Ezekben a napokban kerül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba Heller Ágnes és két társa könyvhagyatéka. Ők a Budapesti Iskolának elnevezett, társadalomelméleti-esztétikai és talán a filozófia kategóriájába is sorolható írásműveket közzé tevő, korábban kommunista-marxista-anarchoszindikalista, jelenleg antifasiszta-humanista-neomarxista-neopozitivista címkékkel azonosítható, mindenkori progresszív szellemi partizáncsapat tagjai voltak – írja a Magyar Jelen.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A számtalan identitáson ne akadjunk fenn, hiszen mind egy tőről fakad, és Ságvári Endrének is harminckét neve volt, nemde. Az elnevezések az épp aktuális jelzőt takarják, de a nemzetellenes szellemi és fizikai terrortevékenység, valamint a magyar kassza kifosztása ugyanaz. “Nagyasszonyuk” Heller Ágnes, az ő képe van ráhímezve zászlajukra Lukács (Löwinger) Györgyé mellett, bizonyára ijesztésül, a nemzeti esztétikai hagyományokon nevelkedett “nem-filozófusok” elrettentésére.
A könyvtár igazgatója, Kovácsné Koreny Ágnes azt is közölte a sajtóval, hogy a Budapesti Iskola önálló termet kap az intézményen belül.
Ami tulajdonképpen érthető a könyvtár részéről, amely büszkén viseli Szabó (Schlesinger) Ervin nevét, aki maga is egy anarcho-szindikalista terrorista volt, aki Tisza István megölését tervezte 1917 tavaszán Duczyńska Ilonával – a tervet végül a Pogány (Schwartz) József népbiztos vezette terrorista különítmény hajtotta végre 1918 októberében. A könyvtárat már 1919-ben, aztán 1946-ban nevezték el a nemzetközi, forradalmi, vörös jakobinusról, aminek az 1902-es, Népszavában megjelent írásában azonosította magát.

Az önmagában felháborító, hogy 2025-ben megteheti egy közművelődési intézmény, a legnagyobb magyar könyvtár, hogy egy terrorista nevét viseli, de az felfoghatatlan, hogy a “keresztény nemzeti” kormányzás 15. évében hasonszőrű antifasisztákról nevezi el egyik termét.
Törvénybe ütközik a könyvtár viselt neve
A kultúrpolitika irányítóit nem zavarja, hogy az intézmény ezzel a 2012. évi CLXVII. törvényt, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető nevek használatát tiltó törvényt veszi semmibe.
A törvény szerint ugyanis közterület, közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki részt vett a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában. Szabó Ervin pedig mit csinált, ha nem ezt?
Csakúgy, mint a Budapesti Iskola minden jeles tagja. Megalapozták és fenntartották a kommunista önkényuralmi rendszert még a rendszerváltás után is, ami a szellemi területeket, a tudományos akadémiát, a sajtót, a könyvkiadást, az egyetemi oktatást vagy a színházi világot illeti. Csak éppen más-más nevek mögé bujtatva.
Lukács György, a Budapesti Iskola alapítója véresszájú kommunista volt
A Budapesti Iskola alapítója az a Lukács György, aki tanácsköztársasági népbiztosként nyolc embert lövetett le Poroszlón, s aztán évtizedekig esztétaként irtotta módszeresen a nemzeti gondolat, szellem és művészet írmagját a magyar közgondolkodásból.

Ma mindent neo, humánus és liberális címkékkel ruháznak fel, mivel az egyszerű kommunista jelző már elavult, ki kellett hát találniuk valami mást, hogy az elmebajukat be tudják adni a mai kor emberének. Holott ezek ugyanazok az anarchisták már százötven éve. Ők a folyton támadó, romboló szellemi és fizikai terror megtestesítői és végrehajtói: Lukács György és tanítványai, mindenekelőtt Heller Ágnes a férjeivel, Fehér Ferenccel és Hermann Istvánnal, valamint Vajda Mihály és Márkus György. Egytől-egyig szélsőbaloldali filozófusok.
Nem különb a Budapesti Iskola egyik tagja sem
Az utánuk jövő nemzedék, az SZDSZ szellemi bázisát adó „Lukács óvoda” sem más: Kis János, Bence György, Ludassy Mária vagy Radnóti Sándor. Az unokák is aktívak már, ők töltik fel az egyetemek antifa-keltetőit, a politológiai, filozófiai és szabad bölcsészeti tanszékeket.
Ők jutnak ki a külföldi egyetemekre Dublintól Berlinig az Erasmus-program ösztöndíjasaiként, és ők írnak a Szikra mozgalmi újságjába,
mint például a véreskezű népügyész, a salgótarjáni, 131 áldozatot követelő sortűz egyik elrendelője, Marosán György valószínű leszármazottja: Marosán Bence Péter, két egyetemnek is tanára, Vajda Misu elsiratója.
De mivel gyarapította az ország szellemi “vagyonát” Heller Ágnes, akinek örökségét most különteremmel tiszteli meg a budapesti közkönyvtár? 1957-ben például polgári dekadensként bélyegezte meg Kosztolányi Dezső munkásságát. 1959-ben levelet írt az állampártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelyben elítélte az 1956-os „ellenforradalmat”. A magyar nép baloldal ellenes lázadásainak elítélésében Heller olyan következetes volt, hogy a 2006. október 23-i, véres leszámolásba torkolló, gyurcsányi kormányzat elleni tüntetésről is
kijelentette az Európai Parlamentben 2011-ben elmondott beszédében, hogy „senkit nem lőttek le, senkit nem kínoztak meg”.
Szervezetten lecsapolták a tudományos kutatásokra szánt pénzeket
A Rádió udvarán nem megkínzott magyarok adóiból a Budapesti Iskola jeles tagjai mintegy ötszázmilliót kaparintottak meg ezekben az években, a filozófus-botrány 2011-es kipattanásáig. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének 2011-ben lezajlott vizsgálata azt tárta fel, hogy filozófusok úgy jutottak rendszeresen tetemes kutatási pénzekhez, hogy megadott témáik semmiféle viszonyban nem voltak a pályázati kiírással. „Szervezetten lecsapolták” a tudományos kutatásra szánt pénzeket. A Magyar Nemzet akkori hírei szerint
hat pályaművel összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Weiss János, Steiger Kornél, Geréby György, Borbély Gábor és Gábor György alkotta filozófusi kör.
Heller például programvezető volt egy Gond-Cura Alapítvány Alaptalan Alap nevű pályázatában, jelentsen ez bármit is.
A Budapesti Iskola gyakorlati társadalomszemlélete tehát a „foszd ki és uralkodj” elvén alapult, létezésük ontológiája maga a lukácsi paradoxon, munkásságuk dialektikus szómágia. Magyarán a mellébeszélés művészete.
Fontolja meg tehát a könyvtárigazgató, hogy a 2012. évi CLXVII. törvénynek megfelelve Szabó Ervin helyett Hamvas Béláról nevezi el az intézményt. A törvény betartására emlékeztetjük Balatonfüred önkormányzatát is, akik emlékparkot neveztek el Heller Ágnesről.
Kommunistákat vettek fel a Magyar Ifjúsági Konferencia tagjai közé
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)