Nagyvárad több szempontból is szorosan összefonódik lovagkirályunk személyével. Szent László építtette meg az első váradi székesegyházat, mely később temetkezőhelyéül is szolgált. Ideje volt már tehát, hogy lovas szobrát újra felállítsák, ami idén meg is fog történni.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A nagyváradi hírportál szerint az évek óta tervezett szoborállítással kapcsolatos bejelentés a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány keddi évértékelő sajtótájékoztatóján hangzott el. Angela Lupsea, a nagyváradi emlékművek karbantartásával is foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a talapzat építését a Constructorul Salard cég végzi, a munka áfa nélkül 347 731 lejbe (27,7 millió forint) kerül. A talapzat nyárra elkészül, a szoborállítás időpontját később jelentik be. Erről a műalkotás megrendelőjeként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a talapzat megépítését vállaló nagyváradi polgármesteri hivatal dönt.
Az már bizonyos, hogy a lovas szobor idén állni fog
– írta a hírportál.
Hozzátette: a műalkotás már elkészült és a bukaresti művelődési minisztérium engedélye is megvan a felállításához. A partiumi város alapítójaként tisztelt Szent László király lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködése nyomán állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester. Már tavaly fel szerették volna avatni, de nem érkeztek meg időben a szükséges engedélyek. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott: a szoborállítással „történelmi igazságot tesznek” a városalapító királynak.
Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része
– mondta.
Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Felidézte: a szoborállítás ötlete 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulóján született. Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban.
A lovagkirály szobrának felállítása folyamán azonban megmutatkozott a román sovinizmus. A szobrot ugyanis a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi román polgármester elutasította a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín, ahol I. László királynak (1077-1095) egykor két szobra is állt, a 14. századi álló szobor és egy később elpusztított lovas szobor, a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája. Az európai forrásokból restaurált vár a város fontos műemléke. Szent László király itt építtette meg az első váradi székesegyházat, mely temetkezőhelyéül is szolgált, és kultusza hatására utána több magyar uralkodót és hitveseiket is ide temették.
Vizsgálatok támasztják alá: a Szent László hermában a lovagkirály csontjai találhatóak
(Vadhajtások nyomán Szent Korona Rádió)
