Az Aggteleki Nemzeti Park környékén bukkant fel egy anyamedve a valószínűleg már nálunk született bocsával.
Az utóbbi időszakban többször kerültek elő barna medve jelenlétére utaló gyanús nyomok, de csak néhány sikerült bizonyosságot szerezni – adta a hírül az InfoRádió. Kánó határában több nyomot találtak, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai pedig azok alapján arra jutottak, hogy két medve, egy anya a bocsával járja a vidéket.
A park honlapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai barnamedve egyre gyakrabban tűnik fel az északi határ mentén, de utoljára kilenc éve észleltek anyamedvét a bocsával a Jósvafő-Aggtelek-Égerszög térségben. (2008). Akkor több mint egy hónapig voltak az állatok a területen.
A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy gímszarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét vackában tölti.
Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve. A bocsok általában január-februárban jönnek a világra, és csak az első 3-4 hónap után hagyják el a vackukat. Kezdetben nem tesznek meg nagy távolságokat, ezért
nem kizárt, hogy a most észlelt bocs az Aggteleki Nemzeti Park területén született.
A medvék ősszel “töltik fel” tartalékaikat, zokon vehetik, ha megzavarják őket táplálkozás közben. A bocsát vezető anyamedve, a táplálékféltésen túl, agresszíven léphet fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberekre is).
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága kéri, hogy a kirándulók, túrázók a kijelölt turista utakat használják, tartsák be a szabályokat, a vadgazdálkodók a lőtt vad zsigereit ne hagyják kint a vadászterületen. A szabályok betartásával minimálisra csökkenthető a medvével való – egyébként is csekély valószínűségű – találkozás lehetősége – írták. Ha az mégis létrejönne, akkor itt egy kisokos.
“Illemtan” medvékhez!
Amennyiben medvével találkozik, hátráljon lassan, kerülje ki minél nagyobb körben!
Mindezt tegye csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa! Amíg a medve nem veszi észre, ne csapjon zajt. Ne zárja el a medve menekülési útvonalát, hagyjon neki helyet!
Ha a medve nem észlelte a jelenlétét ne kiabáljon, zajongjon, csapkodjon, mert azt támadásnak veheti a ragadozó!
Legyen különösen óvatos, ha a medvével közelről találkozik! Soha ne közelítse meg a medvét, akkor sem, ha látszólag békés!
Ne fordítson hátat az állatnak, ne fusson el! (A medve 40 km/órás sebességgel is tud futni.)
Ha a medve észrevette, akkor emelje a kezét lassan a feje felé, és halkan beszéljen, énekeljen, fütyülgessen! Így a medve emberként tudja azonosítani.
Ha a medve észrevette, de nem vesz tudomást a jelenlétéről, nem érdeklődik, lassan hátráljon ki a látóteréből!
A medve (Ursus arctos) Magyarországon fokozottan védett faj, melynek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250.000 forint. Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása. Fokozottan védett fajok károsítása, elpusztítása bűncselekmény.
(24.hu nyomán, kép: MTI-Kovács Attila nyomán Erdőzúgás – Szent Korona Rádió)
