Kiváló írás a világban tapasztalható negatív jelenségek kapcsán, hogy a modern ember manapság már az igazságtól is elfordult, nem csak minden magasrendűtől, ezáltal vakon a saját vesztébe rohan.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
Aligha van olyan ember, aki valamilyen módon ne érzékelné jelenkorunk katasztrofális helyzetét, azokat a jelenségeket, melyek egyre súlyosabb módon mutatkoznak meg. Persze, mindenki másként éli meg mindezt, más módon értelmezi, különféle megoldási lehetőségeket látunk helyénvalónak. Kétségtelen, hogy ezek a jelenségek önmagukban is léteznek, viszont egyes esetekben bizonyos háttérerők mesterségesen gerjesztenek konfliktusokat, illetve meglévő problémákat használnak arra, hogy sötét céljaikat elérjék. Ide lehet sorolni az elmúlt évek eseményeit, melyek szinte az egész világra hatással voltak/vannak: migráció, környezeti válság, blm, járvány. Valamint azok a manipulációk is ide tartoznak, melyek leginkább különféle eltévelyedések, deviációk támogatásában, terjesztésében mutatkoznak meg, annak érdekében, hogy a társadalmon belül zavart keltsenek, felfordulást eredményezzenek, frontvonalakat nyissanak meg, hogy végül aztán az atomjaira hullott közösség sötét tömeggé álljon össze.
A köztudatban, közgondolkozásban masszívan él az elképzelés a fejlődésről, arról, hogy az idő múlásával minden csak tökéletesebbé válik. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ennek éppen ellenkezője igaz, ugyanis az ember szellemi-erkölcsi értelemben egyre mélyebbre süllyed. Az alászállás, a minőségromlás, a különféle problémák megjelenése bizonyos értelemben természetesnek mondható, ugyanakkor ennek nem feltétlenül kellene ilyen drasztikus és katasztrofális módon megjelennie, végbemennie. Azt pedig mondani sem kell, hogy egy normális értékrenddel rendelkező egyén mindezt válságként éli meg és igyekszik a körülmények ellenére is megőrizni, képviselni, megnyilvánítani a valódi értékeket, és kiállni az igazság mellett.
Amit ma a világban látunk, az nagyrészt következmény, tünet.
És ha okokat keresünk, akkor az egyik fő ok alighanem éppen az igazságtól való eltávolodás/eltávolítás. Mindez mára olyan súlyos méreteket öltött, hogy az emberek többsége nem hogy nem ismeri, de már nem is tart igényt semmiféle igazságra. Talán még azt sem túlzás állítani, hogy sokan értelmezni is képtelenek az igazság, az igazságosság lényegét.
Az úgynevezett felvilágosodás kapcsán az ember nem „csupán” Istentől, a vallástól fordult el, hanem ezzel együtt az igazságnak is hátat fordított és a szekularizáció ezt az igaztalanságot az élet minden területére kiterjesztette.
Tudjuk jól, hogy – a fent említett elkerülhetetlen minőségromlás mellett – vannak bizonyos érdekcsoportok, háttérerők által generált hatások, melyek célja, hogy az alászállást, az igazságtól való minél teljesebb és visszafordíthatatlan elfordulást elősegítsék és beteljesítsék.
Ha körülnézünk a világban, ha figyeljük a különböző történéseket, akkor nagyon úgy tűnhet számunkra, hogy a helyzet kilátástalan. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne lenne jelen a romlottság, az igazság teljes, vagy részleges hiánya. Beleértve az egyházakat is. Az emberek döntő többsége szinte teljesen vakon követi a trendet, az általánosan uralkodó szellemi sötétség által diktált semmitmondó, üres, hiábavaló életvitelt. A megtévesztés általános.
A jó hír az, hogy mindezek ellenére – a teljes kilátástalanság érzete és tapasztalata mellett – mégis van megoldás. Van valami, ami hatékony ellenszere lehet annak a pusztításnak, ami most előttünk zajlik. Ez pedig nem más, mint visszatérni az igazsághoz. Egyszerűen hangzik, de közel sem ilyen egyszerű, ugyanis ez többet jelent annál, mint hogy becsületesek, erkölcsösek és/vagy vallásosak vagyunk. El kell indulni azon az úton, ami visszavezet Istenhez, a végső Igazsághoz.
Sokan vélhetik úgy, hogy a külvilági történések szempontjából nem sokat ér, hogy ki mit gondol, érez, tapasztal bensőleg, hogy hogyan alakul, milyenné válik. Ennek ellentmond, hogy minden cselekvést az ember szemlélete határoz meg, mégpedig az, hogy miként tekint önmagára, a világra és hogyan értelmezi ezeket külön-külön és együttvéve. Nagyon lényeges ebből a szempontból, hogy az ember mennyire ismeri önmagát, önnön benső valóját, hogy egyáltalán foglalkoztatják-e ezek a kérdések.
A másik dolog, ami az ember benső lelki fejlődésének jelentőségét alátámasztja, az nem más, mint az a tény, hogy azok a sötét erők, melyek jelenleg az igazság ellen dolgoznak, különböző eszközökkel próbálják megakadályozni azt, hogy az ember, az egyén, szellemi értelemben magasabb célok irányába mozduljon, tehát azt próbálják elérni, hogy ne legyen alkalma senkinek sem a tökéletesedés útján haladnia. Egyetlen embernek sem. Egész pontosan arról van itt szó, hogy ami néhány száz évvel ezelőtt elkezdődött, az most kezd kiteljesedni: az utolsó esélyét is igyekeznek elvenni annak, hogy az ember visszataláljon Istenhez. A sötét erők számára ugyanis ez jelenti az elsődleges és legnagyobb veszélyt.
Az egyik eszköz, amely akadályát képezi a nemesebb célok elérésének, az internet, és különösképpen a különböző közösségi oldalak hatásai. Aki utána néz az ide vonatkozó irodalomnak, kutatásoknak, az nagyon jól fogja látni, hogy az internet és a közösségi oldalak pontosan azokra az egyéni képességekre hatnak negatívan, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember szellemi értelemben magasabb fokra lépjen, vagy egyáltalán képes legyen lépéseket tenni ebbe az irányba. Néhány példa: koncentrációs készség csökkenése, felületes olvasás, szövegértési problémák, szókincs drasztikus csökkenése, személyes kapcsolatok hiánya, depresszió, öngyilkosság, stb. És akkor még a tartalomról nem is beszéltünk…
Mára az internethasználat teljesen általános, hozzátartozik a mindennapi élethez, a gyermekek ezen nőnek fel, tehát szinte mindenkire érvényesek lehetnek ezek a hatások, az egész világon. Szinte…
A következő gondolatok kissé problémás területre vezetnek, ugyanis az élmények nagyon frissek, és sok a bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Mégis érdemes megemlíteni ezt a lehetőséget is. A járványhelyzetről és az oltásokról van szó. Az oltás természetesen nem kötelező, de ha valaki továbbra is teljes jogú tagja szeretne maradni a társadalomnak és használni kívánja azokat a javakat, eszközöket, szolgáltatásokat, melyek őt magát is legalább annyira megilletik, mint bárki mást, akkor bizony ajánlatos lesz beállnia neki is a sorba.
Az első kérdés, amit fel kellene vetnünk ezzel kapcsolatban, hogy kik is azok, akik ennyire szívükön viselik sorsunkat, egészségünket? Talán nem éppen azok, akik eddig semmit nem tettek ennek érdekében? Vagy esetleg olyanokról lenne szó, akik az utóbbi évtizedekben-évszázadokban éppen azon munkálkodtak, hogy tönkretegyenek mindent, ami a normalitáshoz köthető? Nem pont azok gyógyítanak most minket, akik az internetet és az azzal járó súlyos ártalmakat ránk szabadították? Tévedek, ha azt látom, hogy az oltóanyagok éppen abból az irányból érkeznek felénk, ahonnan mindenféle deviáció és egyéb társadalompusztító méreg elindult?
„Olyan idők jönnek, talán nem is a távoli jövőben, amikor egy olyan kongresszuson, mint amelyet 1912-ben tartottak, még egészen más dolgokat is kitalálnak, amikor egészen más tendenciák ütik fel a fejüket, és azt mondják: Beteges dolog az embernél, ha egyáltalán lélekre és szellemre gondol. Csak azok az emberek egészségesek, akik csak a testről beszélnek. – Beteges tünetnek fogják tekinteni, ha az ember úgy fejlődik, hogy olyan fogalmakat alakít ki, mint lélek és szellem. – Ezek beteg emberek lesznek. És meg fogják találni – ebben biztosak lehetnek –, hogy megfelelő gyógyszerek legyenek, amelyek hatni fognak erre. Egykor a szellemet iktatták ki, most a lelket fogják kiiktatni gyógyszerek útján. Egy »egészséges szemlélet« érdekében oltóanyagot fognak találni, amely az organizmust úgy alakítja, lehetőleg még ifjú korában, esetleg már a születésnél, hogy ez az emberi test nem jut arra a gondolatra, hogy van lélek és szellem. – Ilyen élesen áll szemben egymással a két világnézeti áramlat. Az egyik arra gondol, hogy olyan fogalmakat és képzeteket alakítson ki, amelyek megfelelnek a reális valóságnak, a szellemi és a lelki valóságnak. A többiek, a mai materializmus követői oltóanyagot fognak keresni, amely a testeket »egészségessé« teszi, azaz olyanná, hogy ez a test a maga konstrukciója szerint ne beszéljen többé olyan idétlen dolgokról, mint lélek és szellem, hanem »egészséges« módon beszéljen, olyan erőkről, amelyek a gépekben és a kémiában működnek, és amelyek a világködben bolygókat és Napokat alakítanak ki. Ezt testi eljárások útján fogják előidézni. Materialista medikusoknak fogják kiszolgáltatni az embert, hogy a lelket kiűzzék belőle.”
A fenti gondolatokat Rudolf Steiner fogalmazta meg, 1917-ben. Ismerve a jelenlegi helyzetet és figyelembe véve az eddig leírtakat, nem is tűnik olyan irreálisnak ez a lehetőség. Mármint az, hogy az oltás és a járványhelyzet kezelése mögött olyan szándékok rejlenek, melyek az ember életének legmélyebb és legfontosabb célját, az élet valódi értelmét igyekeznek ellehetetleníteni, illetve megakadályozni annak beteljesülését.
Aki nyitott szemmel jár és képes értelmezni a külvilág történéseit, az jól látja, hogy a világban komoly problémák vannak. Ennek egy része mintegy természetes módon megy végbe, más része viszont sötét erők játéka. Ez utóbbi annak érdekében történik, hogy a szellemi sötétség és ennek uralma minél előbb és minél nagyobb mértékben beteljesedjen. Ezekkel az erőkkel fizikai módon és síkon szembeszállni teljesen hiábavaló, illetve ennek csak nagyon korlátozott módon és mértékben lehet értelme. Amit viszont lehet és meg is kell tenni – persze csak akkor, ha értelmet kívánunk adni életünknek – hogy keressük az igazságot. Hiteles tanítások által, egy megfelelő szemléletet kialakítva, illetve önmagunk minél pontosabb ismerete vonatkozásában egy benső, szellemi út értelmében.
Mindez persze nem minden, hiszen a külvilág hatással van mindennapi életünkre és jó esélyünk van arra, hogy a jövőben lehetőségeink még inkább korlátozottak lesznek. (Mármint azoknak, akik nem állnak be a sorba.) Egy ilyen élethelyzetben, közegben, felértékelődnek a valódi, őszinte és mély emberi kapcsolatok, közösségek szerepe, hatása. A közös célra és szellemi alapokra helyezett közösségek olyan stabil szerkezetet hoznak létre, mely mind az egyénre, mind pedig magára a közösségre nézve komoly védelmet biztosítanak az ártó erőkkel szemben. Az pedig még jobb, ha ezek a közösségek, amennyire lehetséges el tudnak szakadni azoktól a hatásoktól és tényezőktől, melyek függőséget és így kiszolgáltatottságot okoznak.
Az Igazság valójában soha nem tűnik el, mindig jelen van. Hogy képesek vagyunk-e meglátni teljes valójában, az csak rajtunk múlik.
(LR. – Szent Korona Rádió)