Az Inter Japán Magazin kitüntetést alapított a magyar-japán kapcsolatokat kimagaslóan ápoló személyek munkasságának elismeréséül. Alább a Magazin beszámolója, és egy interjú Kawano Kiichivel, aki a kamikaze-múzeum megalapítója.
A mai napon Kawano Kiichi, Nakano Hiroshi és Higuchi Koisuke vehette át az Inter Japán Magazin kitüntetését, a Sólyom Rendet.
Magazinunkat 1992-ben hozta létre tíz újságíró és szerkesztő Tokióban, a magyar „rendszerváltás” pártfogására.
2015-től a Hajabusa Sho, vagyis a Sólyom Rend arany, ezüst és bronz fokozatával ismerjük el a Magazinunk érdekében, vagy a magyar-japán kapcsolatokért fáradozó prominensek munkáját. A kitüntetést mindkét ország polgárai megkaphatják.
A Sólyom Rendet november 3-án, a Japán Kultúra Napján vehetik át az arra érdemesek.
A hayabusa pontos fordítása (vándorsólyom) nem adja vissza japán jelentést, mivel a hayai gyorsaságot jelent. A zuhanórepülésben 390 km/óra sebességet is elérő kistestű madár Japánban a gyorsaság és bátorság szimbóluma. A II. világháborúban róla nevezték el a gyalogság légiflottájának vadászrepülőit, ma pedig nevét viseli a Tokió és Kumamoto között közlekedő expresszvonat, a Hayabusa shinkansen.
A kitüntetést elsőként a következők kapták meg: Kawano Kiichi (Arany fokozat), Nakano Hiroshi (Ezüst fokozat), Higuchi Koisuke (Bronz fokozat).
A Sólyom Rend arany fokozatával kitüntetett Kawano Kiichi a II. világháborúban kamikaze repülőként szolgált. Japán az ő végzetes bevetése előtti napon kapitulált. A halálból menekült Kawano, a váratlan „újjászületés” adta energiájával vetette bele magát a munkába. Japán és nemzetközi porondon életre elkötelezte magát az igazság és annak kimondása mellett.
1988-ban saját költségén megalapította a Yokaren Shiryokan nevű kamikaze múzeumot, amelynek elsődleges célja a fiatalság felvilágosítása és oktatása. Felvilágosító munkájának híre Magyarországra is eljutott. Múzeumában külön emléksarok őrzi a magyar zászlót és a magyar relikviákat. Kawano Kiichivel 2000-óta tart az együttműködésünk. Magazinunk gyakran merít erőt széleskörű tapasztalataiból és tanácsaiból.
A Sólyom Rend ezüst érmével kitüntetett Nakano Hiroshi újságíró a 2011-es természeti katasztrófa, a földrengés és szökőár után csatlakozott Szerkesztőségünkhöz. Jó tollú újságíróként elsősorban híreket ír, de részt vesz a szerkesztésben is, és kutatómunkával, hasznos ötletekkel segíti Magazinunk profiljának alakítását.
A Sólyom Rend bronz fokozatával kitüntetett Higuchi (H-guchi) Koisuke újságíró szintén 2011-ben, a japán természeti katasztrófát követően került szerkesztőségünkbe. Magazinunkat folyamatos és színvonalas híradásaival és szerkesztésével színesíti.
Kitüntetésünket elsősorban Magazinunk folyamatosan és színvonalasan publikáló munkatársai vehetik át, de megkaphatja minden, a két ország közötti kultúrcseréért lelkiismeretesen dolgozó aktivista is.
A kitüntetett
Riport a 89 éves Kawano Kiichivel, aki elsőként kapta meg a Sólyom Rend arany fokozata kitüntetést. A múzeumában a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak is található oklevele.
– Kawano szan, hogyan fogadta a hírt, hogy elsőként megkapta a Sólyom Rend arany fokozatát?
– Nagy megtiszteltetés számomra a kitüntetés. Váratlanul ért, és sokáig tanakodtam, hogy elfogadhatok-e egy ilyen nagy elismerést. Családommal egyetemben tisztelettel megköszönöm az Inter Japán Magazinnak, hogy rám esett a választás. Az arany medált és a hozzá tartozó oklevelet gyűjteményemben, a Yokaren Shiryokanban fogom kiállítani.
A kamikaze múzeumban van egy „magyar sarok”, a távoli relikviák számára
– Milyen céllal alapította a kamikaze múzeumként emlegetett gyűjteményét?
– A Yokaren repülő iskolában végeztem, s a II. világháborúban a haditengerészetnél szolgáltam kamikazeként. Feladatunk annyiból állott, hogy bombával megrakott repülőgéppel kellett az amerikai repülőgép-anyahajóknak ütköznünk.
1945 augusztus 13-án elöljáróm, Nisimori őrmester végső bevetésre indult. Elkérte a szebbik ruhámat, amit három nappal későbbre, saját bevetésemre, vagyis saját halálomra tartogattam. Amikor beült a gépbe, búcsúzóul csak ennyit mondott: „Várlak a tenger mélyén!”. A bevetésem előtti napon, augusztus 15-én, véget ért a háború. Bajtársaim hősi halált haltak, én pedig mélységesen szégyelltem magam, hogy élek, és a háborút elvesztettük.
A Yokaren Shiryokant fiatalon elhunyt bajtársaim emlékének ápolására hoztam létre. Az én felelősségem őrizni a lelküket. Összegyűjtöttem a hátramaradt tárgyaikat és kiállítottam. A fiataloknak előadásokat tartok az emberségről és a hazaszeretetről. Ne legyen háború! Ez évben volt a gyűjteményem alapításának 30. évfordulója.
Kawano urat múzeumában gyakran felkeresi a történelem iránt érdeklődő média
– Egyben a II. világháború befejezésének 70. évfordulója is! Ön szerint miért vannak háborúk?
– A háborúkat az emberek kapzsisága robbantja ki. Ha jóindulattal, megértéssel állnának egymáshoz, soha nem kerülne rá sor. Országunk ma praktikus és gazdag, de az emberek önzők.
– Japánt négy éve egy kisebb háborúval felérő nukleáris katasztrófa sújtotta. Szükségszerű volt?
– A japánok kezdték elfelejteni a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák pusztító hatását. A kormány atomreaktorokat épített. A 2011-es természeti katasztrófát, a földrengést és szökőárt Fukusimában nukleáris katasztrófa követte. Az ott keletkezett nagy mennyiségű sugárzó atomszemét, „negatív vagyonunk” elhelyezése máig megoldatlan.
– Szomszéd országok szemet vetettek japán szigetekre. Mi erről a véleménye?
– Dél-Korea katonai támaszpontot épített a Japán tengeri határain belüli Takesima szigetre. Kína pedig az ugyancsak a japán határon belüli Szenkaku szigeteket követeli. Ezek a gondok nagy súllyal nehezednek reánk és megoldásra várnak.
– Ön szerint szükség volt a japán alkotmány módosítására?
– Hetven évvel a háború befejezése után értelmetlen dolog még mindig háborúvesztes országként kezelni Japánt. Ezt be kell fejezni. A háború után, az amerikai megszállók nyomásra született alkotmányunk csak csekély „önvédelmi erőket”engedélyez. Az alkotmány cseréje szükségszerű volt. Kell, hogy Japánnak is legyen ütőképes hadserege, nem háborúra, de valóban hatékony önvédelemre. Abe miniszterelnök világbékéről beszél, de azt nem fogja elérni. Az emberek túl kapzsik ahhoz, hogy béke legyen.
Kawano Kiichi japán fiatalokkal
– Vannak-e tervei?
– Most 89 éves vagyok, jövő év februárjában töltöm be a kilencvenet. Még élni fogok 5-6 évet. Ez alatt a fiatalságot akarom nevelni.
(Inter Japán Magazin – Szent Korona Rádió)