Dátum betöltése...
Nap betöltése...
Időjárás betöltése...

A koronavírus járvány miatt a világhálóra került egy csodás film a Szent Korona történetéről

A kialakult járványügyi helyzetre való hivatkozással, oktatási célból felkerült az internetre A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában c. színvonalas tudományos ismeretterjesztő film. Az alkotás a téma avatott szakembereinek legújabb kutatási eredményeire alapozva, a modern technika lehetőségeit széleskörűen kihasználva, élvezetes formában mutatja be a magyarság legfőbb nemzeti ereklyéje, koronázási jelvényeink és királykoronázásaink korábban sok esetben ismeretlen fejezeteit.

A Szent Korona több mint ezer év alatt Magyarország, a Magyar Királyság államiságának legfőbb szimbólumává vált, kalandos históriájának több részletét mégis napjainkig homály fedi. A Dr. Pálffy Géza vezetésével, nyolc évvel ezelőtt alakult kutatócsoport ezeket az ismeretlen fejezeteket hivatott feltárni. Kutatásaik elsősorban az 1526-1918 közötti időszakra koncentrálnak, amikor a Habsburg-dinasztiának köszönhetően Közép-Európa és a Magyar Királyság története még szorosabban összekapcsolódott.

A film elkalauzol bennünket a magyar koronázó városokba, így Esztergomba, Székesfehérvárra, Pozsonyba, Sopronba és Budapestre, illetve a Szent Korona legjelentősebb őrzési helyeire. Képkockáin elsőként kerülnek bemutatásra eddig ismeretlen, páratlan értékű nemzeti és koronázási kincsek, úgymint a legkorábbi koronás magyar címerrel díszített országzászló 1618-ból, a legrégebbi horvát címeres zászló 1647-ből, a magyar királyi udvarmester gyémántokkal ékesített pálcája az 1792-es első budai koronázásról, de láthatjuk azt az 1550-ből származó grafikát is, amelyet a Szent Korona legelső, hiteles ábrázolásaként ismerünk.

A mindvégig érdekfeszítő alkotásból három részletet ragadnánk ki kedvcsináló gyanánt: A Szent Korona 1440-es elrablását Kottanner Jánosné, a királyné komornája vezényelt le. A hölgy emlékirataiban fennmaradt fohásza, melyet a rablás éjszakáján fogalmazott meg, a modern emberek által csak ritkán elérhető emberi minőségről tanúskodik: „Arra kértem Istent, ha mindez ellene való volna, ha ezért el kellene kárhoznom, vagy pedig ebből baj származnék az országra és lakóira, akkor Isten legyen lelkemnek irgalmas, és inkább hagyjon előbb itt meghalnom.”

Az sem közismert, hogy a Szent Korona 1529-ben rövid időre Nagy Szulejmán birtokába került. A szultán csapatai a sikertelen bécsi ostromot követően őrzési helyéről, Visegrádról, a hadizsákmány részeként magukkal vitték a koronát Konstantinápoly felé. A Pesttől délre található Tass mellett Szulejmán váratlanul meggondolta magát: a túszként fogva tartott Várday Pál esztergomi érsek és Perényi Péter koronaőr kíséretében visszaküldte a koronát Szapolyai Jánosnak. A miérteket csak találgathatjuk, de nem zárható ki, hogy a spiritualitás magas fokán álló uralkodó, vagy valamely tanácsadója felismerte a korona szakrális jelentőségét, és a döntés ennek hatására születhetett.

A harmadik történet „nagy nemzeti hősünkhöz”, a szabadkőműves Kossuth Lajoshoz kötődik, aki midőn látta a szabadságharc vereségét, azt tanácsolta a Szent Koronával dél felé menekülő Szemere Bertalan miniszterelnöknek, hogy a koronát és a koronázási ékszereket „töresd össze vagy vesd a Dunába”. Szemere a Szent Korona, a Szent Korona-eszme iránti tisztelete miatt, republikánus volta ellenére sem teljesítette Kossuth akaratát: az ereklyét néhány megbízható emberrel Orsova mellett, a Duna partján elásták.

A kicsit több mit 1 órás film a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Szent Korona Kutatócsoportja és a FilmEver Stúdió együttműködésében, Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében 2016-ban született. Az alkotás a magyar mellett megtekinthető német szinkronnal is. A videóhoz több világnyelven készültek feliratok, a Szent Korona horvát, szlovák és román nyelvű alattvalói pedig saját nyelvükön készült felirattal élvezhetik az alkotást. A mintegy száz magyarországi bemutató mellett a filmet szinte minden kontinensen bemutatták már. A díszdobozos, nyolc nyelvű DVD 2019-ben látott napvilágot, és megrendelhető a BTK Történettudományi Intézetétől.

(Bölcsészettudományi Kutatóközpont beszámolója nyomán λ – Trón és Oltár – Szent Korona Rádió)

Telegram-posztjaink (2026.07.15.)

Gyorsan eszkalálódik a közel-keleti helyzet; Szijjártó Péter bejelentette, hogy lemond a mandátumáról; a világűr az új hadszíntér!? – Telegram-posztjaink (2026.07.15.)

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 07. 16.

A magyar név nem lehet a románnal egy sorban

A magyar nevek miatt leszerelik az utcanévtáblákat Sepsiszentgyörgyön

Újabb csapás a magyar nyelvi jogokra Erdélyben. Leszerelik a kétnyelvű ...

Elszakított területeink

2026. 07. 16.

Telegram-posztjaink (2026.07.14.)

Történelmi egyházat támad a Tisza-kormány; több NATO-ország is ellenzi Ukrajna támogatását; az EU-ban már kötelező lesz a vezetőt figyelő kamera minden új autóban – Telegram-posztjaink (2026.07.14.)

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 07. 15.

Háttér Társaság

Transzlobbista kampányt indít a Háttér Társaság

A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Háttér Társaság kampányt indít, amellyel be ...

LMBTQP

2026. 07. 15.

Telegram-posztjaink (2026.07.13.)

Nyolcéves kislányt mészárolt le Izrael; jöhet a privát üzenetek tömeges megfigyelése; utasokkal teli autóbuszt ért csapás Luhanszk megyében – Telegram-posztjaink (2026.07.13.)

A Szent Korona Rádió weboldalán csak a legfontosabb és legbővebb ...

Hírek

2026. 07. 13.

Ann Widdecombe Reform UK konzervatív

Saját házában gyilkoták meg a volt brit konzervatív minisztert

Sokkban a brit közélet, miután délnyugat-angliai otthonában holtan találták a ...

Hírek

2026. 07. 13.