Ukrajna rendelkezik a világ legtermékenyebb termőföldjeivel, így nem csoda, hogy sokan szeretnék megszerezni az ukrán mezőgazdaságból származó profitot. A nyugati befektetők már a Szovjetunió összeomlása óta érdeklődést mutatnak az ukrán földek iránt, de igazán csak az USA által háttértámogatott 2014-es kijevi forradalom után szereztek döntő befolyást ebben a szektorban: 2022-ben már 3,4 millió hektár ukrán termőföldet birtokolt tíz nemzetközi vállalat. A termőföldeken kívüli ukrán mezőgazdasági területek szintén kelendők: az egyaránt amerikai Cargill, Dupont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel Ukrajnában, ami az összes szántóterület 28 százalékának felel meg. Hiába, már Soros György is megállapította 2009-ben, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A kaliforniai Oakland Institute friss tanulmánya szerint a tíz legnagyobb ukrajnai földbirtokos céget egy kivételével külföldön jegyezték be, főleg olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus vagy Luxemburg. A befektetők között található az amerikai befektetési tanácsadó Vanguard Group, a szintén amerikai befektetési alapkezelő Kopernik Global Investors, az amerikai Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners Holdings, a francia vagyonkezelő BNP Asset Management Holding vagy éppen a Norges Bank Investment Management, amely Norvégia állami vagyonalapját kezeli. Mindemellett számos nagy amerikai nyugdíjalap, alapítvány és egyetemi alap is birtokol ukrán földeket az NCH Capitalon keresztül, amely egy amerikai székhelyű magántőkealap-kezelő.
A lengyel Center for Eastern Studies 2021-es tanulmánya szerint az ukrán mezőgazdasági óriásvállalatokat 2014-től kezdték felvásárolni, pont azután, hogy Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbukott az Euromajdan mozgalom által is szervezett kijevi forradalom során.
Ahogy Békés Márton a Demokratában megírta, az Euromajdan-tüntetéseket az USA-ból is támogatták: „A szervezők mögött egyértelműen feltűnt Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium ukrán származású Eurázsia-ügyi államtitkár-helyettese, a kijevi amerikai nagykövet, Geoffrey R. Pyatt és a helyi Soros-alapítvány vezetője, Jevhen Bisztrickij.”
2015 és 2019 között 502 millió dollárról 541 millió dollárra növekedett a külföldi tőke aránya a szektorban. A legnagyobb mértékben az adó- és offshore paradicsom Ciprusból (211,4 millió dollár), Dániából (51,3 millió dollár), Lengyelországból (44,6 millió dollár), Hollandiából (33,5 millió dollár) és Németországból (31,2 millió dollár) érkezett külföldi tőke a kelet-európai országba. Az olyan nagyvállalatok, mint az ukrán mezőgazdaságban szintén érdekelt Agroprosperis, illetve a Continental Farmers Group mind külföldi kézben vannak. Előbbi amerikai tulajdonban, utóbbi pedig egy szaúdi alap, a SALIC kezében található.
Az amerikai mezőgazdasági cégek már a Szovjetunió összeomlása óta érdeklődést mutattak az ukrán termőföld iránt.
Egy 2012-es terv szerint nagy volumenű mezőgazdasági befektetők vehettek volna bérbe ukrán állami földterületeket: a bérlet összesen több mint négyszázezer hektárt érintett volna, a befektetőknek pedig kezdetben legalább kétszázmillió dollárt kellett volna befektetniük (természetesen különféle állami kedvezmények mellett).
A külföldi befektetők ugyanakkor csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban, ahol az úgynevezett csernozjom, azaz a feketeföld értéke az aranyéval vetekszik.
Bár 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben Ukrajnában, 2014 után mégis változni kezdtek a birtokviszonyok. A földeladási moratórium ellenére 2016-ban tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában, amely 2022-re már 3,4 millió hektárra nőtt.
Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát. A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában. Ahogy azt az Australian National Review-ra hivatkozó V4NA is megírta, az egyaránt amerikai Cargill, DuPont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel, ami az összes szántóterület 28 százalékának, vagyis csaknem egyharmadának felel meg.
S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”
Természetesen nem az Egyesült Államok az első, amely felfigyelt az ukrán termőföldekre. A V4NA által idézett Wall Street Journal szerint Kína már 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára, vagyis az ország teljes földterületének öt százalékára.
(Magyar Nemzet)
