Pénteken folytatódott a Hunnia-ügy másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. A Budaházy György által beterjesztett bizonyítási indítványokat Török Zsolt tanácsvezető bíró elutasította. Ellenben Budaházy és egy másik vádlott esetében enyhítette a szabadságkorlátozó intézkedéseket.
Az ügyész vádbeszédében súlyosítást kért a vádlottakra, Szikinger István ügyvéd pedig védőbeszédében indítványozta, hogy bizonyítottság hiányában, védencét, Budaházy Györgyöt mentsék fel a vádak alól. A bírói tanács elleni kizárási indítványról még nem döntött az ítélőtábla másik tanácsa, amit azért terjesztett elő a védelem, mert a Budaházyékra a megismételt elsőfokú eljárásban tavaly márciusban 117 évet kiszabó, súlyosan elfogultnak tűnő módon eljárt bíró, Ignácz György nem sokkal a döbbenetes és sokak által kritizált ítélete után bíróként felkerült a Fővárosi Ítélőtáblára.
A Hunnia-ügyet a Fővárosi Ítélőtáblán Török Zsolt bíró vezette büntetőtanács tárgyalja, a tanács tagjai továbbá Szabó Éva és Mészáros László (ez mellesleg egy katonai tanács is). A támogatókon és családtagokon kívül megjelent Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. A tárgyalás elején a tanácsvezető bíró bejelentette, hogy elutasítják Budaházy György bizonyítási indítványait, többek között, hogy új tanúkat hallgathassanak meg az ügyben, illetve szembesítsék a vád sokszor ellentmondásosan nyilatkozó koronatanúját, Soós Tibort dr. Gaudi-Nagy Tamással és Zagyva György Gyulával, akik igazolták korábban, hogy kényszervallatással vette rá az ügyészség a terhelő vallomásokra és Soós vissza is akarta vonni azokat.
Ellenben Török Zsolt elfogadta azon indítványt, hogy Budaházy György, illetve S. József a tárgyalás ideje alatt nagyobb mozgásteret kapjon. Előbbi Diósd, valamint Érd körzetében, utóbbi Fejér vármegyében, nyomkövető eszközzel mozoghat szabadon.
Ezután Török Zsolt felkérte a vádat és a védelmet egyaránt, hogy tartsák meg a perbeszédeket. Az ügyész hangsúlyozta, hogy szerinte a terrorizmus vádjában a tényállás megalapozott, állapítsák meg a vádlottak bűnösségét azon vádpontokban is, ahol felmentő rendelkezések születtek elsőfokon, valamint súlyosítást kért minden vádlott esetében.
Szikinger István védőbeszédében visszaidézte azt a fordulatot, amivel 2016-ban kezdte védőbeszédét, miszerint „boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak”. Most azonban utalva a 15 éve tartó gyurcsányi koncepció szerinti eljárást övező rengeteg nyomozóhatósági, ügyészségi és bírósági visszaélésre hozzátette: „boldogtalan az az ország, amelynek ilyen bűnüldözése és ilyen igazságszolgáltatása van”. Kifejtette, hogy az egész vád egy téves koncepción alapul, mert ezek a cselekmények – akárki is követte el őket – nem terrorista cselekmények.
Hozzátette, hogy védence ellen tett három terhelő, és amúgy is törvényesnek nem tekinthető vallomás számos helyen kizárja egymást. Hangsúlyozta, hogy sérti a pártatlanság látszatát az, hogy a vád koronatanúja esetében Gaudival és Zagyvavával való szembesítés helyett Ignácz György kiküldött bíróként egyeztetett a említett tanúval és nem tette lehetővé, hogy a védelem és a vádlottak érdemben kérdéseket tegyenek fel neki. Indítványozta, hogy Budaházy Györgyöt mentsék fel a vádak alól, bizonyítottság hiányában.
Valamint ő is és a II. rendű S. József védője is indítványozta, hogy mindenképpen olyan ítélet szülessen, hogy védenceiket további szabadságmegvonás ne érje.
Török Zsolt ezek után elnapolta a nyilvános ülést, amit jövő szerdán (II.15.) folytatnak a többi védőbeszéd meghallgatásával, majd utána következnek a vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozatai. A kitűzés szerint március 1-jén várható a másodfokú határozat kihirdetése.
Mind a tíz vádlott kegyelmi kérelmet nyújtott be, amelyek jelenleg az igazságügyi miniszternél vannak. Hét vádlott már eljárási kegyelmet kapott tavaly decemberben.
(https://budahazy.blogspot.com/)
