Német tolerancia: lekerül az étlapról a kolbász

Több német vendéglátóipari egység, és iskola is kiiktatta menüjéből a kolbászt, mert az sértené a bevándorlók érzékenységét. Ez pedig elfogadhatatlan.

 

 

 

Egyre nagyobb számban hagyják el étlapjaikról a jellegzetes Bratwurstot a német iskolák, óvodák, illetve kifőzdék, nehogy a számukra vallási okokból nem fogyasztható hústermék traumatizálja a bevándorlókat.

Az Angela Merkel vezette CDU egy-két képviselője azonban próbálja védelmébe venni a disznóhúst, és az abból készült finomságokat, mint a német kultúra szerves részét.

Daniel Günther, a párt képviselője úgy fogalmazott: “A kisebbségek védelme még vallási okokból sem jelentheti azt, hogy a többség választási lehetőségeit korlátozzuk, rosszul felfogott aggodalmak miatt.”

Szerinte “a tolerancia arról is szól, hogy az ember elfogadja mások gasztronómiai kultúráját és életstílusát.”

Hozzátette, aki nem akar disznóhúst enni, annak nem kötelező, senkit sem kényszerítenek erre, viszont a többségtől sem vonhatják meg a tradicionális német konyha fogásait.

Ön el tudná képzelni az Oktoberfest-et kolbász nélkül?
(clicks: 22) Ön el tudná képzelni az Oktoberfest-et kolbász nélkül?

Magyar honban is lehetett hallani, olvasni eleget például a disznóhús rákkeltő hatásáról  

(clicks: 16) Ez a kép terjedt az interneten WHO jelentés után

 

Világszenzáció lett az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése, amelyben a vörös húsok rákkeltő hatásairól értekezik. Az emberek riogatása azért sikeredett ilyen hangosra, mert a jelentés egy szintre sorolta a virsli és hamburger kockázatait azzal, ha valaki azbesztes lakásban él, vagy dohányzik.

Magyar szakemberek arra figyelmeztettek, a rákbetegségek kialakulásában olyan sokféle tényező játszik szerepet, hogy nem szabad egyetlen okra hivatkozva pánikot kelteni. A Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is arra reagálva hívta fel a figyelmet a mértékletesség és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hogy kisebbfajta vihart váltott ki a hazai sajtóban – és vélhetően szerte Európában – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése, amely szerint napi öt deka vörös húsokból készült feldogozott élelmiszer, vagyis szalámi, kolbász, szalonna vagy sonka fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

A tanulmány bejárta a hazai sajtót is azt követően, hogy a világszervezet nemzetközi rákkutató intézete (International Agency for Research on Cancer) vizsgálati eredményeire alapozva a BBC nyilvánosságra hozta a jelentést. Az első látásra meghökkentő adatok mellett az is olvasható a figyelmeztetésben, hogy maguk a termékek alapjául szolgáló vörös húsok is veszélyesek lehetnek: feltehető, hogy napi 10 deka sertés-, marha-, borjú-, birka-, ló- vagy kecskehús is 17 százalékkal növeli a veszélyt, bár erről még nincsenek pontos kutatási eredmények.

A WHO egyik munkatársa nyilatkozatában ugyanakkor nem fogalmazott ennyire sarkosan, amikor kijelentette, kicsi az esélye, hogy valakinek kizárólag az ilyen hústermékek fogyasztásától rákja lesz, de minél többet eszik belőlük, annál nagyobb ennek a kockázata. Az egészségügyi szakemberek mégis azért tartották fontosnak nyilvánosságra hozni a figyelmeztetést, mert elsősorban a világ szegényebb országaiban folyamatosan nő a húsfogyasztás. Más kérdés hogy a riogatás azért sikeredett ilyen hangosra, mert a jelentés egy szintre sorolta a virsli- és hamburgerevés kockázatait azzal, ha valaki azbesztes lakásban él, vagy dohányzik, amit azért a laikus olvasó túlzásnak tart.

Simon Tamás A Magyar Rákellenes Liga elnöke egyébként is óvatosságra int, sőt károsnak tartja az ilyen kategorikus kijelentéseket egy-egy ételféleség fogyasztásával kapcsolatban, mert szerinte nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a felvágottak fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Míg a felfedezőjéről Koch baktériumnak nevezett kórokozó jelenléte közvetlen kiváltója a tbc-nek, addig ebben az esetben nem lehet azt mondani, hogy aki sok hamburgert eszik, az előbb-utóbb biztosan rákos lesz – érvel a professzor.

Az azonban egyértelmű, hogy a magyar rákstatisztikák nagyon riasztóak, köztük a vastag- és végbélrák betegek kilátásai is nagyon rosszak. Évente 7-8 ezer új beteget regisztrálnak, miközben 5 ezer fölötti minden évben azok száma is, akik belehalnak ezekbe a betegségekbe. Hollandiában is ugyanennyi új beteget szűrnek ki, de nagyságrendekkel jobbak a gyógyulási esélyeik, mert a magyar pácienseknél jóval korábban kerülnek szakemberekhez. Nálunk ugyan több mint tíz éve beszélünk a szűrés fontosságáról, de a Liga elnöke szerint még mindig nincs minden részlet tisztázva. Simon Tamás elsősorban a szűréshez való lakossági hozzáállás megváltoztatását tartaná fontosnak, mert még odáig sem sikerült eljutni, hogy túltegyék magukat a székletminta gyűjtése miatti indokolatlan szégyenérzeten.

 

Változó szokások

Füstölt húsokat főleg húsvétkor fogyasztunk, és a magyar lakosság egyre nyitottabb az újdonságokra, az egészségesebb táplálékokra. A piaci adatok elemzése azt mutatja, hogy nő az igény az alacsonyabb zsírtartalmú termékek iránt és – miközben a magyar vásárló erősen figyeli a termékek árát – változik a kereslet az év különböző szakaszaiban is. A WHO jelentésben veszélyesnek kikiáltott füstölt termékek visszaszorulásában az is szerepet játszik, hogy a feldolgozók egyre nehezebben találnak hozzájuk megfelelő minőségű alapanyagot, ráadásul a fiatalok nem is keresik ezeket a kolbászokat, sonkákat, szalonnákat. A téliszalámihoz például kifejezetten nagysúlyú sertések kellenének, de ma a soványabb sertéseket lehet értékesíteni, így a tenyésztők erre álltak rá.

Csak semmi pánik

Eleink is fogyasztottak füstölt húsokat mégis szép kort éltek meg. Értelemszerű viszont, hogy a változatos táplálkozást kedveli leginkább az emberi szervezet, aki pedig a mai világban nincs tisztában ezzel és húst-hússal eszik vagy netán – amerikai mintára – naponta háromszor chipset Coca Cola-val, az ne is csodálkozzon, ha nem ússza meg büntetlenül a saját teste ellen elkövetett merényletet.

(Idegen áradat – SZKR)