Zöld, sárga és piros színnel kategorizálják az embereket Kínában, amihez egy kötelezően telepítendő mobiltelefonos applikációt használnak. A digitalizációra épülő diktatúra még magasabb fokozatra kapcsolt. Az ujgurok kapcsán írt cikkünkben már bemutattuk, hogy milyen kegyetlen falanszterállamot is építettek ki a kommunisták…
Színkódolást vezetnek be Kínában a koronavírus-kockázat jelölésére az állampolgároknál. A rendszer később még a digitális diktatúra még magasabb szintre emelésében is rendkívül hasznos lehet. Gyakorlatilag az történik, hogy az embereknek kötelező jelleggel futtatniuk kell egy appot a telefonjukon, ami viselkedésük, és ki tudja még milyen faktorok alapján kategorizálja őket. A zöld színkódot kapott emberek sok mindenre jogosultak, a pirosak viszont automatikusan kizáródnak a legtöbb közszolgáltatásból.
A New York Times által felkért szakértők elemezték az app a forráskódját, amelyet a kínai kormány írt elő először a hangcsoui lakosok számára, de már több mint 200 másik városban is bevezették. Az alkalmazás a Kínában rendkívül népszerű, és az Alibaba online áruház tulajdonosi köréhez tartozó AliPay digitálispénztárca-szolgáltatáshoz kapcsolódik, és neve: Alipay Egészségkód.
Zöld – sárga – piros
Az app ismeretlen szempontok alapján (de feltételezhetően az illető viselkedését, élőhelyét, munkáját figyelembe véve) három kategóriába sorolja őt, aszerint, hogy mennyire veszélyeztetett a fertőzés szempontjából. Ennek megfelelően színkódot is kapnak. A zöld kódot kapott emberek nem minősülnek fertőzésgyanúsnak, alattuk van a sárga kategória, míg a piros kategória azt jelenti, hogy az illetőnek személyes karanténbe kell vonulnia.
Mivel sem a fejlesztő, sem az állam nem árulja el, hogy pontosan milyen szempontok alapján történik a kategorizálás, a piros kategóriába sorolt emberek körében terjed a félelem, egyrészt esetleges fertőzöttségük, másrészt a hatóságok reakciója miatt.
A forráskód elemzése feltárta, hogy amint a felhasználó névvel, személyi számmal regisztrál a programban, az máris elküldi minden személyes adatát és tartózkodási helyét egy szerverre. Azt sem árulják el, hogy ezekhez az adatokhoz kinek van hozzáférése, de árulkodó lehet, hogy az adatokat küldő komponensnek a
REPORT-INFO-AND-LOCATION-TO-POLICE
(jelentse az információt és a helyszínt a rendőrségnek) nevet adták a programozók. Az állami kínai hírügynökség szerint a rendőrség valóban fontos partnere a programnak. A NYT ezt ahhoz hasonlítja, mintha az amerikai közegészségügyi hivatal (CDC) a Facebook vagy az Amazon által gyártott appal követné a járványt, majd az adatokat csendben elküldené a rendőrségnek is.
A koronavírus csak ürügy?
Persze nem ez az első olyan kínai, államilag támogatott app, amely a hivatalos céljánál sokkal többre képes, és megfigyelő eszközként működik az emberek zsebében. Hasonló elvek szerint működött a 2008-as pekingi olimpiára kiadott alkalmazás, illetve a 2010-es sanghaji világkiállítás hivatalos appja is. A fejlesztő ugyanakkor azt állítja a program működése megfelel a nemzetközi adatvédelmi irányelveknek.
A járvány első napjai kihívások elé állították a kínai elektronikus diktatúra működtetőit, hiszen az elterjedő arcmaszkok megnehezítették az arcfelismerésen alapülő nyomon követést. Így a legtöbb városban visszatértek a régi módi igazoltatáshoz.
EZT EGÉSZÍTI KI MOST A MOBILTELEFONOS SZÍNKÓDOLÁS.
Hangcsouban, ahol az élet megkerülhetetlen részévé vált néhány nap alatt az Alipay Egészségkód óriásplakátokon hirdetett propagandaszólamok utasítják az embereket az elvárt viselkedésre: „Zöld kód: szabadon utazhat. Vörös vagy sárga kód: azonnal jelentse”. A beszámolók szerint a metróállomásokon már csak a zöld kód felmutatásával lehet közlekedni, az őrök elfogják azokat, akik enélkül próbálnak átslisszolni az állomáson.
A hatóságok a múlt héten bejelentették, hogy a tartományban már a lakosság több mint 90 százaléka regisztrált a rendszerben. Az eddig megjelenített kódok 98,2 százaléka volt zöld, de a hatalmas kínai lakosságszám miatt ez is majdnem egymillió piros vagy sárga minősítést jelentett. A hivatalos közlés szerint a minősítés csak attól függ, hogy az illető járt-e fertőzött ember közelében vagy fertőzöttnek minősített területen.
Társadalmi magaviselet
Ugyanakkor az appban megjelenő QR-kódot gyakorlatilag minden ellenőrző ponton be kell olvasni, és így az államnak valós idejű adatai lehetnek az emberek mozgásáról. Az app kategorizáló algoritmusai láthatóan még nem dolgoznak tökéletesen. Rengetegen panaszkodnak a kínai közösségi médiában arról, hogy teljesen megmagyarázhatatlan módon, egyik percről a másikra zöldből pirosra változik a minősítésük, majd ugyanilyen hirtelen vissza zöldre.
Nem is a járvány idején előírt kötelező használat miatt zúgolódnak sokan. Kínában nincs akkora ellenállás az emberekben az adataik minél hatékonyabb használata miatt, és elfogadják, hogy a fertőzések visszaszorításához (még jobban) korlátozni kell szabadságjogaikat. Sokan azonban attól tartanak, hogy a hatalom, a járvány ürügyén, elérkezettnek látta a pillanatot, hogy még egyet szorítson azon a digotális nyakörvön, ami egyébként is évek óta szorul az emberek nyakán.
Már eddig is érvényben volt az emberek „társadalmi magaviseletét” jellemző pontrendszer. Ha ezt összekapcsolják egy ehhez hasonló nyomkövető és az embereket átláthatatlan (de magasabb szempontokkal indokolt) szempontok szerint kategorizáló appal, az pofonegyszerűvé teheti a hatalom számára a neki nem tetszőket diszkriminálja, és ellehetetlenítse mindennapos életüket.
Nem mindenki aggódik az új app miatt. De nem azért, mert annyira bíznának a szolgáltatóban, vagy a kínai államban, épp ellenkezőleg. Ők cinikusan csak ennyit jegyeznek meg:
Az Alipaynek már így is megvan minden adatunk. Most komolyan, mitől kéne tartanom?
(Index nyomán Szent Korona Rádió)