Az Európai Unió figyelmeztetett: irányt kellene váltani az energiafüggetlenedés felé, ami gazdasági és biztonsági szempontból is szükségszerű. Rámutatott, hogy a jelenlegi válság is megerősíti ezt a fajta stratégiát.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta. A konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit – közölte kedden Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
A biztos az MTI tájékoztatása szerint a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az EU feltételeket akar teremteni a jó munkahelyekhez az unióban, a gazdasági biztonsághoz, többé nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a globális fosszilisenergia-piacok ingadozásának. Kiemelte: a jelenlegi válság ismét rámutatott, hogy Európa alapvetően sebezhető a külső energiapiaci sokkhatásokkal szemben, ami szorosan összefügg az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséggel.
Energiafüggetlenség lenne a megoldás
Úgy látja, most van itt az idő a tanulságok levonására és az energiafüggetlenség felé vezető fordulatra. Az energiafüggetlenséget gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai szükségszerűségnek nevezte, nem csupán klímavédelmi kérdésnek. Mint mondta, a megoldást a hazai termelésű tiszta energia, a villamosítás, a korszerűsített energetikai összeköttetések és az energiahatékonyság jelenti.
A megugrott gáz és olajárak nagyon világos képet festenek, mondta, hozzátéve, hogy a válság második hónapjába lépve egyértelműen súlyos helyzettel állnak szemben.
Bár az EU-ban jelenleg nincs akut olaj- és gázhiány, egyes termékpiacokon – főként a dízel, az olaj és a repülőgép-üzemanyag esetében – szűkösség tapasztalható, míg a globális gázpiacokon növekvő korlátok jelentkeznek, amelyek az áramárakra is hatással vannak. A kialakult helyzet további terheket róhat az iparra és a háztartásokra – figyelmeztetett. Az uniós biztos hangsúlyozta: nem szabad azt hinni, hogy a válság energiapiaci hatásai rövid távúak lesznek.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen az egységes és összehangolt fellépés, valamint a széttagolt nemzeti intézkedések és a piacokat megzavaró jelzések elkerülése. Az intézkedéseknek célzottnak és ideiglenesnek kell lenniük, és nem ronthatják tovább a kereslet-kínálati viszonyokat. Közlése szerint az Európai Bizottság már koordinálja a gáztárolók feltöltésével és az olajellátás biztonságával kapcsolatos lépéseket.
Hozzátette: a bizottság egy intézkedéscsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a családok és vállalkozások védelmében, ugyanakkor hosszú távon is biztosítsa az uniós energiastratégia következetes megvalósítását.
Válságkommunikáció az amerikai médiában
Ahogyan a minap Telegram csatornánkon közzétett videóban látható, az amerikai média igencsak szűkölködik a kifogásokban, hogy vajon miért is szükségszerű a mostani háború, még ha az energiaválsághoz is vezet.
Az Anadolu Agency felmérése szerint körülbelül 1900 kereskedelmi hajó rekedt a Hormuzi-szorosnál, főként a Perzsa-öböl térségében, mióta megkezdődtek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai.
Az amerikai-izraeli-iráni háború olaj és gázmozgásra való hatásairól Telegram posztunkban írtunk részletesebben.
Izrael nyomására indította Trump a háborút a terrorelhárítás volt igazgatója szerint
(Index nyomán Szent Korona Rádió)
