Magyarország büszke lehet értékmegőrzésére, amely lehetővé teszi, hogy utódaink számára is bemutassuk a múltat, illetve kulturális örökséget hagyjunk rájuk. A Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma 96-ra, a Magyar Értéktár pedig 158-ra emelkedett.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a Hungarikumok Gyűjteményébe került a csárda, amely hagyományosan Magyarországra jellemző, a kora újkortól szálláshelyként és vendéglátóhelyként is üzemelő, a mai napig létező vendéglátó-ipari egység, komplexum.
Nagy István közösségi média oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, a bizottsági ülésnek helyszínt adó több mint 300 éves Hortobágyi Csárda is szerves része a magyar kultúrának, értékőrző és értékközvetítő, erre pedig végtelenül büszkének kell lennünk.
A miniszter hozzátette: szintén hungarikummá nyilvánították a badacsonyi kéknyelűt. Ez azért is különösen fontos számunkra, mert alig 45 hektáron termesztik ezt a szőlőfajtát. Olyan is előfordult, hogy a világ legjobb borává választották az ebből a szőlőből készült nedűt. A kéknyelűt autochton fajtának, vagyis ősi, keletkezési helyén maradt, tehát őshonos fajtának tekinti a szakirodalom.
A Magyar Értéktárba került a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszere, ami mozgássérült emberek számára segít a testi-lelki fejlődésben, a képességeik visszaszerzésében és a társadalomba való jobb beilleszkedésben. A világban egyedülálló, hogy a konduktív pedagógia egyaránt része a köznevelésnek és a közegészségügynek is.
A Békés vármegyei szűcshímzés szintén a Magyar Értéktár részét képezi. Az agrárminiszter videójában elmondta, olyan élő közösségek űzik a mai napig ezt a mesterséget, aminek elismerése fontos ahhoz, hogy a jövő nemzedékének átmentsük ezeket a hagyományokat.
A Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma 96-ra, a Magyar Értéktár pedig 158-ra emelkedett.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)