallásáról szóló vita szempontjából”
– nyilatkozta Macháček.
A felfedezést követően egy nemzetközi szakértői csoportot hoztak létre, hogy megvizsgálják a rendelkezésre álló öt mintát. „Nagyon speciális módszerekkel próbálják azonosítani az ilyen díszek eredetét, például ólomizotópos elemzéssel vagy pásztázó elektronmikroszkópiával. Így talán meg tudjuk majd mondani, hogy esetleg ugyanabban a műhelyben gyártották-e őket, hogy aztán szétosszák Közép-Európában” – tette hozzá.
(national geographic nyomán Szent Korona Rádió)
Árpád-házi hercegnő lehet egy vatikáni kódex titokzatos főszereplője
Egy lesajnált lelőhely átírja az ókori Rómáról alkotott képünket