Év eleje óta felháborodás és találgatások övezik a Veszprémi Szent Mihály-bazilika “felújítását”, most fény derült arra, miben hibázott az érsekség. A Szent Mihály Védegylet utánajárt az ügynek.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Idén megkezdődött a Veszprémi Főegyházmegyének juttatott 39 milliárd forintos kormányzati támogatásból egyes egyházi épületek felújítása. A közösségi médiában megjelent reakciókból leszűrhető, hogy a város lakóit főként a Szent Mihály-bazilika belső terének teljes átalakítása aggasztja.
A rengeteg felháborodásnak több felület is hangot adott. A Veszprém Kukac szerkesztősége még februárban, írott levélben küldte el kérdéseit dr. Vörös Tamás Főépítész úrnak, melyre a mai napig nem kaptak választ. Ebben a levélben többek között ilyen kérdések merültek fel:
“Értékek fognak megsemmisülni, amelyek hívők és nem hívők számára egyaránt fontosak. Miért van erre szükség?”
Márciusban külön szervezet is alakult a rengeteg felháborodott hívőből. Kohár Kolos vezetésével megalakult a Szent Mihály Védegylet. Ők sorra megkeresték a város építészeti szakértőit, művészettörténészeit az ügyben, de mindenhol elzárkózással válaszoltak. A tiltakozók vezetője úgy nyilatkozott, “olyan hatalmi arroganciával találták magukat szemben, amivel nem lehet mit kezdeni”. Az érsek annyit fűzött hozzá mindehhez, hogy a templombelső kialakítása a főpásztor hatásköre és szerinte csak az ő személyét akarja támadni ez a csoport.
Sokáig keresték a választ arra mind a szervezet tagjai, mind az újságírók, magánszemélyek, hogy ki a felelős azért, hogy társadalmi konszenzus nélkül ilyen visszafordíthatatlan rombolás bekövetkezhet. A Veszprémi Érsekség minden kérdés és nyilatkozat elől elzárkózik, az “építkezés” (vagyis inkább rombolás) pedig megállíthatatlanul folytatódik.
Tovább borzolta a hívők kedélyét, hogy az átalakítások közepette az érsek megszüntette a várban lévő idős papok otthonát, és az érintetteket – tiltakozásuk ellenére – egy másik városban lévő idősotthonba telepítette.
Eközben az egyházmegye papjai egy facebook közleményben adtak hangot Udvardy érsek kiállása mellett, az ellene intézett támadások miatt. Hogy pontosan mik ezek a támadások, arra nincs magyarázat és a kommentárok sem adnak támpontot, ugyanis érdekes módon mindegyiket törölték…
Június 23-án végül tartott a főpásztor egy sajtótájékoztatót, ahol úgy fogalmazott, hogy a
“XXI. század turisztikai elvárásai, illetve az új liturgikus funkció kialakítása miatt van szükség az átalakításra”,
holott a hatályos Kánonjog 392. paragrafusa kimondja, hogy
“A püspök [és az érsek] kiemelt feladata Isten és a szentek kultikus tiszteletének biztosítása. (…) A szakrális vagy vallásos művészet alá van rendelve a katolikus hitnek. Célja a hit megerősítése, láthatóvá tétele.”
Ugyanekkor elhangzott, hogy “a bazilikát azért kell teljesen lefesteni, mert a várhegy dolomit kőszikláján keresztül felszivárgó talajvíz és a korábbi beázások sófertőzöttekké tették a falakat, így ezek a freskók és szekkók, az apró mintázatok annak ellenére menthetetlennek számítanak, hogy állítólagos romlásuk szabad szemmel eddig nem volt látható.” Viszont a neogótikus főoltár eltávolításánál még műszaki okokra sem hivatkoznak. A látványterven üres a szentély, egy érseki trón látszik benne, más képeken egy végletekig minimál asztal.
A Szent Mihály Védegylet lépéseket tett a hatóságoknál, annak érdekében, hogy megtudja, hogy mire van, és mire nincs építési, hatósági, bontási, műemlékvédelmi engedélye dr. Udvardy György érsek úrnak, mint építtetőnek a Veszprémi székesegyház vonatkozásában. Július 18-án adatigénylést adtak be, melyet augusztus 2-án csak részben teljesítettek. A megkapott “bontási, építési, örökségvédelmi engedély” nem értelmezhető az “értékleltár” nélkül, amit arra hivatkozva nem adtak ki, mert azt “szellemi jogvédett termék”-nek tekintik.
Így nem kaptak választ azokra a kérdésekre, amik leginkább érdeklik a hívőket, mégpedig hogy van-e engedélye dr. Udvardy György érsek úrnak
- a festett ólomüvegablakok eltávolítására,
- a díszítő falfestés lemeszelésére,
- a főoltár elmozdítására.
Kérték a Nemzeti Adatvédelmi, és Információszabadság Hatóság segítségét is, mely szintén nem válaszolt. Végül Takács Szabolcs Veszprém Megyei Főispántól kaptak tájékoztatást, hogy szeptember 15-én betekinthetnek az értékleltárba, melyből a következők derültek ki:
Kiemelt érték, helyben megőrzendő:
- padányi síremlék
- szenteltvíztartók
- nyíláskeretek, mérműves ablakkeretek a főszentélyben
- rózsaablak
Érték, helyben megőrzendő:
- padlóburkolat, fehér-vörös kemény mészkő
- padlóburkolat fekete-fehér műkő
- főoltár a tabernákulummal (kő és fémrestaurátor)
- főpapi ülőfülke a szentély északi falában,
- nagypréposti ülőfülke a szentély déli oldalában
- valamennyi mellékoltár
- fa padok
- orgonaszekrény
- gyóntatószék
- szellőzőrácsok
- oltárkép a Szent György oltáron
- oltárkép a Szent Anna oltáron
- oltárkép a Szent Imre oltáron
- oltárkép Szűz Mária Menybemenetele
- üvegablakok az 1907-1910-es felújításból
- Badalik püspök által rendelt üvegablakok 1950-1956
A historizáló festett vakolatot is védendő értéknek tekinti, annak fehérre festése nem jelentené a középkori állapot rekonstruálását. Az Aigner féle felújítást jónak tartja, mert az jól alkalmazkodik a régi épület adottságaihoz.
Így értelmet nyer a “bontási, építési és örökségvédelmi engedély” első oldalán található mondat:
Az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatóak el.
Mindezek ellenére a főoltárt már kivésték a falból, és elszállították. A padozatot teljes egészében felszedték.
A Szent Mihály Védegylet megtette a feljelentést, kiemelt műemléki érték rongálása miatt ISMERETLEN tettes ellen.
A továbbra is felháborító tettre nem csak a szervezet reagált. Magánszemélyek tömkelege fejezi ki nemtetszését az ügyben a média felületén. A nemrégiben – az érsek által – papi tevékenységétől eltiltott Simon Gábor veszprémi atya is hangot adott a lelketlen tettnek:
“A veszprémi Szent Mihály Székesegyház az átalakítása után úgy fog kinézni, mint egy szabadkőműves szentély, melyet alátámaszt az is, hogy a kritikai hangokra az érsek és klérusa annyira érzékeny, hogy arra csak sértetten és narcisztikus dühvel tudott eddig reagálni.”
Románia: elkészült a templom felújítása, azonnal le is csaptak rá a betörők
(Szabad a Hang, Veszprém Kukac és Válasz Online nyomán Szent Korona Rádió)