Ahogy az előző években, úgy a HVIM idén is kiveszi a részét a normalitáspárti küzdelemből és szembeszáll a sátáni LMBTQP-lobbival. Idén furcsa jogi helyzet állt elő, ugyanis a vármegyések lefoglalták Karácsony Gergelyék elől a Pride útvonalát. Többek között erről nyilatkozott Barcsa-Turner Gábor a Magyar Jelennek.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
– Hogyan sikerült lefoglalni a szervezők elől a felvonulás útvonalát, ami ráadásul nem is volt nyilvános?
– A Pride szervezői, idén Karácsony Gergellyel az élen, elkövették azt a súlyos hibát, hogy a törvénytelenség mezsgyéjére léptek: nem akarnak a gyülekezési törvénynek megfelelni, és a betiltott rendezvényüket mégis meg akarják tartani önkormányzati rendezvényként. Az újabb tiltást elkerülendő, nem is jelentették be a rendőrségen a felvonulásukat – azonban ez azt a helyzetet eredményezte, hogy mi viszont jogosan és törvényesen tarthatunk „gyűlést” ezeken a helyszíneken, a rendőrségre bejelentve annak rendje és módja szerint. Nyilván próbálták titkolni az útvonalat és a helyszínt, de mi ezt igen kalandos úton megszereztük: a vármegyések élete eleve olyan, mint egy kalandregény, amit 2001 óta írunk. Minden nyáron, sajnos nekünk is kell foglalkozni erőteljesen a Pride-dal – ezzel a társadalomromboló, felforgatást képviselő eseménnyel és egyébként az ezt szervező lobbista szervezetekkel. Kidolgoztuk a megfelelő módszert arra, hogyan tudunk első kézből információhoz jutni a köreikből.
– Hol tart most jogilag a huzavona?
– Ott, hogy ők nem vonulhatnának se a Kúria döntése alapján törvényesen, se azokon a helyszíneken, amiket mi lefoglaltunk. Hétfőn bejelentette Karácsony Gergely, hogy mindenképpen megtartják a rendezvényt, és a Városháza parkban lesz ennek a gyülekezője, de ezt ugyebár mi foglaltuk le. A mi jogértelmezésünk szerint a mi gyűlésünket az Alaptörvény védelmezi, ami magasabb jogforrás. Úgyhogy a tegnapi, főpolgármesteri bejelentése után ma reggel fel is jelentettük Karácsony Gergelyt – amit ezúton jelentek be – egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt, amiért a gyűlésünket el akarja lehetetleníteni. Úgy szervezett rendezvényt, hogy a jogot megkerüli, és egy jogszerűen bejelentett gyűlés helyszínére teszi mindezt – tudatosan.
– Miért nem vagytok megelégedve a Fidesz mostani intézkedéseivel, amivel idén végre megpróbálták a Pride-ot betiltani?
– Nonszensz, hogy 15 év alatt nem tudták ezt a kérdést megoldani. Erősebben kellett volna szankcionálni azt, hogy mit lehet és mit nem egy ilyen felvonuláson, és a papnak beöltözött, Bibliát meggyalázó egyéneket nem nekünk kellett volna később rendreutasítani, hanem ott a helyszínen kellett volna összefogni és úgy megbírságolni, hogy egy életre elmenjen a kedvük a provokációtól. Mondjuk ennek a provokátornak egy életre elment – meglátogattuk a munkahelyén, és részt vett személyes elbeszélgetéseken is –, de vannak még százasával olyanok, akik szó szerint vonaglanak, elképesztően undorító viselkedést mutatnak, aminek semmi keresnivalója nincs az utcán! Erre lehetett volna korábban is jogszabályokat hozni…
– Most viszont hoztak jogszabályokat. Ezek mennyire jelentenek megoldást?
– De gumijogszabályokkal, homályos jogi környezettel csak feltüzelte őket a kormányzat, egységfrontba tömörültek az ellenzéki erők mögöttük. Elképesztő, de hiába a Kúria tiltása, ha mi nem vagyunk, zavartalanul vonulhatnak az utcán. Miért nem vonatkozik rájuk a tiltás, a törvény, másra meg igen? Mert sokan lesznek? Vagy mert van egy nemzetközi hátszele? Kevesen tudják, de a Becsület Napja rendezvényeket is elképesztő indokokkal tiltják be minden évben, sőt, azokat a rendezvényeinket is, amik ugyanarra a napra esnek, de nincs közük a budai vár 1945-ös elestéhez: elég a hatóságnak a tiltáshoz, hogy már olyan jelenti be, aki valaha, régen járt egy Becsület Napján… Ez is hatalmi visszaélés.
Világos jogi helyzetet kellene teremteni, és a törvénynek pedig érvényt kellene szerezni! A jogbiztonság a deviánsoknak, az abnormálisoknak és mindenkinek jár. Elvileg erről szólna a jogállamiság…
– Azt szokták mondani, hogy ez csak néhány magamutogató beteg ember felvonulása, ha békén hagyják őket, talán megunják. Miért kell egyáltalán ezzel a kérdéskörrel foglalkozni?
– Voltak évek, amikor a rendőrség(!), tehát a kormányzat jóváhagyásával és elképesztő védelme alatt vonulhattak: nem lehetett őket megközelíteni sem: ekkor volt, hogy közéjük szivárogva álltuk útjukat, vagy a menet elejét elálltuk, de volt olyan év, hogy csak jelzésértékkel tiltakoztunk, hogy egyáltalán valaki felmutassa a normalitást. Nyugati példák azt mutatják, hogy nem is fogják megunni, ez csak egyre durvább lesz: nyílt utcán koitálnak, és még vérlázítóbb képsorokat lehet látni a fajtalankodásról. Magyarországon is látszott a folyamat: először csak lett egy Pride, majd egy egész napos, majd egy teljes hétvégés, aztán egy hetes, immáron egy hónapos(!) rendezvénysorozat, sőt, egész évben találkozunk már ezekkel a rendezvényekkel, érzékenyítésekkel. Mindezt a NER elmúlt 15 évében kibontakozva. Az ezeket szervező erőkkel szemben nem léptek fel.
– Sokszor az az érv, hogy egy elnyomott kisebbség szeretne egyenlő jogokat, vagy hogy most így lázadnak a fiatalok, fogadjuk el. Erre mit lehet mondani?
– A bejegyzett élettársi kapcsolattal minden joguk megvan. Ők is magyar állampolgárok, megvannak ugyanazok a jogaik. Viszont: nem fogadhatnak örökbe, ami nagyon helyes. Illetve nem engedjük, hogy a család fogalmát újradefiniálják, vagy azt, hogy a gyerekeinknek az iskolában tarthassanak előadásokat a beteges nézeteikről. Egyes szervezeteik pedig ügyészségi protokollokat dolgozhatnak ki, egyeztető szervek lehetnek minisztériumokkal, fogadja őket a köztársasági elnök is… és mi kerülünk a vádlottak padjára, amikor tiltakozunk ellenük. És vajon a Fidesz mennyire gondolhatja komolyan a szembenállást, amikor Szájer Jóskákat rehabilitál, illetve tele van a pártjuk ilyenekkel?!
A Pride-ot egy hatalmas világgépezet támogatja: 77 EP-képviselő érkezik, 33 nagykövetség állt ki mellettük. Ki is van akkor elnyomva? Ők, akiket az összes multicég támogat? A nagy cégek pedig kivezénylik a felvonulásra az alkalmazottaikat? Ez volna a nagy lázadás?
– Ezzel szemben a ti lázadásotoknak mi a célja?
– Mi teljesen autonóm módon, egyébként pénz és hatalmas lobbierő nélkül, a modern világ ellen lázadunk, a hagyományaink védelmében. A forma lehet korszerű, de az esszencia örök: azokat az értékeket védelmezzük, amelyektől ember az ember. A tradicionális identitásainkat védjük, a vallási, kulturális és rasszbeli önazonosságunkat, a nemzeti identitásunkat – ezeket már nagyjából lebontotta a liberalizmus. A legerősebben viszont a tradicionális nemi identitást támadják most, de a virtualizációval, a robottechnikával, a mesterséges intelligenciával az emberit is kikezdik. Ebben a harcban igen aktívak vagyunk: büszke vagyok arra, hogy nagyon sok területen, nagy intézményi hálóval, egy maréknyi vármegyés emberfeletti, napi teljesítményével folyamatosan tudunk bizonyítani.
A HVIM arra szövetkezett, és azt képviseli, hogy a leglehetetlenebb helyzetben is fel kell mutatni a normalitást! Ezért megyünk ki minden évben a Pride ellen tüntetni, és ezért állunk ellen az uralkodó korszellemnek, még ha ezzel a népszerűségünket is kockáztatjuk.
– Azzal is szoktak érvelni, hogy attól nem lesz senki homoszexuális, hogy lát néhány felvonuló embert, akik azonos neműekként egymás kezét fogják. Ez így van?
– Nem ezt látja, hanem az elképesztően ocsmányul viselkedőket, akiktől sokkot kap egy felnőtt is, nemhogy egy gyermek. Az is tény, hogy azon országok, ahol már évek óta vannak úgynevezett érzékenyítések, és a médiában, filmiparban még jobban erőltetve van ez a trend, ott elképesztően megnőtt a nemi zavarral küzdők száma a fiatalok körében, és ez a szám egyre csak nő! Gallup és egyéb felmérésekre lehet itt hivatkozni, amelyek egyértelműen kimutatják a hatást. Amúgy szinte minden homoszexuális múltjában, gyerekkorában felfedezhető egy trauma, egy rossz kapcsolat a szülővel, vagy egy sajnálatos, sokszor szexuális bántalmazás…
– Az erőszak nem megoldás – szokták ezt is hangsúlyozni. A Pride-on résztvevők a békés többség képében tetszelegnek, titeket pedig mindenféle címkével aggatnak fel, illetve erőszakosnak mutatnak be. Mi a valóság?
Az amerikai, 1970-es években kitört „Stonewall-i zavargások” a példa arra, hogy a homoszexuálisok nem is annyira békések: rendőrökre támadtak, sőt, nem egy pszichológusi konferenciát megzavartak, a résztvevőket megfélemlítették, és így érték el, hogy ne kezeljék őket mentális betegekként. Nem hinné senki, amíg nem látja, de minden évben jelen van egy nagyon agresszív, kigyúrt réteg is a Pride-on, amelyik, volt már, hogy ellentüntetőkre támadott, amikor azok már hazafelé tartottak. Mi viszont a gyülekezési és szólásszabadság jogával élünk. A címkék, mint a nácizás, vagy szélsőjobboldalizás, pedig nem hatnak meg minket. Aki ismer minket, tudja, hogy kik vagyunk és mit akarunk. Nem egy tanulmányt írtunk, sőt, a Duo Gladii folyóiratunk egyes lapszámait is ennek a témának szenteltük: ésszel is dolgozunk, van szellemi alapja a küzdelmünknek. Nem az erőszakra építkezünk, de azért nem ijedünk meg a harc fizikai formájától sem…
– De mit lehet elérni ezzel a tiltakozással, és például idén mit ért el a HVIM ezzel a jogi küzdelemmel?
– Egy akkora globalista világlobbi ellen, mint az LMBTQP, ez a kis szálka a köröm alá is elképesztően nagy eredmény! Hatalmas nagy fejfájást okoztunk a Pride szervezőinek, ugyanis jogilag mi vagyunk nyeregben, mi vagyunk törvényileg védve, magukat pedig egy bizonytalan helyzetbe kormányozták. Ez szerintem már önmagában is egy hatalmas siker.
– Mi várható idén? Maradtok ebben a jogi harcban, vagy kint is lesztek ténylegesen az utcán?
– Nem vagy-vagy relációban, hanem is-is felállásban gondolkozunk. Minden fronton harcolunk. Először a tereket foglaljuk le. Mert minden egyes lefoglalt tér, utca, neves közterület arra az évre mentesül a fertőtől. Hősök tere, Andrássy út, Kossuth tér, a gyönyörű belváros. Ahol fogást találunk, ott feljelentést is teszünk…
Ki kell őket szorítanunk: ha egy volt tsz-telepen szeretnének rendezvényt tartani, oda nem mennénk már utánuk. De mivel nem ott akarnak vonulni, hanem a fővárosunk szívére fáj a foguk, így a vallásunk és nemzetünk védelmében is biztosan lehet minket látni a bejelentett gyűlésünk helyszínén! A valódi nemzeti oldal szervezeteivel karöltve készülünk: folyamatosan egyeztetünk, elemzünk és tervezünk. Nemcsak a HVIM küzd, hanem jelen lesz tudomásunk szerint a Mi Hazánk, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, és a Betyársereg is képviselteti magát. De remélem, minden szervezet megmozdul, akár egyénileg is tiltakozik! Ha megtudjuk akár csak tíz percre is akasztani a sátáni menetet, akkor abban a tíz percben a tradicionalitás fog győzedelmeskedni a sötétség felett! Ha kell, mi 30-an is szembenézünk 30 ezerrel.
HVIM: Megszereztük a Pride útvonalát, és le is foglaltuk saját gyűlésünk helyszíneként
HVIM: Mi foglaltuk le a deviáns vonaglás elől az Andrássy utat!
Tovább folytatódik a Pride rendezvényre látogató hazafiak bírósági meghurcolása
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)