Orosz gépek már nem használják szíriai bevetésekhez az iráni Sahíd Nodzseh légi támaszpontot – közölte hétfőn Bahrám Kászimi iráni külügyi szóvivő.
Úgy fogalmazott, hogy:
„Oroszország egyelőre befejezte a bázis használatát.
Oroszországnak nincs támaszpontja Iránban, és nem állomásoznak itt. Végrehajtották ezt a műveletüket, egyelőre vége van.”
– hangsúlyozta Kászimi.
Az orosz légierő gépei a múlt kedden szálltak fel az iráni támaszpontról, hogy szíriai bevetéseket hajtsanak végre. A légi bázis orosz használata nemcsak külföldön, hanem Iránban is kérdéseket vetett fel, hiszen ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi fegyveres erők vettek igénybe iráni támaszpontot.
A teheráni parlament több képviselője bírálta a lépést, amely szerintük megsértette az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányát.
Hoszein Dehgán védelmi miniszter elutasította a bírálatokat, ugyanakkor hétfőn bírálattal illette Moszkvát, mert nagy dobra verte a Hamadán várostól mintegy 50 kilométerre északra fekvő Sahíd Nodzseh támaszpont használatát.
Oroszországban először a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be a támaszpont használatáról, Teherán csak egy nappal később, múlt szerdán erősítette meg az erre vonatkozó információkat.
Dehgán hétfőn úgy fogalmazott: Oroszország meg akarja mutatni, hogy nagyhatalom, ami azt a célt szolgálja. Hozzátette, hogy „természetesen ezen a téren volt egyfajta hivalkodás és úriemberekhez nem méltó hozzáállás is”.
A védelmi miniszter emellett hangsúlyozta, hogy Irán nem adott semmilyen katonai bázist Oroszországnak, az oroszok nem maradnak hosszú távon, nincs semmilyen „írásos megegyezés” a két ország között, a „műveleti együttműködés” pedig ideiglenes és csak üzemanyagtöltésre korlátozódik.
Levan Dzsagarjan, Oroszország teheráni nagykövete az Interfaxnak kijelentette: nem látja akadályát annak, hogy az orosz légierő a jövőben is igénybe vegye az iráni infrastruktúrát – egyebek között hogy használja a hamadáni bázist – a szíriai terrorista célpontok elleni csapásokhoz. Hangsúlyozta orosz hírügynökségnek, hogy:
„a mieink közül már senki sincs Hamadánban”.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője szintén megerősítette, hogy az orosz bombázókat kivonták az általuk használt iráni bázisról. A repülőgépek esetleges visszatérését egy Oroszország és Irán közötti újabb terrorelhárítási megegyezéstől és a szíriai helyzet alakulásától tette függővé.
A diplomata úgy vélekedett, hogy Moszkva és Teherán egy újabb megállapodása alapján az orosz fél ismét használatba veheti a támaszpontot. Szavai szerint az orosz fővárosban abban bíznak, hogy a szíriai rendezés ügyében erősödni fog az orosz-iráni együttműködés, amelynek érdekében együttes erőfeszítések történnek.
Az AP amerikai hírügynökség szakértőkre hivatkozva azt fejtegette, hogy Moszkva gazdasági és katonai megállapodások útján vette rá Teheránt a légi bázis használatának engedélyezésére. Hírforrások még februárban arról számoltak be, hogy Irán több milliárd dollár értékben akar fegyvereket vásárolni Oroszországtól, de erősíthette az oroszok tárgyalási pozícióját az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek leszállításáról már aláírt – 2010-ben felfüggesztett – katonai megállapodás teljesítése. Oroszország májusban szállította le az Iránnak eladott rakétarendszerek első részét.
Az AP utalt arra is, hogy Irán a hétvégén bemutatta új, állítólag saját gyártású Bavar-373 típusú rakétavédelmi rendszerét, amely szakértők szerint az orosz Sz-300-as másolata. Ezzel Teherán azt jelezhette Moszkvának, hogy képes megvédeni magát az orosz fegyverrendszerek nélkül is.
Hoszein Dehgán hétfőn kitért a Bavar-373-asra is, azt mondta, hogy a fegyverrendszer 27 kilométeres magasságban lévő célpontokat is el tud érni. Az Sz-300-asnak is ez a hatótávolsága.
Dehgán hangsúlyozta: ha a Bavar-373-at hadrendbe állítják, Iránnak többé nem lesz szüksége más rakétavédelmi-rendszerek beszerzésére.
(MTI-Idegen áradat-SZKR)