Sokan talán nem értik, hogy mi az, ami miatt Mezőkövesdről írunk, de a címben szereplő település nevét be lehetne helyettesíteni, akármelyik magyarországi várossal, faluval. A probléma mindenhol adott. A beilleszkedni nem képes és a normákat egyáltalán nem követő, értékrend nélküli emberek, akik ellen a hatalomnak nincs igazi ellenszere. Szerencsére van, aki nem ijed meg és az Érpataki Modell alapján egy élhetőbb településért dolgozik. Fügedi Richárddal beszélgettünk.
Azt tudni kell, hogy nemrég Fügedi Richardnak volt egy konfliktusa egy cigány lakossal. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Őt és az alábbiakból jól látható, hogy nem ez volt az egyedüli problémás esete a fiatal harcos önkormányzati képviselőnek. Bizony, aki kiáll a normalitás mellett és tenni akar sok konfliktussal kell szembe néznie.
– Mi történt pontosan azon az estén amikor rádtámadt a hírben szereplő úr?
– Még világos volt, mikor a barátaimhoz mentem és mivel rengeteg probléma van a Lehel úton, több se kellett nekem, hát azon az utcán mentem keresztül. Azt tudni kell róla, hogy ez Mezőkövesd legnagyobb szegregátuma, itt rendszeres dolog a verekedés, az ordítozás, a szennylé utcára öntése, az idősek zaklatása, ablakuk dobálása, a betörés és egyéb bűncselekmények. Nem is csoda, hiszen jópár kiilleszkedett család lakik ott. Nyilván sok helyi emberrel tartom ott a kapcsolatot, akik folyamatosan beszámolnak a tűrhetetlen állapotokról. Ezeket a helyeket a politikusok, és a városlakók is nagy ívben kikerülik, ha tehetik, én azonban eskümhöz hűen jobbá akarom tenni a várost ahol önkormányzati képviselőnek választottak, úgyhogy gyakran járok arra. Mint mondtam nappal volt mikor a barátaimhoz mentem, és láttam, hogy rengeteg szemét van ismét a patakba hajigálva, amit már visszatérő probléma, ezért úgy döntöttem, hogy mikor visszafelé jövök, megkérdezem a lakókat, hogy tudják-e ki dobálja bele. Ha el nem is mondják, legalább hátha lesz annyi hatása, hogy a szemetelők fülébe jut, és máskor nem a patakba hajítják a zsák szemeteiket. Tehát kérdezgettem, a lakókkal normálisan elbeszélgettem, persze volt aki csak annyit mondott flegmán hogy nem tudja. Ez eltartott egy jó ideig, míg egyszer csak egy férfi rontott rám, és elkezdett ordítozni, fenyegetőzni, el akart zavarni a közterületről. Azt tudni kell, hogy a gettókban ez egy tipikus viselkedési forma, amikor territóriumnak éli át a legkiilleszkedettebb bűnöző kancigány a közterületet, adott esetben az utcát. Nyilván azért én sem hagytam magam, úgyhogy lökdöséssel akart érvényt szerezni az agressziójának. Én nem tágítottam, nem ijedtem meg, hanem hívtam azonnal a rendőrséget, akik miután megérkeztek, intézkedtek is vele szemben. Sajnos az intézkedés nem volt a leg szakszerűbb ugyanis ottmaradtak a járőrök, míg a helyiekkel megpróbáltam megértetni, hogy az ilyen agresszív, romboló viselkedés miatt nézik le a cigányságot, ez ment is több kevesebb sikerrel, de egy fiatal srác bekiabálta, hogy herbált szívott, amire a rendőrök nem intézkedtek – hiába kértem őket – holott köztudomásúan tiltott pszichoaktív szer, amit a rendőrségnek üldöznie kellene. A beszélgetés végén elváltunk egymástól.
– Mennyire volt egyszerű közös nevezőre jutni vele?
– A helyszínen annyira nem volt egyszerű közös nevezőre jutni vele, mert jól felszívta magát, de a megtett feljelentésem, és a büntetőeljárás már normafelmutatólag hatott, ahogy azt reméltem is. Illetve ahogy az Érpataki Modell ezt szakszerűen tanítja. Tehát a bírósági szakaszban láttam rajta a megbánást, és személyes sértettségemet félretéve, megbeszéltük a bíróság előtt, hogyha egy videóban elmondja, hogy a közterületen lehet tartózkodni és felvételt készíteni, illetve hogy megbánta a tettét, akkor mentesítem minden büntetőjogi következmény alól, visszavonom a vádat. Ez azért nagyon fontos, mertha ezt látja az ottani közösség is, akkor bizony ezt megérti. Megérti, hogy a közterület nem territórium, megérti hogy nem lehet agresszívan viselkedni, mert annak rossz vége lesz. Tehát ez meg is történt, ő bocsánatot kért, megbánta a tettét, és én megbocsájtottam neki, a videóból pedig remélhetőleg sokan tértek jobb belátásra, sok ottlakónak jelent meg ez normaként a lelkében. Hiszen az ott lakókat sem lehet homogénként kezelni. A cigányság esetében mindig meg kell különböztetni az ott lakó romboló, bűnöző réteget az ott lévő építő és beilleszkedni akaró rétegtől. A széles ingadozó réteget, pedig arra kell terelgetni – a bűnöző réteg ellen való fellépés által – hogy az építőkhöz csatlakozzon.
– Milyen problémák nehezítik a mezőkövesdi polgárok életét a cigány-magyar együttélés területén?
– Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy Mezőkövesden is azok a problémák vannak, mint az ország minden táján. Szegregátumok alakulnak ki, egyre fokozódik a kiilleszkedettség, a törvények kivonulnak az ilyen területekről, ahol megjelenik a drog, a kutyaviadalok, az agresszió fokozódik, megjelenik az uzsora, és sok más egyéb probléma. Az állami szervek nem mernek semmit csinálni, a védőnő retteg, a rendőrség inkább elfordítja a fejét, hisz nem akar magának munkát, problémát, az ott lakó építő emberek inkább elköltöznek. Ilyen képet lehet lefesteni, ami nem is csoda, hiszen már a probléma meghatározása is helytelen, nem hogy a rá adandó megoldás. Ahogy az Érpataki Modell mondja, azért nincs megoldva, mert jelenleg rossz a diagnózis, ebből következőleg helytelen a terápia, de még ahol az előző kettő viszonylag helyes, ott sem merik, tudják végrehajtani a terápiát, hogy létrejöhessen a gyógyulás.
– Hogyan harcolsz Te önkormányzati képviselőként az élhetőbb Mezőkövesdért?
Meglehetősen sok módon, hiszen igen sok probléma van a városban. Képviselőként fontosnak tartom, hogy a választópolgárokkal tartsam a kapcsolatot, illetve ha hozzám fordulnak, akkor lássák, hogy foglalkozok a problémájukkal, nem csak le akarom őket rázni, mint a városvezetés. Tehát gyakran fordulok meg az emberek között, keresem fel őket, tartok terepbejárást, hallgatom meg a problémáikat, így amiben tudok segítek, de legalább igyekszem azzal az információval ellátni őket, hogyha én nem tudok segíteni, akkor ki az aki tud. Emellett sok beadványt, interpellációk tömkelegét írom a városvezetés felé, és harcolok velük azért hogy a városunk lakóinak jobb legyen. A testületi üléseken is igyekszem mindig a lakók érdekét képviselni.
– Egyedül harcolsz vagy vannak, akik melletted, veled folytatják városvédő munkájukat?
– Természetesen nem lenne ilyen hatékony a munka, ha mezőkövesdi barátaimmal, Jámbor Márkkal és Lukács Attilával nem tudnánk szorosan együttműködve dolgozni. Fontos megemlíteni, hogy Mezőkövesden sok aktivistánk is van, akikkel sokat dolgozunk a város érdekében. Illetve itt is meg kell, hogy említsem Orosz Mihály Zoltánt, aki személyesen nekem rengeteg szakmai segítséget nyújt.
– Milyen terveid vannak a jövőben? Miben látod Mezőkövesd fejlődésének kulcsát?
– Mezőkövesd Dél-borsod ékszeres doboza lehetne, ha lenne munkahely, nem csak látványberuházás, ha ezek a korábban felsorolt problémák meg lennének oldva. Igazán kedvező adottságokkal rendelkezik, de ennek ellenére nem tudja a városvezetés kihasználni. Emiatt rendkívül sokan mennek el a városból, az én korosztályom szinte eltűnt, mert mindenki külföldre menekült, hogy meg tudjon élni, hogy egy ház vagy egy kocsi árát össze tudja kuporgatni. Tehát a tervünk egyértelmű. Átvenni Mezőkövesd vezetését, és belevágni végre az érdemi munkába, mert meg akarjuk menteni az egyre fokozódó lepusztulástól.
(Betyársereg)
