Kültéri mellszobor idézi IV. Károly utolsó magyar király alakját Budapesten, a műalkotást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és Habsburg György, az uralkodó unokája avatta fel hétfőn.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltozás után is közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fejezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. Szerinte a kommunista történelemszemlélet hazájukhoz hű, nemzetükért felelősséget vállaló személyeket tüntetett fel negatív színben – vagy éppen ellenségként -, és helyükre a megszállókat kritikátlanul kiszolgálókat állította példaképül.
Arról is beszélt, hogy az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg. Így mindazon szobrok és emlékművek sorsa megpecsételődött, amelyek az elszakított területekre emlékeztettek, a 19-es kommün áldozatainak állítottak emléket vagy a történelmi Magyarország vezetőihez voltak köthetők. A Habsburg-szobrokat az elsők között távolították el helyükről.
Úgy látta: szerencsésebb lett volna rögtön a király boldoggá avatásakor a szobor felállítása, vagy még előtte, ezzel is jelezve a nemzet tiszteletét. Ugyanakkor megkoronázásának századik évfordulóján mindenképpen méltó, hogy ezt az adósságot leróják – mondta.
Semjén Zsolt kitért arra is: a világ immár két éve emlékezik a nagy háború századik évfordulójára. Szerinte Károly király volt az egyetlen uralkodó, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor a monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak.
Szavai szerint megértésre sem a szövetségesnél, sem az ellenségnél nem talált, sőt még saját környezetéből is elárulták. Igaz, akkor még nem látszott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának terve már a háború előtt megszületett a későbbi győztesek fejében – mondta.
Hozzátette: IV. Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát.
A kormányfő helyettese felidézte, hogy IV. Károlyt 2004 őszén avatták boldoggá. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hitvalló királyaink sorát Szent István nyitotta meg, Boldog IV. Károllyal tejessé vált a kép. Méltán lehet büszke a magyarság uralkodóira – Szent Istvánra, Szent Lászlóra, Boldog IV. Károlyra – mondta.
Habsburg György, az uralkodó unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a monarchiát szolgálta, és egyetlen államfőként a frontra ment, nem félt a veszélytől. IV. Károly életét felidézve kiemelte: az első pillanattól mindent megpróbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Kitért arra is, hogy számos szociális intézkedést vezetett be, az első szociális minisztérium felállítása az ő nevéhez fűződik. A szobor felállítása nagy megtiszteltetés a családnak – mondta és köszönetét fejezte ki.
A szobor a főváros V. kerületében a Városháza parkban található, Juha Richárd alkotása.
(origo.hu)
