A pálosok valószínűleg II. Endre keresztes seregével érkezhettek a Szentföldre.
Johannes Zuluardus, a szentsír lovagja könyvében a Tábor hegy leírásánál a következőket mondja: „Volt itt Ilona császárnő által emelt nagy templom a magyar király által jól dotált monostorral, melyben első remete Szent Pál rendjének sok szerzetese lakott”. Említi ezenkívül, hogy a magyar királyok fogadalomképpen zarándokoltak el a Tábor hegyre, s hogy II. Endre lehetett az, aki ezt a kolostort megadományozta. Zuluardus adatát a pálos történetírók átvették (Gyöngyösi, Eggerer, Benger). Egészen bizonyos azonban, hogy ezt a kolostort a pálosok csak később vehették birtokukba. De az is lehetséges, hogy Zuluardus más rend tagjaival tévesztette össze őket.
Ezt a híradást alátámaszthatja az, hogy 1229-ben II. Frigyes császár diplomáciai tárgyalásai után rövid időre lehetővé váltak a jeruzsálemi zarándoklatok. 1239-ben, a fegyvernyugvás leteltével a törökök nagy erődítési munkákba kezdtek, ezért a keresztények félelmükben ismét nagy számban hagyták el Jeruzsálemet. A fegyverszünetnek és a zarándokok mozgási szabadságának lett egy váratlan következménye: a Jozafát völgyében meghúzódó magyar remeték — valószínűleg a pálosok — egy része felvonult az elhagyott Tábor hegyére, ahol a görög remeték mellett immár ők képviselték a latinokat, és őrizték az Urunk színeváltozása emlékét őrző bazilikát. Közel negyven éves otttartózkodásukról számos régészeti emlék került elő.
A Tábor hegy Izraelben (Fotó: Stéphanie Gromann/wikipedia.org)
„A táborhegyi új bazilika építésekor megtalálták azt a kriptalépcsőt, amelyet a magyar remeték faragtak ki a helyi sziklákból, és a toronyablakok »pattintott kristályablaka« is az ő tevékenységük emléke. A hegy alatti barlangokban magyar vonatkozású feliratok is vannak, ezeket azonban még senki nem tárta fel, ill., jegyezte le megfelelő pontossággal, amint ezt nekem szentföldi utaim során a helyi történészek jelezték”.
Majsai Mór szerint a mansurai egyezség alapján 1250-ben a keresztények visszakapták Tábor hegyét, és azt a magyar pálosok őrzésére bízták. Az ő idejükben, 1251-ben ment fel oda IX. Szent Lajos francia király. II. Frigyes épített oda szerény templomot. Ők nagyobb építkezéseket ott nem folytattak. A hegyet a szent épületekkel együtt IV. Kelemen pápa 1255-ben a Szent János Lovagrend tagjainak adományozta. Így – Majsai Mór szerint – a magyar pálosok kb. öt évig tartózkodtak ott. (Ezzel szemben Bozsóky Gerő negyven éves tartózkodásról beszél. Talán 1250-tól 1263-ig lehettek ott a magyar pálosok). 1263-ban Bibarsz szultán parancsára a Tábor hegy összes szentélyét lerombolták, a szerzeteseket pedig megölték. A szent hegy ezután négy évszázadig elhagyott maradt…
Forrás:
Gyürki László: Magyar emlékek a Szentföldön
Vezetőkép: A Színeváltozás Bazilika a Tábor hegyen (Forrás: timeout.com)
(http://www.palosepiteszet.hu/)