Kocsis Fülöp követői már megszokhatták, hogy az érsek gyakran ad hangot véleményének a közösségi médiában. Így volt ez a napokban a nemrég elfogadott pedofiltörvénnyel kapcsolatban is. A főpásztor szerint a szülők és a pedagógusok feladata, hogy segítsenek eligazodni a fiataloknak és több fórumon is rámutat: nyílt színterű háború zajlik a magyar közéletben a normalitást képviselőkkel szemben.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió Jobbklikk oldala >>>
Csatlakozz!
Nemrég tiszta, jól érthető magyarázattal értelmezte a gyermekvédelem céljából megalkotott új pedofiltörvényt a Facebookon megosztott videójában. Mit gondol erről a szabályozásról?
Az új törvény azért meglepő, mert olyan dolgot fogalmaz meg, ami annyira nyilvánvaló, hogy talán ki sem kellene mondani. Ezekre a természetes törvényekre valójában nem is volna szükség, mert az ember természetes erkölcsi érzéke felismeri, hogy mit tegyen, és mit ne. Ilyen az is, hogy a gyermekeinket védenünk kell, óvnunk kell a rossz hatásoktól. Talán, ami vitatható, hogy melyek ezek a rossz hatások. Rossz hatás-e, ha a gyermekeket késztetik az őket érő impulzusok a homoszexualitásra, a pornográfiára, illetve a nemváltásra? A természetes erkölcsi érzék jól tudja, hogy ezeknek semmi keresnivalójuk nincs a fiatalok életében, s nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek nem létező valóságok. Igenis léteznek, de ezeket a tényeket helyesen kell kézben tartani, olyan módon semmiképp sem lehet a gyerekek elé engedni, hogy a fiatalok emiatt foglalkozzanak vele. A gyerekek nagyon sok mindennel találkoznak tizennyolc éves korukig, és a pedagógusok, szülők feladata, hogy segítsenek nekik ezekben eligazodni. Sajnos azonban olyan iszonyatosan torz ideológiai támadások vannak jelen a társadalomban, hogy ezek teljesen felborítják az előbb említett természetes emberi erkölcsi érzéket. Ezt hangsúlyozni kell, és lehet, hogy nem is mondjuk elég gyakran, elég hatékonyan. Ugyanis az ideológiai háborúban a támadás miatt az ember gyakran védekezni kénytelen.
Ön szerint mi nem világos azoknak, akik tiltakoznak ellene?
Akik ezt a törvényt ellenzik, a legtöbben megtévesztett emberek. Ez az ideológia szántszándékkal emberek sokaságát vezeti meg. Az említett törvény szövegét is csúsztatásokkal magyarázzák félre, így tudják az embereket felbujtatni ellene.
„Ez a törvény ugyanis nem azt mondja, hogy nem szabad beszélni a homoszexualitásról és a nemváltásról. Kell is róla beszélni, ugyanis szegény gyerekek lépten-nyomon találkoznak vele. A törvény azokat a tartalmakat akarja távol tartani tőlük, melyek erre késztetik őket. Nemde joggal mondja a józan emberi gondolkodás, hogy ne késztessük őket arra, hogy ezeket a devianciákat, a homoszexualitást, a pornográfiát, a nemváltást mint divatot kövessék.”
Kinek, miért lehet fontos, hogy ezt népszerűsítse?
Igen, mindenképpen érdekes, hogy ez kinek az érdeke. Fel kell ismernünk, és ki kell mondanunk, hogy ez a kommunizmushoz hasonló ideológiai háború. A jelenleginél azonban még az is normálisabbnak tűnik, miszerint legyen mindenki egyforma, az anyagi javak egyformán legyenek elosztva, meg hogy nincs szükség szegényre meg gazdagra, semmilyen különbségtételre, sőt nincs szükség egyházra sem. Ez sokaknak szép eszmének tűnhetett, de mivel üres ideológiai törekvés volt, nem is maradhatott meg sokáig. Igaz, hogy évtizedeken keresztül nyomorgatta az emberek gondolkodását és életét. Ugyanilyen ideológiai támadás az is, amit az LMBT-mozgalom képvisel, csak ezúttal az érzékenyítés köntösébe bújtatva. A gyerekekben is van egy természetes félelem attól, ami más. Az én családomban például volt mozgássérült ember, számunkra ez teljesen természetes volt, és emiatt sokkal könnyebben tudtam kezelni egy tolószékes, sánta embert. Aki azonban nem találkozik olyan helyzettel, mely eltér a normálistól, azt erre meg kell tanítani. Érzékenyítés címszó alatt ezt tűzték zászlajukra az LMBT aktivistái. Ez azonban sokkal összetettebb jelenség, semhogy valamiféle általános érzékenyítéssel meg lehetne változtatni. A rosszra hajló emberi természettel függ össze, melyet az egyház is tanít, de a kiút nem az érzékenyítés, kivált nem azon durva módon, ahogyan ez az ideológia képviseli. De kiemelem: ez csak a látszat[…]. Valójában ez összerendezett támadás az emberiség ellen, amely káoszt akar előidézni, s aminek végcélja, hogy az embereket teljesen elbutítsák, s egyszerű fogyasztóvá silányítsák a szabadon gondolkodókat. A lebutított lény nem gondolkodik, csak fogyasztja – anyagi és szellemi értelemben egyaránt – azt, amit kínálnak neki. A lényeg nem az, hogy ki áll ezek mögött, hogy milyen összeesküvés van a háttérben, hanem az, hogy ezek által önkéntelenül vagy éppen önként és dalolva belesodródunk azoknak a cégeknek az érdekkörébe, melyek minél nagyobb fogyasztásra, tartalmatlan, értéktelen holmik forgalmazására specializálódnak. Nagyon nagy hasznuk van abból, ha az emberek nem szabadon gondolkodó személyek, hanem csak fogyasztók. Ma a média eszközeivel ezt sokkal hatékonyabban tudják elérni, mint évtizedekkel ezelőtt. A kommunizmus idején nagy plakátok, indulók, rádióbeszédek voltak, melyeken keresztül hatni tudtak a társadalomra. Most ugyanezt ezerszer hatékonyabb módon képesek tenni, befolyásolják az emberek, főként a gyermekek gondolkodását.
Hogyan lehet megvédeni a gyerekeket az ilyen támadások ellen?
Egyrészt törekednünk kell arra, hogy amennyire csak lehet, ezeket a tartalmakat távol tartsuk a gyermekeinktől, ezt a korosztályt lehet ugyanis leginkább megbolondítani, mert még nagyon képlékeny a gondolkodásuk a személyiségformálódásuk. Ami ennél még fontosabb, hogy természetes és józan életkörülményeket adjunk a gyermekeinknek. Ha lehet, menjenek tisztán a házasságba, és ne átszexualizált gondolkodással töltsék el a fiatalkorukat. Segíteni kell őket abban, hogy a párválasztással olyan házasságba lépjenek, mely az egész életükre kihat. Akkor lehet remélni, hogy az ő gyermekeik nem félnek majd a három-négy-ötgyermekes család alapításának gondolatától, ugyanis ilyen közegben a gyermek sokkal természetesebben dolgozza fel az őt ért hatásokat. Meg kell említenem a hitet is: ha valaki Istenhez kapcsolódik, olyan biztos kapaszkodót kap, mely nem engedi, hogy elvigye ennek a világnak a sodrása. Vannak olyan elemek, amelyek megadják a hívő ember személyiségének alappilléreit, melyeket meg kell tartania, s amelyek őt is megtartják, s ha ilyen környezetben nőnek fel a gyermekek, akkor nem kell attól tartani, hogy bármilyen bolondéria befolyásolja őket. A napokban fejeződött be egy liturgikus zenei tábor. Elképesztő volt megtapasztalni gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, hogy micsoda boldogság úgy élni, ahogy a Jóisten megteremtette nekünk ezt a világot. Ha sokan élnének egészséges családi környezetben, sokat énekelve, imádkozva, akkor ez az ideológia nem tudná elcsábítani az embereket, bármilyen szándékkal érje is őket ez a támadás.
Milyen felelőssége van a témában a nyilvános beszédnek?
Én magam azért vállalom és vállaltam eddig is, hogy megszólalok ebben az ügyben, mert látom, hogy nyílt csatamezőre kerültünk. Ha kell, utcai rendezvényeken is fölemelem a hangom, mert elsöprő hangorkán fújja ezt a természettel szembemenő őrültséget, és mert a lelkiismeretem azt diktálja, hogy nem hagyhatom szó nélkül. Minden eszközt igyekszem megragadni, hogy az embereket felébresszük, és felismerjék az igazi értékeket. […] Ugyanakkor nevetséges, de inkább drámai, hogy alkotmányba kellett foglalni, hogy a család egy férfinak és egy nőnek az életre szóló szövetsége, s hogy a férfi az apa és a nő az anya. Hála Istennek, Magyarországon ez a többség számára természetes.
(HAOL – Szent Korona Rádió)