Amíg a becsület napja, vagy más II. világháborús hősökre való megemlékezés már teljesen kiszorult a törvényi keretek közül, addig a kommunisták kényük kedvük szerint bonyolíthatnak le közterületi rendezvényeket vöröscsillagokkal, sarló-kalapácsokkal díszített ruházatban, a terrort és a legaljasabb magyar és tradíció ellenes elemeket éltetve. Ugyan jogilag ők sem tehetnék meg ezt a gyalázatot, de mégis a megtűrt kategóriába esnek, amíg a hazájukat a vörös rém ellen védő hősök emlékét sárba tiporják.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A múlt hétvégén már sokadik alkalommal tartott kommunista megemlékezést Budapesten a győri illetőségű Sej László, az Ellenforradalom 1956 nevű kommunista Facebook-oldal szerkesztője, aki a Hagyományőrző Munkásőr Emléktársaság megszűnése után jelentette be a Munkásőr Emléktársaság létrejöttét.
A nyilvános kommunista megemlékezésekről már több jobboldali lap is beszámolt, azonban mindeddig úgy tűnt, hogy a hatóságok nem szándékoznak érdemben foglalkozni a kommunizmus bűneinek a tagadásával és támogatásával. Ezért most a Magyar Jelen összeszedte mindazokat a törvényeket, amelyek a Sej László-féle társaság évről-évre rendszeresen megsért.
Ezeken a rendezvényeken – és az Ellenforradalom 1956 oldalon is – nyilvánosan jelennek meg tiltott önkényuralmi jelképek (köztük a munkásőr karszalagon szereplő vörös csillag), amelyek alkalmasak a köznyugalom megzavarására, és amelyek használatát a Büntető törvénykönyv (Btk.) 335. §-a tiltja. Ezen események a kommunista eszme éltetése céljából kerülnek megrendezésre. Juhász Norbert, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság “parancsnoka” ellen ezért emelt vádat az Egri Járásbíróság 2021-ben, amiért a következő évben el is ítélték: Juhász Norbert kétszázezer forintos pénzbüntetést kapott, emellett a bíróság kimondta, hogy honlapjukról és a közösségi oldalukról is véglegesen el kell távolítani azokat a felvételeket és képeket, amelyeken az ötágú vörös csillag szerepel.
Sej László rendszeresen olyan események évfordulójáról szervez megemlékezéseket, amelyekre jóérzésű magyar ember nem tud romantikával gondolni.
- Budapest 1945. február 13-ai szovjet megszállásáról, vagy ahogy ők nevezik: “felszabadulásáról”. Budapest 1945-ös elfoglalása háromnapos szabadrablással, 100 ezernél is több civil elhurcolásával, és a lakosság által elszenvedett erőszakkal járt.
- A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról, amelynek fennállás alatt az ország soha nem tapasztalt erőszakot és terrort élt át, és amelynek 133 napos fennállása során 590 főt végezték ki.
- Magyarország 1945-ös szovjet megszállásáról, vagy ahogy ők nevezik: “felszabadulásáról”. Magyarország 1945-ös megszállását követően 800 ezer civilt hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe, majd a megszállók támogatásával egy olyan rendszer került kiépítésre, amelyben bárki ellenséggé válhatott, bárki felkerülhetett a kitelepítettek listájára, és bárki egy internálótáborban találhatta magát. Magyarországon nincs olyan család, amelynek legalább egy tagja ne lett volna a kommunista diktatúra elszenvedője. Ezek a rendezvények ezért sok magyar ember kegyeleti jogait sértik.
A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy tilos a gyűlésen erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni. Márpedig a munkásőr ruházat ennek minősül, mert a Munkásőrség nem rendvédelmi szerv volt, hanem az állampárt, az MSZMP magánhadserege, amely szerv 1957 és 1989 között gyakorlatilag fegyvert fogott a magyar társadalomra a kommunista diktatúra fenntartása érdekében. A Munkásőrséget az 1989. évi XXX. törvény jogutódlás nélkül feloszlatta.
Ugyancsak a 2018. évi LV. törvény 14. §-a rendelkezik a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelméről. Eszerint a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
- a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
- b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
Míg a Becsület napját már magánterületen sem lehet megtartani a hatályos törvények betartása mellett, addig néhány kommunista gond nélkül tarthat köztéri rendezvényt, a sorozatos törvénysértő magatartás ellenére.
Ismét boldogan parádézhattak önkényuralmi jelképekkel a kommunisták
(Magyar Jelen – Szent Korona Rádió)