Néhány hónappal ezelőtt egy pályázati kiírásra akadtak a Pest megyei vármegyések és úgy érezték, hogy az esélytelenek nyugalmával ugyan – építész körökben köztudott, hogy amikor egy pályázatot kiírnak, már akkor el van döntve, hogy ki nyerheti meg -, de ők is megmérettetik magukat.
A vármegyések pályaműve alább olvasható:
Néhány hónappal ezelőtt egy pályázati kiírásra akadtunk és úgy éreztük, hogy az esélytelenek nyugalmával ugyan – építész körökben köztudott, hogy amikor egy pályázatot kiírnak, már akkor el van döntve, hogy ki nyerheti meg -, de mi is megméretettjük magunkat. A pályázatot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság írta ki azzal a céllal, hogy szülessen minél több olyan pályamű, mely Budapest legkülönbözőbb pontjain egy olyan emlékhelyet ábrázol, ami a társadalom minden rétegének üzenettel bír, ezáltal pedig központi emlékhely lehet.
A pályázat során kritérium volt az anonimitás, de mivel sem részben, sem egészben nem győztünk, így most már nyugodt szívvel publikálhatjuk, hogy mi hogy képzeljük el az I. világháború hőseinek csarnokát. Azon szimpatizánsaink, akik mazochista hajlamokkal vannak megáldva és szokták böngészni például a 444 névre keresztelt szélsőliberális portált már találkozhattak a látványtervünk egy részével, ugyanis ezt választották címlapképnek, amikor beszámoltak a pályázatról.
A kész mű, postázás előtt.
Miért a Gellért hegyen?
A XIX. században több terv is készült azzal kapcsolatban, hogy egy, a germán Walhalla-csarnokhoz hasonlatos, monumentális alkotás kerüljön a Gellért-hegy tetejére, mely méltó nyughelye lehetett volna királyainknak és hadvezéreinknek.
Sajnos annak idején anyagi okokból ez nem jöhetett létre, és később a kommunista megszállók alakították ki a Citadellát ma is ismert formájában.
A „Szabadság” szobor egy olyan szimbólum értékű pontja lett Fővárosunknak, mely országimázs képek és videók jóvoltából ismertté vált az egész világon.
2016-ban végre eljött annak az ideje, hogy egyrészt megszülessen egy olyan emlékhely Budapesten, mely az I. nagy világégés hősi halottjai előtt tiszteleg, másrészt lemossa azt a gyalázatos billogot Fővárosunk testéről, melyet a vörös rém nyomott rá.
Háttér
A szimbólumok, jelképek során a katonák hősiességének ábrázolása mellett nagy hangsúlyt fektettünk az égi-földi analógiák megjelenítésére, hiszen az a cél, hogy az égi mintákat földi síkon megvalósítsuk, ebben segítenek személyes példájukkal szentjeink, akik a két világot sikeresen egyesítették magukban – katonáink pedig tulajdonképpen egész nemzetünk felfelé élésének, felfelé törekvésének (sursum vivere) a lehetőségét védelmezték.
A birodalmi eszményt szintén fontos szempont volt ábrázolni, a kupola alkalmazása ezt a kerek, egész világot is jelképezi – nem csak az égi szférát –, amely világ így egységben, organikusan tud működni, teret adva a négy allegória által megtestesített fontos erényeknek, életutaknak és életszakaszoknak, amelyeket a kupola tartóoszlopain kívül található katonák, férfiak védelmeznek. Az allegóriák egyébként az európai kultúrkör szimbólumrendszerének jegyeit hordozzák, hiszen Európa a tágabb otthonunk évszázadok óta.
Mind a szenteknél, mind a katonáknál előfordulnak más nemzetiségek a magyaron kívül, ezzel is az akkori Birodalom sokszínűségére és arra a szemléletre utal az emlékmű, amely által példaképpé válhat számunkra más nemzet hőse, szentje is, hiszen életüket ugyanazon közös, nemes célok oltárán áldozták fel. Az ő útmutatásuk révén válik igazán érthetővé a birodalmi idea.
Részletes leírás
Az építészeti stílus meghatározásánál visszanyúltunk a XX. század elején uralkodó stílusjegyekhez. Építészeti formavilágát tekintve így rokonságot mutat a Szent Gellért-szobor környezetével, így a terület egységesítésére törekszik.
Az emlékhely megtartja a citadella néhai körvonalait – magasságát tekintve viszont alacsonyabb, így nem magasodik ellenségesen a város fölé, de a Gellért-hegy, s így a város tetején mégis emelkedett, impozáns építmény.
A Szirtes út felől érkező először egy rendezett parkon keresztül vagy amellett halad el, a park meglévő térszínemelkedése miatt a domb tetejéről belátható az emlékhely és annak környezete. A domb tetejének ívében megjelenik a Citadella körvonala.
A park végül egy füves lejtőn csatlakozik a gránitkövekkel burkolt térre, mely díszszemlék, állami megemlékezések kitűnő helyszíne lehet. A tér két szélén elhelyezett utcabútorok pihenőhelyül szolgálnak. Állami rendezvények alkalmával az érdeklődök a füves lejtőn állva/ülve kitűnő rálátással tudják szemlélni az eseményeket.
A tér egy hosszú, impozáns lépcsősorba fut, mely az emlékhelyhez vezet. Itt elhelyezésre kerül egy országzászló, mely ünnepélyes zászlófelvonásokhoz biztosít helyszínt. Megemlékezésekkor hivatalos személyek, díszvendégek a lépcsősor tetején, mint kiemelt helyen vehetnek részt az adott eseményen.
Továbbhaladva murvával felszórt térre érünk, melyet két oldalról ciprusok öveznek. Ezen a területen elszórtan dór oszlopszelvények találhatók, melyek látszó keresztmetszeti felületére a világháborúba besorozott mintegy 661.000 hősi halott neve van felvésve. A ledőlt oszlopok méltóságteljesen jelenítik meg a hősi halált, emléket állítva a katonáknak, akik életüket adták hazájukért. A ciprusok térfalat képeznek, így elválasztva a kilátásban gyönyörködő korzózókat a csendes emlékezőktől. A két funkció (turista-látványosság, ill. emlékhely) így elkülönülten, mégis egy helyen valósul meg.
Elérkeztünk a tulajdonképpeni emlékhely külső gyűrűjéhez. A centrális elrendezésű építményre három lépcsőn léphetünk fel, mely tetején dór oszlopgyűrű található. Az oszlopok töredezett, repedezett architrávot tartanak, mely a századok viszontagságait hivatott megjeleníteni, belső oldalán pedig az előző korok megvívott magyar csatáinak helyszínei és évszámai futnak.
A gyűrűn belül, a kupola előtt a világháború nyolc hős vezérezredesének szobrai helyezkednek el, a belső gyűrű védelmezőiként.
A kupolaszerkezet dór oszlopgyűrűn nyugszik, melyek katonáinkat, vezérezredeseinket szimbolizálják, akik leginkább vállukon viselték nemzetünk sorsát, akik az évszázadok során számtalanszor a legnagyobb áldozatot hozták hazánkért. Az oszlopok előtt nyolc katonaalak áll – az Osztrák-Magyar Monarchia vezérezredeseinek legjobbjai:
Hauer Lipót / Leopold von Hauer
Nádasi Tersztyánszky Károly
Pfalzer-Baltin Károly / Karl Freiherr von Pflanzer-Baltin
Kusmanek Hermann / Hermann Kusmanek von Burgneustädten
Arz Artúr von Straussenburg báró / Arthur Arz von Straussenburg
Svetozar Borojević von Bojna
Stephan Freiherr Sarkotić von Lovćen
Josef Roth Ritter von Limanowa-Lapanów
A katonák azért is kerültek ezen világon kívülre, mert a férfi, miután elhagyja a gyermekkort, középső életszakaszában szellemi vagy fizikai értelemben örökös harcban áll azért, hogy a világot jobbá tegye.
A kupola anyaga festett üvegablak, tetején Szűz Máriát ábrázolja, akinek felajánltatott az ország. Szűz Mária körül:
- nyolc ablak, melyekben nyolc szentünk van ábrázolva szintén festett üveg segítségével, hogy a fényt ők is átengedjék és szimbolikusan fényt áraszthassanak magukon keresztül a kupola körül álló katonáinkra, akikkel származásukat tekintve párhuzamba állíthatóak:
Árpád-házi Szent István
Árpád-házi Szent László
Szent Dávid
Prágai Szent Adalbert
Árpád-házi Szent Imre
Szent Asztrik
Szent Márk
Kapisztrán Szent János
- a szentek alatt a már csak négy, szélesebb ablakban a négy Árpád-házi szent nőalakunk, Szent Piroska, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Kinga található
- Ők a kupolán belül elhelyezkedő négy szobornak (allegóriának) égi megfelelői – ezen alakok a kupolán belül, az oszlopok és katonák védelmében állnak, az égtájaknak megfelelően. Ők szimbolizálják a működő, élő birodalom alappilléreit, amelyeket védelmezniük kell a katonaalakoknak:
északi irányba egy büszke, idősödő férfialak – aki apának is megfeleltethető – a háborúba indult ifjak után néz (az aggastyán szimbolizálja az erényt és bölcsességet, a halandóságot, az északi irány az elmúlás, halál; ugyanakkor a megismerésre törekedő ember észak felé, a halállal szembe néz, sőt, a halálon túlra tekint)
délen egy nőalak gyermekével, kezében kosárral (a gyermek az életerő, jövő, ártatlanság szimbóluma, áldás a családra, nemzetre nézve, a kosár női princípium, mint ahogy az edény is, a termékenység, befogadás jelképe), tehát ők a férj és apa alakját kísérik tekintetükkel a háborúba
keleten egy pap áll kereszttel: kelet a felkelő, a győzedelmes Nap, az élet, az újjászületés; a pap alakja is tehát a feltámadás hitét hirdeti a katonák mögött és egyben természetesen meg is áldja őket harcba indulásukkor
nyugaton egy hajadon áll: jövendőbelijére tekint a katonaalakban, elviseli és megérti, hogy elhívta párját a háború
- a négy szent nőalakunk alatt négy ablakban meghatározó csatajeleneteink elevenednek meg az első nagy világégésből, minden frontról megidézve egy-egy katonai sikert (melyet a nyolc választott vezérezredesünk hajtott végre)
- a kupola közepén, Szűz Mária alatt magasodik Hungária nőalak sisakkal, vérttel, aki egyik kezével a Szent Koronát nyújtja a magasba és felfelé tekint, közben másik kezében kardot markol harcra készen
A kupola alatti világ tulajdonképpen a kis mikrokozmoszt, a háború előtti működő, fénnyel teli birodalmunkat kívánja megjeleníteni, aminek harmóniáját hivatottak a katonák védelmezni, így Hungária jelképezi a földi síkon folyton küzdő, harcoló magyarságot, akik ezt a sorsot elbírják és újra és újra vállalják Istenért és a mennyei királyságért – amely idea örök és sérthetetlen.
Szentjeink Szűz Máriával az élen pedig hangsúlyozzák ezer éves államiságunkkal szorosan összefüggő, attól elválaszthatatlan keresztény hitünket, mely mindig iránymutatásul szolgált az Apostoli Magyar Királyságunk számára a történelem során.
(Pest megyei HVIM – Mi Magunk – SZKR)
Kövesd figyelemmel a Pest megyei HVIM tevékenységét a Facebookon is!