A Hír Tv Politikai Hobbista című műsorának 2022. november 26-i adásában otthonából jelentkezett a 14. éve koncepciós eljárás alatt álló Budaházy György, míg a stúdióban dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt a vendég.
Kövesd Telegram csatornánkat
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Budaházy György beszámolt jelenlegi helyzetéről, az ellene és 16 társa elleni, jogilag súlyosan aggályos, gyurcsányi koncepciók szerinti terrorvádas eljárás fejleményeiről és a kegyelmi kérelmek sorsáról, amelyekről még nem született döntés. Jeszenszky Zsolt és barátainak kérdései kapcsán szóba került Orbán Viktor miniszterelnök sálja, egy ukrán képviselő ennek kapcsán tett magyarellenes kirohanása, továbbá a Háttér Társaság köztársasági elnöknél tett látogatása.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy a csalással megszerzett hatalmuk megtartása érdekében 2006 őszi állami terrorért (ez volt valójában a terror) felelős Gyurcsányék miként építették fel a hazafias ellenállókkal szemben a magyar terrorista torz modelljét, amelyhez a Budaházyék elleni eljárást illesztették, tele koholt és törvényellenes bizonyítékokkal. Elmondta azt is, hogy a vád koronatanúja miként tárta fel neki azokat kényszervallatásnak minősülő módszereket, amelyekkel terhelő vallomásokra vették rá. Szóba került az is, hogy milyen széles összefogás jött létre Budaházy György és társainak eljárási kegyelemben részesítése érdekében és remélhetően rövidesen a köztársasági elnök is fogadja a Budaházy Bizottság delegációját. Szóba került a Budaházy ügy Mansfeld Péter és társai elleni üggyel való hasonlósága is, illetve bejelentésre került, hogy a 2006 őszi jogsértettek fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Budaházyékat 117 évre elítélő bíró ellen.
Akik esetleg nem tudnák megnézni a videót, összefoglaló alább:
A műsorban Budaházy György skype hívásban mondja el ezredjére is, hogy mennyire nonszensz az egész ügy, “a bíró teljesen önkényesen azt csinál amit akar”. Most már az utolsó egyéni kérvény is benyújtásra került az igazságügyi minisztériumhoz, úgyhogy lehet egy csomagban kezelni a kegyelmi kérvényeket a köztársasági elnöknek. Valójában semmi nem maradt már, mint jó végkimenetel, sem politikailag, sem egyénileg, mint a közkegyelem. Gyuri szerint olyan szintű az igazságtalanság az ügyben, hogy szinte szélmalom harcot vívnak, miközben a rendőrterror mind a mai napig megtorlatlan maradt.
Gaudi-Nagy Tamás elmondja, hogy az egész ügy azért létezik még, mert az illegitim Gyurcsány-kormány alatt kreálódott és ennek kapcsán említi és ajánlja a “2006 – A terror napjai” c. dokumentumfilmet, amit Gyuriék csináltak. Ebben bemutatják hogyan működött a valódi terror.
“Gyurcsányék fel akartak építeni egy olyan ellenségképet, amire hivatkozva ők a saját hatalmukat fenntarthatják” – mondja Gaudi-Nagy Tamás. Ehhez keresték azokat a személyeket, akiken keresztül be tudják mutatni, hogy milyen “veszélyesek” a hazafias ellenállók, akik a csődközeli kormányzás ellen igyekeztek fellépni. Időről időre súlyosbították a vádakat ellenük: szabálysértés, közlekedés rendje elleni bűncselekmény, de volt közüzem megzavarása is, majd állam elleni bűncselekménynek minősítettek 13 írását (ebben felmentették). Végül eljutottak a terrorizmus vádjáig, ami egyébként is egy nehezen definiálható fogalom.
Gaudi szerint a terror definíciója bármelyik közember szerint is egy sokkal nagyobb és súlyosabb vád, mint ami rá illene Gyuriékra. “Egy sétálóutcában vagy bárhol, ki nem számítható áldozatok életének kioltásával, brutális, romboló tevékenységet végeznek a terroristák.” A 2006 őszi terror ennek viszont megfelel, de nem Gyuriék, hanem az állam részéről.
Kreált és koholt bizonyítékokat gyűjtött a bíróság: három tanúból kettő az előzetes letartóztatása alatt komoly megfélemlítésben részesült, fenyegető zsarolásnak (kvázi kényszervallatás) lett kitéve (gyerekeiktől való elszakítás, több éves börtönbüntetéssel fenyegetve). Ezekről a kreált tanúvallomásokról ordított, hogy köze nincs a valósághoz, végül egyikőjük visszavonta a vallomását, másikuk ellentmondások tömkelegébe keveredett miatta a későbbi tárgyalások során (ehhez fontos megjegyezni, hogy mindkettőjük büntetőjogi felelősségük tudatában kellett tanúskodjon, a visszavonás is büntetéssel jár!).
A főszerkesztő párhuzamot von a 2020. január 6-i USA tüntetésekkel, ahol hasonló légbőlkapott vádakkal illettek embereket, mint Gyurcsányék. Előfordulhattak ugyan erőszakos megnyilvánulások ott is, de ezekre nem annak kellett volna a válasznak lennie, hogy fejbelövik a tüntetőket. Szerinte ez globalista hálózat létét bizonyíthatja, de lehet csak politikai megfelelési kényszer.
Bírók elmondásaiból kiderül, hogy Gyurcsány megtehette, hogy üzent az igazságszolgáltatásnak, ha el akart távolítani egy bírát (aki mondjuk Gyuriékat igazságosan felmentette a koholt vádak alól) a törvényhozásból. A vád, mely hemzseg a szakmai hibáktól és az elfogultság jeleitől, súlyos éveket szabna Budaházy Györgyre, míg Gyurcsány Ferenc a mai napig érinthetetlen embernek számít. Erre reagálva Göbl György (Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének elnöke) megtett egy teljes körű feljelentést Ignácz György bíró ellen.
A főszerkesztő szerint a magyar kormányon a külföldi politikai nyomás szemmel látható, most már az amerikai nagykövet vezényli a magyar bíróságot, a köztársasági elnök pedig a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, külföldről milliókkal finanszírozott Háttér Társaságot fogadja.
Megalakult a Budaházy Bizottság az Igazságtételért, mely összefogásnak rengeteg köztiszteletben álló ember a tagja, akik mind azt szeretnék hogy a Budaházy György ügyének tarthatatlansága mellett szóló érveket meghallgassa a köztársasági elnök asszony. Ez azért is lenne nagyon fontos, mert a pozitív végkimenet az ügyben azt mutatná meg, hogy egy nemzeti kormányzás igenis képes véget vetni olyan káros folyamatoknak, melyek a gyurcsányi kormányzás alatt lettek “elültetve, időzítve, mint egy akna”.
Mindemellett a Háttér Társaság generálta többek között azon ügyet, amiben a HVIM vezetőjét és Budaházy Györgyöt is vádolják.
Végszó: Mint, ahogy Mansfeld Péter a Kádár rendszer utolsó hőse, aki életét áldozta az ellenállásért – az ő terhükre is az volt hozva, hogy akciókat terveztek, szervezkedtek az elnyomó hatalom ellen, nem törtek meg, hiába akarták és az ő kivégzésével demonstrálták, hogy kik az urak és a magyarok a saját hazájukban ne állhassanak a sarkukra – úgy akarták Budaházy Györgyön és társain keresztül is ezt bemutatni. “De most már egy más rendszer van, túl kellene ezen lépni és a kegyelem intézménye pontosan ezért van. Az eljárási kegyelem egyszer és mindenkorra lezárná ezt az ügyet.”
Fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Budaházyékat elítélő bíró ellen
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat nyomán Szent Korona Rádió)