Két Árpád-házi személyt azonosítottak, valamint Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is, mely kutatások tudományos publikációi még lektorálás alatt vannak, ám az eredményekről alább lehet tájékozódni.
Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós felidézte, hogy az archeogenetikai kutatás két irányba indult el Magyarországon:
- Szegeden populációgenetikai kutatások kezdődtek,
- az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát.
Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idő alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el
– tette hozzá a miniszter.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.
Mint kiemelte, az osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát. Így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szent László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.
A Magyarságkutató Intézet laborjában kiépítették a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár kétezer éves csontmaradványokból is. Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat.
Több száz személy maradványait tárták fel az osszáriumban
Kásler Miklós elmondta: a székesfehérvári osszáriumban mintegy kilencszáz személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig folyamatban van.
A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségüket, rokonaikat, valamint a vegyes házi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is
– ecsetelte a miniszter. Emlékeztetett, hogy a Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetőség közelebb jutni a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával. Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek.
„Termete magas, arca nemes” – III. Béla, a magyar király, aki kis híján bizánci császár lett
(Index nyomán Szent Korona Rádió)