szerda, január 7, 2026
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

A volt rendőr jobbikos polgármesterként rendet tett

A volt nyomozó és körzeti megbízott polgármesterként is helyt áll, a Zala megyei Bánokszentgyörgy a fejlődés és biztonság útjára lépett.

Bánokszentgyörgy történelme messzebbre nyúlik, mint lakóinak névsora: a kevéssel több mint 600 fős település már a 13. században létezett, és ahogy a 16. századi török pusztítás, úgy a modern kori társadalmi kihívások sem kerülhették el. Az 1930-as években fedezték fel, hogy a közelben kőolaj-lelőhely rejlik, azonban ennek kihasználtsága mára igencsak alábbhagyott.

Baumgartner Lászlót a tavalyi önkormányzati választáson nem véletlenül választották meg: mint érdeklődésünkre elmondta, körzeti megbízott rendőrként, illetve nyomozóként is ismerte a helyieket, így közeli kapcsolatban volt velük, és ez máig sem változott.

A jó rendőrségi kapcsolatokkal rendelkező egykori egyenruhás falujában ráadásul az elmúlt 10 hónapban felére csökkent az elkövetett bűncselekmények száma.

Mint a polgármestertől megtudtuk, Bánokszentgyörgy a Letenyei járás második legfertőzöttebb települése volt, mára azonban csak néhány kisebb ügy, például falopás felderítése maradt a hatóságok feladata – az erőszakos bűncselekmények lényegében megszűntek.

Bánokszentgyörgy nevezetessége a háttérben látható, 1787-ben épült római katolikus templom

Nem csak ígéret

A polgármester egyik legfontosabb feladata volt a csapadékvíz elvezetésének kialakítása, mert korábban egy nagy eső komoly károkat tudott okozni a helyieknek – ez mára az új árkok kialakításával, és a régiek rendbetételével jelentősen visszaszorult. De helyrehozták a temetőt, és a korábban bezárt művelődési ház felújítását, majd újranyitását is tervezik, hogy több élet legyen a faluban – mesélte a Baumgartner László, aki elintézte, hogy addig is ideiglenes rendezvénysátra legyen a helyieknek.

Baumgartner László fontosnak tartja, hogy újra élet legyen a községben

A falusi nyugalomra vágyó turisták számára jelenleg az egyik legnagyobb visszatartó erő lehet a szálláshely hiánya, ugyanis már nincs panzió. A polgármester úgy vélte, ez is kiemelten fontos, hiszen a kis turistaházak nem nyújtanak elegendő szolgáltatást.

Nincs ember a közmunkára

A foglalkoztatást firtató kérdésünkre Baumgartner László pozitívan válaszolt: mint mondta, elsődleges céljuk a teljes munkaidős, rendes álláshelyek megteremtése, és a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét az is jól mutatja, hogy náluk egyes településekkel ellentétben a közmunkaprogram helyeiért nem harcolni kell, hanem fordítva: nincs elég emberük rá.

A polgármester kérdésünkre azt mondta, szerinte a helyi lakosság nagy része meg van vele elégedve, persze mindig vannak olyanok, akik csak kritizálni hajlandók. Ettől függetlenül nem zárkózik el a lakosságtól, köztük jár, köztük él, és igyekszik Bánokszentgyörgyből kihozni a maximumot.

(Alfahír nyomán Rendnek kell lenni! – Szent Korona Rádió)

Legfrissebb

Kategóriák

Antikommunizmus vagy terjeszkedő amerikanizmus? Mi állt a Venezuela elleni támadás mögött?

Sokan próbálják megfejteni, hogy pontosan mi állhatott a Venezuela...

Kereszttel a kezében elkerülték a lángok a svájci tűzvész túlélőjét

Szilveszterkor hatalmas tűzvész ütött ki egy svájci szórakozóhelyen. Több...

Zelenszkij lemondatta az ukrán titkosszolgálat vezetőjét, már ki is nevezték az utódját

Vaszilij Maljuk, az ukrán titkosszolgálat eddigi vezetőjének az volt...

Ukrán bűnbandák tömeges megjelenésére figyelmeztet a lengyel rendőrség

Elszabadulhat a szervezett bűnözés Lengyelországban, ha véget ér az...

Szélsőbaloldali terror Németországban: antifák gyújtogattak, tízezrek maradtak áram nélkül

Egy Vulkán csoport nevezetű, Antifához köthető szervezet vállalta magára...

Gyenisz Kapusztin és az Orosz Önkéntes Hadtest – A hazaárulás nem nacionalizmus

December 27-én villámgyorsan terjedt a hír a különböző Telegram...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55