Dél-Korea pontot tesz egy ősi szokás körüli vita végére és betiltja a kutyahús fogyasztását. Ezt a kormánypárt egyik politikai vezetője közölte. A döntést azzal indokolta, hogy a kutyahús fogyasztása miatt sok bírálat érte az államot a tengerentúlról illetve a koreai lakosság (főként a fiatalabb generáció) körében is egyre növekszik az állatok jogai iránti tudatosság. De mi ennek a valós üzenete a jobboldaliak számára? Alább a Zöld Ellenállás írását változatlanul közöljük.
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Az állatvédő csoportok üdvözölték a tiltás kilátásba helyezését.
„Egy álom vált valóra mindannyiunk számára, akik olyan keményen küzdöttünk azért, hogy véget vessenek ennek a kegyetlenségnek.”
– írta nyilatkozatában a Humane Society International nemzetközi szervezet.
A hasonló törvényjavaslatok eddig az ágazatban érintettek tiltakozása, valamint a gazdák és étterem-tulajdonosok megélhetése miatti aggodalmak miatt buktak meg. A kormány adatai szerint mintegy 1150 kutyatenyésztő farm, 34 vágóhíd, 219 forgalmazó cég és mintegy 1600 kutyahúst felszolgáló étterem van jelenleg az országban. Chung Hwang-keun mezőgazdasági miniszter éppen ezért elmondta, hogy a kormány a tilalom gyors bevezetése mellett a lehető legnagyobb támogatást nyújtaná a kutyahús piacon tevékenykedőknek.
Európai szemmel nézve kutyát enni barbarizmusnak tűnik, hiszen azt a „bizonyos” kisebbséget leszámítva senkinek sem jutna eszébe másként nézni a kutyákra, mint házi kedvencekre vagy munkakutyákra. Éppen ebből kifolyólag a tiltás híre hamar nagy népszerűségnek örvendett a hazai kutyabarátok körében. Pont ez a mentalitás és a nemzetközi állatvédők erőszakos lobbija vezetett oda, hogy Korea meglépte ezt a lépést. De vajon jogunk van-e a saját értékrendünk alapján megítélni egy tőlünk merőben eltérő kultúra gasztronómiai szokását?
Kivetíthetjük-e erkölcsi értékrendünket egy társadalomra, amely a glóbusz másik felén él a maga több évezredes hagyományaival? Kimondhatunk-e abszolút igazságokat ebben az ügyben?
Ezen kérdések megválaszolásához nem árt egy kicsit magunk mögött hagyni a személyes érzelmeket, és rátekinteni a puszta tényekre.
– Dél-Koreában a húsuk miatt tartott kutyákat haszonállatként tartják, ugyanúgy mint a sertéseket vagy a marhákat.
– A nyugati ember számára a kutya házi kedvenc, ezért annak elfogyasztása barbár cselekedetnek számít. Egy koreai ember számára viszont a nyúl a házi kedvenc, így annak elfogyasztása elképzelhetetlen számukra. Ők a nyugatiak nyúlhús-fogyasztását tartják barbarizmusnak.
– A kutyahús fogyasztásához nem kóbor kutyákat vagy vadon élő állatokat fognak be, kizárólag erre a célra tartott egyedeket.
– A tiltás bevezetése egyértelműen külföldi nyomásra történt.
– Korea fiatal generációja az állatvédelem iránti túlzott(?) elkötelezettségét a nyugattól vette át, mint megannyi trendet. Ezzel párhuzamosan a koreai fiatalok körében egyre terjed a túlsúlyosság is, mivel a tradicionális konyhától egyre inkább átpártolnak a nyugati gyorséttermi ételekhez.
Ha elvonatkoztatunk attól, hogy mennyire szeretjük a kutyákat, akkor ez a történet tökéletes példája annak, hogy a nyugat saját normáit erőlteti rá más kultúrákra, nem törődve azok hagyományaival.
(Zöld Ellenállás nyomán Szent Korona Rádió)