Folyamatosan fenn kell tartani a félelmet: ez a modern világrend megtartó ereje. Most a Covid a fő sláger, de a Fehér Ház klímatanácsadója ismételten elővenné a klímaváltozás kártyát, ugyanis szerinte ennek következtében új egészségügyi vészhelyzet áll fenn. Prognosztizálása szerint pedig a “katasztrófák” eljöttét a koronavírus-járvány során alkalmazott eszközökkel fogják megelőzni.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>>
Csatlakozz!
A klímaváltozás elleni védelem során az egyik legfontosabb fegyvernek a szén-dioxid kvótát (PCA) tekintik, mely azt jelenti, hogy egy állam meghatározott mennyiségű CO2-t bocsáthat ki évente. A Nature Sustainability online folyóirat augusztusi számában arról értekeznek, hogy ennek arányát ideje lenne felülvizsgálni. A PCA-t egyébként még az 1990-es években találták ki, de eddig leküzdhetetlennek tűntek az alkalmazásával kapcsolatos nehézségek. Az elgondolás túl radikális volt – egy 2008-as brit tanulmány ezt úgy fejezte ki, hogy “az ötlet megelőzi a korát”. A társadalmi ellenállás valószínűsíthetősége mellett a technológiai feltételek sem voltak igazán adottak. A 2000-es évek elején még úgy képzelték el, hogy mindenkinek lenne egy, a bankihoz hasonló szén-dioxid-számlája, hozzá kártya, és az “egyenleg” megfelelő jóváírások és levonások szerint alakulna, de ez a megoldás elfogadhatatlanul költségesnek tűnt.
Próbaüzem
Az elmaradott, megoldásra képtelen helyzetből nyilvánvalóan van kiút a haladás hirdetői szerint. Természetesen most sem a visszafogottabb életstílus, a fogyasztói társadalom lebontása kerül előtérbe; pedig jól tudjuk, ha nincs igény, akkor nincs miért gyártani, ami a szennyezőanyagkibocsátást drasztikusan visszavetné. A megváltás eszköze azonban szerintük más: a digitális messiás. A Nature cikke szerint ugyanis a mesterséges intelligencia terén elért fejlődésnek és a Covid-válság utáni “fenntartható helyreállítás” iránt mutatkozó nemzetközi igénynek köszönhetően elérkezett az idő a PCA megvalósítására. Kedvező tényezőnek tekintik “a járvány idején kialakult új viselkedési és társadalmi normák”, valamint a klímaváltozás miatti – különösen a fiatalok körében mutatkozó – egyre erőteljesebb szorongást.
A Covid-diktatúra után jöhet a klímadiktatúra. “Az egyéni szabadságot a közegészség érdekében háttérbe szorító intézkedéseket és a személyes elszámoltathatóság és felelősségvállalás biztosításának eszközeit, melyek egy évvel korábban még elképzelhetetlenek lettek volna, a Covid-19-járvány idején milliók fogadták el” – magyarázza a szaklap. Vagyis, az emberek a várakozások szerint mostantól “felkészültebben” reagálnak újabb, ezúttal a karbonkibocsátásra vonatkozó nyomkövető rendszerek és korlátozások bevezetésére. A cikk szerint a jövőben építeni lehet például arra a tényre, miszerint bizonyos országokban a lakosság többsége könnyen belement, hogy a biztonságért cserébe fokozott megfigyelésnek és ellenőrzésnek rendelje alá magát. Itt feltehetjük a kérdést, hogy valóban az-e a biztonság számunkra, melyet a világelit annak tart. Gondolhatunk itt a koronavírus omikron variánsával kapcsolatos helyzetre: náthaszerű tünetekkel lefolyik, könnyen el lehetne vele érni a nyájimmunitást, azonban több országban, sőt nálunk is ezen fajta terjedésére fogják a szigorításokat és az oltások erőltetését. Ugyanezen jelenség válfaja várható a klímadiktatúra esetén is: pitiáner dolgok miatt hatalmas korlátozásokra számíthatunk.
A járvány – amelyet a szerzők “egyedülálló természetes kísérletként” fognak fel – során debütált kontaktkövető applikációk pedig immár a technológiai alapot is biztosítják egy leendő PCA-rendszerhez. Az emberi érintkezéseket figyelő algoritmusok értékes információbázissal szolgálhatnak a széndioxid-kibocsátást a felhasználók mozgása alapján kalkuláló alkalmazásokhoz.
A PCA úgy működne, hogy minden felnőtt egyenlő, az aktuális országos célhoz igazított értékű széndioxid-keretet kapna, és ez az üzemanyag-vásárlásokkal, fűtés- és villanyszámla-befizetésekkel, az ambiciózusabb tervek szerint bizonyos ételek és más termékek fogyasztásával összhangban csökkenne. Aki nagyon megszorulna, kiegészítő egységeket vehetne azoktól, akiknek van feleslegük. Tehát maradna kibocsátás szintjén az a rendszer, mely jelenleg is fennáll: a vagyonosabb túlfogyasztók nem mérsékelik kibocsátásukat, csupán a rosszabb helyzetben lévők kvótaértékét is felhasználják. Ebből is láthatjuk, hogy miként rejtik el a jól hangzó jelszavak mögé bújtatva a valódi célt: a társadalom teljes ellenőrzését.
Globális újjáépítés
A Cell tudományos folyóiratban tavaly Anthony Fauci a klímaváltozásnak tulajdonította több új kórokozó megjelenését is (Emerging Pandemic Diseases: How We Got to COVID-19). A Covid-19 intő példa arra, hogyan katalizálja a zsúfoltság és az emberek földrajzi mozgása a betegségek terjedését – állította a vuhani funkciónyerési kísérleteket anyagilag és szakmailag támogató Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) igazgatója. Majd hozzátette, hogy a további fertőző betegségek megjelenése ellen úgy védekezhetünk, ha megváltoztatjuk az ilyen szempontból kockázatot jelentő szokásainkat, például az erdőirtásokat, az erőteljes urbanizációt, az állattartást, illetve személyes szinten, hogy összegyűlünk az otthonainkban és nyilvános helyeken. De csöppet sem kell aggódnunk, bizonyára a Metaverzum megoldja majd ezen kérdéseket is: nem kell magányosnak lennünk, találkozhatunk szeretteinkkel a virtuális térben.
Fauci az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet hatáskörének kibővítését is javasolta a további járványok megelőzése érdekében. A két nemzetközi intézménynek kulcsszerepet kellene játszania “az emberi létezés infrastruktúrájának (városok, munkahelyek, csatornázási rendszerek, a szórakozás, pihenés, közösségi élet létesítményei) újjáépítésében”.
Hasonló következtetésre jutott a British Medical Journal is, amely tavaly szeptemberben a világ 230 jelentős orvosi és bioetikai folyóiratával közösen jelentetett meg egy vezércikket felhívásként a “legfontosabb kihívás”, a klímaváltozás elleni cselekvésre (Call for emergency action to limit global temperature increases, restore biodiversity, and protect health). Mint írják, ahhoz, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátást elérjük, a “kormányoknak alapjaiban kell átszervezni a társadalmakat és gazdaságokat, és azt, ahogyan ma élünk”. Ez globális szinten összehangolt állami beavatkozásokat jelentene, amelyek érintenék többek között a közlekedést, a városok irányítását, az élelmiszer-termelést és -elosztást, a befektetői piacokat és az egészségügyet.
Egy 2020. októberi ENSZ-jelentés szintén csak kormányközi együttműködéssel – járványmegelőzési tanács felállításával és közös intézkedések meghatározásáról szóló, kötelező érvényű nemzetközi szerződés aláírásával – tartja elkerülhetőnek, hogy a “pandémiák kora” köszöntsön ránk.
Megfélemlítés, megfélemlítés és megfélemlítés: a teljes kontroll mozgatórugója, a szabadakarat elvesztésének gyökere. Annyiszor hangoztatják, hogy a legbiztonságosabb és legboldogabb korában élünk az emberiségnek, azonban ez csupán a propaganda eredménye. Az ember korántsem szabad: rabszolgája a materializmusnak, kiszolgálója a démoni demokráciáknak és multimilliárdos (…)-oknak, akik pedig ki tudja már, hogy milyen háttérhatalmakat szolgálnak ki. Mi azonban nem kérünk a “boldogságukból”, nem kérünk a modernitás által kontrollált életből. Huxley-val szólva: “Követelem a jogot ahhoz, hogy boldogtalan lehessek.”
(ATV nyomán Szent Korona Rádió)
Kínában a koronavírusra hivatkozva tovább szigorodik a diktatúra
Az EU mostantól bármilyen indok nélkül megfigyelheti az állampolgárait – a Fidesz is megszavazta