Ezrével küldték be a mintákat márciusban
A Válasz Online a zonaporkolt.com oldalon megjelent cikk alapján kezdett el vizsgálódni az influenzafigyelő szolgálathoz beküldött minták körül. A lap levezeti, hogy miért nem mindegy, hogy a 11. (2020. 03. 09. – 2020. 03. 15) és a 12. (2020. 03. 16. – 2020. 03. 22) naptári héten összesen 4103, vagy csak 235 vizsgálati anyag érkezett-e be.
A Zóna április 26-án hívta fel a figyelmet arra, hogy a tizenegyedik és a tizenkettedik héten egyszer csak meredeken megugrott a minták száma, valamilyen okból kifolyólag az egészségügyi intézmények nem a megszokott nagyságrendben, hanem ezrével küldték be a mintákat vizsgálatra. Mintákat csak influenza-gyanús betegektől vesznek le. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az új típusú koronavírus az influenzához hasonló tünetekkel jár, például láz, száraz köhögés, később nehézlégzés, légszomj, akár tüdőgyulladás alakulhat ki.
Azonban a többezres nagyságrendű anyagból csupán néhány tucatnál tudták igazolni az influenzavírusok jelenlétét.
A Zóna a New York Times cikkét is idézi, ami szerint már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett itthon. A New York Times április elején megszerzett egy titkos diplomáciai táviratot, ami szerint a WHO úgy gondolja, hogy már március második hetében tömegesen terjedni kezdett a vírus Magyarországon.
A Válasz Online végignézte az NNK oldalán található heti jelentéseket, ahol az év első hetétől a tizenegyedikig nem talált semmi különöset, az esetek 30-50 százalékánál az influenzát igazolták. Miközben a lap vizsgálódott, úgy vették észre, hogy egyik óráról a másikra megváltoztak az adatok. Egy archiváló oldal segítségével visszakeresték a honlap eredeti állapotát, és bebizonyosodott, hogy nem káprázott a szemük.
Az eredeti jelentés szerint:
„A 12. naptári héten 2 855 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), közel kétszerese az előző hetinek (1 248). Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak.”
Az új jelentésben viszont már ez állt:
„A 12. naptári héten 70 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba, az előző heti 165-tel szemben. Harminc esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 18 influenza A és 12 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak.”
Ugyanez történt a 11. heti adatokkal, ahol 1248-ból 165 lett. Hogy látványosabb és közérthetőbb legyen a módosítás, készítettünk egy grafikont. A piros vonal mutatja az eredeti adatokat, a kék pedig a május 6-án módosítottat.
A minták egy százalékában találtak influenzát
A beküldött betegminták alapvetően két beküldő csoporttól származnak. Egyrészt a sentinel orvosok (az influenza surveillance időszakában virológiai mintabeküldésre is felkért háziorvosok/házi gyermekorvosok) vesznek le mintát, másrészt léteznek az úgynevezett hagyományos beküldésből (kórházaktól, klinikáktól) származó minták. A fenti időszakban ez utóbbinak a száma ugrott meg.
Korábban a minták 30-60 százalékában tudták valamelyik influenzatörzs jelenlétét kimutatni, a 11. héten azonban a hirtelen drasztikusan megnövekedett vizsgálati anyagban csak 61 influenzavírus okozta fertőzést azonosítottak, vagyis 5 százalékos a találati arány, ami a 12. héten 1 százalékra csökkent.
„Tudjuk még, hogy nagyjából ugyanebben az időben a kormány határozott járványügyi intézkedéseket hozott, de meglehetősen zavaros körülmények között. Előbb megtiltották, hogy szünetet rendeljenek el egy középiskolában, ahol az egyik gyerek szülője koronavírusos lett, majd teljes országos oktatási zárlatot rendeltek el” – emlékeztet a lap.
Ezután a két rendhagyó hét után hosszú ideig, egészen május 6-ig nem közöltek újabb heti jelentéseket. Az NNK eddig nem válaszolt a Válasz Online kérdéseire.
Az oldal alján kint maradtak az eredeti adatok
A lap olvasói hamar kiszúrták, hogy a heti influenzajelentéseket tartalmazó oldalak aljáról elfelejtették eltüntetni az eredeti számokat, pdf formátumban véletlenül fennmaradtak az eredeti dokumentumok is.
Ha most ránézünk az oldalra, akkor látjuk, hogy az NNK már korrigálta számsort a PDF formátumú dokumentumban is. Azonban ezúttal felhívjuk a figyelmüket, hogy az ÁNTSZ archív honlapján a 11. heti pdf az eredeti számokkal még ezen a linken továbbra is elérhető, ezen a linken pedig a 12. heti olvasható.
A NNK honlapján egyébként feltüntették, hogy a 10., 11. és a 12. heti adatokat május 6-án módosították. A 11. és a 12. hét mellett a 10. hétnél is módosították a számokat 456-ról, 176-ra.
Az influenza figyelőszolgálat adatait május 6-án módosították. Forrás: ÁNTSZ
A WHO táblázata is változott
Érdekes egy pillantást vetni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalára is, hiszen Magyarország ezeket az adatokat az egészségügyi világszervezet felé is továbbítja. A WHO-nak egyébként elég jó rálátása lehet a magyar helyzetre, az NNK oldalán ugyanis az olvasható, hogy
„A Virológiai Laboratóriumi Osztályon három WHO Referencia laboratórium (WHO Nemzeti Poliovírus Referencia Laboratórium, WHO Kanyaró és Rubeola Nemzeti Referencia Laboratórium, WHO Nemzeti Influenza Központja) és hét Nemzeti Referencia laboratórium (Influenza és légúti vírusok, Hepatitis vírusok, Enterovírus, Kiütéses vírusbetegségek, Virális zoonózisok, Humán herpeszvírusok és Humán Immundeficiencia vírus Nemzeti Referencia Laboratórium) működik. A referencia laboratóriumokban számos olyan vizsgálatot végeznek, ami egyedülálló az országban.”
Jelen pillanatban a WHO nyilvános táblázatában a 14. hét üres, a 15. heti sorban szerepelnek adatok, az azt követő cellák pedig teljesen üresek. (A képre kattintva könnyebben olvashatóak a számok.)
A WHO táblázat jelenlegi állapota. Forrás: WHO – Influenza Laboratory Surveillance Information
A WHO táblázatáról azonban birtokunkban van egy április 23-i mentett verzió, amiből látszik, hogy korábban:
- a 12. hétnél 2 855 teszt volt feltüntetve, azóta ez a sor üressé vált,
- a 13. hétnél pedig 1 641 teszt szerepelt, ez a szám 4 496-ra nőtt.
Tehát a 12. heti adatokat teljes egészében inkább az egy héttel későbbi adatokhoz csapták.
Az április 23-i adatok. Forrás: WHO
Jelenleg a 12. hétre nincs adat feltüntetve a táblázatban. Forrás: WHO-Influenza Laboratory Surveillance Information
A 12. héten többen haltak meg, mint tavaly
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján rendszeresen közzéteszik a népmozgalomra (a születésekre és a halálozásokra) vonatkozó adatokat heti bontásban, amiken belül a koronavírus szempontjából elsősorban a halálozási adatok érdekesek. Ezen az oldalon jelenleg még csak a februári számok elérhetőek. Ebben nincs semmi szokatlan, a népmozgalomról szóló tájékoztatójukat rendszerint csak közel két hónap csúszással teszik fel, és nem láthatóak heti adatok.
Azonban a KSH szerdán közzétette heti bontásban a halálozási adatokat egészen 2015-ig visszamenőleg, amiben már egészen idén április közepéig láthatóak a halálozási adatok. A táblázatot először a Portfolio szúrta ki. A lap összevetette a többéves átlagot és az idei járvány alatti halálozási statisztikákat, és arra jutott, hogy a koronavírus járvány idején Magyarországon nem emelkedtek a halálozások.
Az 1-16. heti adatokból egy grafikont készítettünk, amiből megnézhetjük a többlethalálozásokat, azaz hogy mennyire tért el az adott időszakra jutó halálozások száma az előző évhez képest.
A grafikonon látható, hogy az idei év elején kevesebben haltak meg, mint tavaly, ez tendencia egészen a 12. hétig (2020. március 16. és 2020. március 22. között) tartott. Aztán pont 12. héten lett több haláleset az előző évinél: ez az a hét, amikor az orvosok az utólag átírt NNK-s adatok szerint ezerszámra kezdték influenza vizsgálatra küldeni a mintákat.
A 12. héten tavaly 2 469 halott volt, idén 306 fővel több, összesen 2 775 halottról érkezett jelentés. Eközben március 16. és 22 között mindössze csak hat koronavírusos halálesetről lehetett tudni az Operatív Törzs tájékoztatása szerint.
Eltűnt a kórházban ápolt betegek 30 százaléka
Egy másik utólagos adatmódosításról a 444 írt: múlt hét pénteken az Operatív Törzs napi összefoglalója szerint hirtelen jelentősen megugrott a kórházban kezelt koronások száma (968-ról 1132-re), és lélegeztetőgépekre is másfélszer annyian kerültek, mint egy nappal korábban (50-ről 74-re nőtt a számuk).
Szombaton – az addigi gyakorlattól eltérően –, pedig egyszerűen nem közölték, hány koronavírus fertőzött van kórházban, és hányan szorulnak lélegeztetőgépre. A vasárnap közölt adatok szerint 812 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, és 50-en voltak lélegeztetőgépen.
Tehát két nap alatt eltűnt a statisztikából 320, kórházban fekvő beteg (majdnem az összes ápolt koronás 30 százaléka), és a lélegeztetőgépen lévők egyharmada.
Az Operatív Törzs három nappal később, hétfőn adott ki az esetről egy közleményt, ami szerint „május 8-án a kórházban ápoltakról közölt adat téves kórházi adatszolgáltatás miatt nem volt pontos, a hibás adatot közlő kórház utólag korrigálta az adatot”.
A regisztrált fertőzések kétharmada intézményi
A Válasz Online tegnap közzétette a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik prezentációjának kiszivárgott diáját, melyen látható, hogy április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt.
Más szavakkal: a meglehetősen alacsony esetszám kétharmada intézményi hátterű.
Forrás: NNK
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a kiszivárgott adatsort a Facebookon úgy kommentálta, hogy
“Kiderült hát végre, miért titkolja a kormány a járvánnyal kapcsolatos részletes adatokat, miért nem válaszol továbbra sem a kérdéseimre. Ebből a kiszivárgott grafikonból napnál világosabban kiderül: a járvány elsősorban a kórházakban és a kórházakból fertőz. Az állami fenntartású kórházakban gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, idősotthonokban. Minden harmadik fertőzés kórházi. […] A kormánynak pedig arra kell felelnie: miért titkolják a kórházi fertőzések adatait, mit tettek és mit kívánnak tenni a kórházakban jelenlévő fertőzés megállításáért. És kérdés az is: miután ez a járvány elsősorban a kórházakban és onnan az intézményekbe kerülve van jelen, miért hezitálnak, bizonytalankodnak a budapestieket érintő korlátozások fokozatos és biztonságos enyhítéséről döntést hozni.”
Nem válaszoltak a kérdéseinkre
Az Átlátszó a fent bemutatott ellentmondások tisztázása végett az NNK-t és a WHO-t is megkereste, de egyik intézménytől sem kaptunk még válaszokat. Az NNK-tól azt szerettük volna megtudni hogy
- Miért módosították az adatokat utólag, és miért tűnt el közel négyezer vizsgálati minta azon a két márciusi héten?
- Mi lett annak a négyezer vizsgálati mintának az eredménye?
- Találtak-e bennük koronavírusra pozitív mintát, ha igen azokat beleszámolták az Operatív Törzs által közölt adatokba?
- Akkor már tudott-e a labor koronavírusra tesztelni?
- A WHO oldalán a 16. hét óta nincsenek fent adatok, ez azt jelenti, hogy Magyarország nem küld azóta adatokat a szervezet felé?
A WHO-tól azt kérdeztük, hogy
- Honnan származnak a WHO Magyarországra vonatkozó adatai?
- A 12. hétnél nincsenek feldolgozott mintákra vonatkozó adatok, ennek mi az oka?
- Miért nem találhatóak a táblázatban a 16. héttől adatok?
- A WHO táblázatáról birtokunkban van egy április 23-i mentett verzió, amiből látszik, hogy korábban: a 12. hétnél 2 855 teszt volt feltüntetve, azóta ez a sor üressé vált. A 13. hétnél pedig 1 641 teszt szerepelt, ez a szám 4 496-ra nőtt. Tehát a 12. heti adatok teljes egészében az egy héttel későbbi adatokhoz kerültek? Ennek mi az oka?
Frissítés 2020.05.14. – cikkünk megjelenése után a WHO reagált a megkeresésünkre, az utolsó kérdésünkre azonban nem válaszoltak, amiben arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a 12. heti adatok miért kerültek át az egy héttel későbbi adatokhoz a WHO honlapon.
“Az influenzafigyelő szolgálat adatairól minden EU-s országnak, így Magyarországnak is jelentéseket kell küldenie. Az adatokat hetente jelentik az EU intézményeinek, név szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), akik az adatokat az európai felügyeleti rendszer (TESSy) segítségével értékelik ki, továbbá a WHO Európai Regionális Irodája is hozzáféréssel rendelkezik” – írta megkeresésünkre Dr. Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodavezetője.
Ez a két szervezet hosszútávú együttműködésében történő influenzafigyelésen alapszik, a munkáról jelentéseket adnak ki, például a Flu News Europe bulletint. Az adatokat a WHO világszinten is megosztja, és bekerülnek a globális FluMart adatbázisba.
„Nem szokatlan, hogy az országok alkalmanként kihagyják a heti jelentést, mint ahogy az Magyarországgal is történt a 12. héten. Ez többféle okból is előfordulhat, és napjainkban ez teljesen érthető, amikor a COVID-19 zavarja az influenzamegfigyelő rendszer működését Európa számos országában” – áll a válaszban. Ha az országok három vagy több héten át nem adják át az influenzafigyelő szolgálat adatait, a WHO és az ECDC felveszi velük a kapcsolatot, de Magyarország esetében erre nem volt szükség, írta az irodavezető.
A valós adatokhoz való hozzáférés monopóliuma miatt nem tudhatjuk azt, milyen folyamatok, szándékok alakították ki ezt a meglehetősen gyanús helyzetet, de nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy mindez csupán a tévedések furcsa összjátékának lenne köszönhető. Azoknak azonban, akiket nem szippantott be a napi 24 órában sulykolt 3 millió maszk, 450 ezer védőruházat, 150 ezer használhatatlan teszt és 500 hektoliter kínai fertőtlenítőszer érkezésének mámora, legalább is kissé meg kell, hogy ingassa a kormány őszinteségébe vetett bizalmát a fentiek során megvilágított eseménysorozat…
(Zsilák Szilvia – Átlátszó nyomán SzKR)
A világjárvány fogságában – Kérdések, amiket fel kell tenned a koronavírussal kapcsolatban