A 69 éves amerikai Robert Francis Prevost személyében megválasztották a katolikus egyház 267. vezetőjét, aki XIV. Leó néven foglalta el a pápai széket. Az első gyorsértékelések szerint az új pápa nemcsak Szent Péter székében követi szorosan elődjét, de értékrendje, gondolkodása is nagyon közel áll Ferencéhez.Magyarul: ugyanaz a modernista, birkakeresztényi, globalista, nemzetellenes irányvonal lesz érvényben. Az Egyház maradéka is így veszélybe kerül. Nem véletlenül méltatták a libsik Ferencet, és örülnek most is.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Elődje, Ferenc pápa összesen tíz konzisztóriumon nevezett ki bíborosokat, utoljára 2024. december 7-én. A Ferenc pápa által kinevezett bíborosok között 76 országból 163 bíboros található, akik közül 25 még soha nem képviseltette magát a Bíborosi Kollégiumban. Kinevezései között szerepel az első skandináv bíboros a reformáció óta, az első goai bíboros azóta, hogy 1533-ban püspöki széket alapítottak ott, az első latin-amerikai őslakosok közül származó bíboros, az indiai dalit közösségből származó első bíboros, valamint az első aktív vallási gyülekezet vezetője.
Vagyis Ferenc pápa 11 éves pontifikátusa alatt gyökeresen átalakította a bíborosi kollégium összetételét – a jelenlegi választó bíborosok 83 százalékát ő nevezte ki. Ezek a kinevezések tükrözik Ferenc prioritásait: a globális délt (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika) erősebben képviseli, és olyan főpásztorokat emelt bíborosi rangra, akik osztoznak az ő reformszemléletében.
S hogy miért fontos ez?
Ferenc pápa kinevezési gyakorlatával jelentősen megváltoztatta a Bíborosi Kollégium tagságának súlypontját, Azt Európából elmozdította, így az utódját megválasztó konklávé volt az első, ahol nem az európaiak alkották a pápaválasztók többségét, mindössze a választók 40 százalékát tették ki.
A korábban európai és észak-amerikai dominanciájú bíborosi testület ma már sokkal jobban tükrözi a világegyház valóságát, ahol a katolikusok többsége a déli féltekén él. Azon a déli féltekén, ahol a chicagói Prevost is szolgált.
Amikor 2023. január 30-án Ferenc pápa Prevostot a Püspöki Dikasztérium prefektusává nevezte ki, Chiclayo nyugalmazott érseke-püspöke címmel, majd a Püspöki Dikasztérium prefektusává nevezte ki, tudatosan léptette egyre feljebb az amerikai–perui egyházi vezetőt. Ez utóbbi tisztség amúgy kulcsfontosságú pozíció a Római Kúrián belül. A hivatal feladata a püspöki székre jelöltek értékelése és ajánlása világszerte. Ez a szerep növelte Prevost láthatóságát és befolyását a katolikus egyházon belül, potenciálisan emelve ismertségét egy jövőbeli pápai konklávé előtt. 2025. február 6-án Ferenc pápa Prevostot bíboros-püspökké léptette elő, és a Róma tartományban található Albano külvárosi egyházmegyéhez nevezte ki, ezzel végleg megnyitva az utat Prevost pápasága előtt.
Migránssimogatás
Prevost az elmúlt években több alkalommal osztott meg olyan posztokat az X-en, amik alapján látványos az egyet nem értése az amerikai elnökkel és kormánnyal, elsősorban a migránsokkal szembeni bánásmód kapcsán.
Prevost, még nem XIV. Leóként, hanem bíborosként például az alábbi posztot osztotta meg az X-en: „Egyáltalán nem keresztény, amerikai vagy erkölcsileg védhető az a politika, amely elszakítja a gyerekeket a szüleiktől és ketrecekben tárolja őket. Ezt a mi nevünkben hajtják végre, és a szégyen mindannyiunkat terhel”.
Szintén 2017 januárjában Prevost retweetelte James Martin jezsuita pap üzenetét, aki azt írta: „Kitiltjuk az összes szíriai menekültet? Azokat a férfiakat, nőket és gyerekeket, akiknek *leginkább* segítségre van szükségük? Micsoda erkölcstelen nemzetté válunk. Jézus sír.”
Prevost a 2016-os kampány során is bírálta Trumpot, amikor megosztotta Timothy Dolan bíboros 2015. júliusi Washington Post véleménycikkét, amely szerint az akkori elnökjelölt Trump „bevándorlóellenes retorikája annyira problematikus”.
Halkan jegyezzük meg, hogy nekünk is számtalan kritikánk van Trumppal, de pont nem a bevándorlás miatt.
Nemrég pedig újraposztolta a National Catholic Reporter egyik véleménycikkét is, amelynek címe: „JD Vance téved: Vance: Jézus nem kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket”, az alelnök Fox News-on tett megjegyzései nyomán. Értsd: nem tud hierarchiában és differenciáltan sem gondolkozni. A szeretethierarchiájáról nem hallott az új pápa, de Vance igen: „Van egy keresztény elképzelés, miszerint szereted a családodat, aztán szereted a felebarátodat, aztán szereted a közösségedet, aztán szereted a polgártársaidat, és ezután rangsorolod a világ többi részét. A szélsőbaloldal nagy része ezt teljesen megfordította”. Ezt egyébként nem csak a későbbi XIV. Leó pápa, hanem elődje, Ferenc is kritizálta.
Prevost megosztott posztot George Floydról is, a rasszizmust okolva Floyd bármely döntése helyett. Egyéb posztjai gyakran ütköztek a Trump-adminisztráció által képviselt nézetekkel, például a COVID-19 a lezárásokról, a társadalmi távolságtartásról és a fegyvertartásról is.
XIII. Leó nyomdokain
Az, hogy Róma 267. püspöke a XIV. Leó nevet választotta, szintén beszédes abból a szempontból, hogy az új pápa milyen úton szeretné vezetni az egyházat.
Robert Francis Prevost egy szorgos reformpápáról, az első modern egyházfőről választotta nevét. XIII. Leó írta a legtöbb, összesen 85 enciklikát a pápák között – a katolikus élet minden aspektusában véleményt alkotott. Erkölcsi tanításában a keresztény embereknek mutatott utat a politikától kezdve a munkáig. Olyan nevekkel illették, mint a „munkások pápája” vagy „szociális pápa”; de társadalmi kérdésekben a konzervativizmust és a szocializmust egyaránt kritizálta. Arra törekedett, hogy korának liberalizmusát összeegyeztesse a hagyományos római katolikus tanítással. Ő tekinthető az első modern pápának.
XIII. Leót a Magyar Kurír 2023. július 20-i megemlékezésében „az új dolgok” pápájának nevezte. Szent Péter 256. utódja, XIII. Leó nevét elsősorban a Rerum novarum kezdetű szociális enciklika (1891) miatt szokták emlegetni, ugyanakkor teológiai műveltsége, egyházpolitikája, előremutató intézkedései miatt is a nagy egyházfők közé sorolhatjuk őt. A cikk idézi Tóth Tamás egyháztörténészt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát, aki szerint XIII. Leónak „egy egyre inkább szekularizálódó, a keresztény értékekkel szakítani akaró világban kellett az egyház értékeit és jogait védelmeznie. Az ő idejére esik a német Kulturkampf éppúgy, mint a francia, nyíltan egyházellenes törvényalkotás időszaka. Enciklikáiban a híveket a hit szerinti életre buzdította. Nemcsak elítélte kora tévedéseit, hanem szembenézett a fölmerült problémákkal, és válaszolni is próbált azokra. Védelmébe vette az államok önállóságát és méltóságát, függetlenül az államformától; védte a népek jogait, és hangsúlyozta, hogy a katolikus tanítás nincs ellentmondásban egy mértéktartó demokráciával.
A Rerum novarum (Az új dolgok) kezdetű enciklikája szociális területen és a munka témakörében korszakalkotó útmutatás volt. A pápa nem fejti ki benne részletesen a társadalomelméletet, sok kérdést nyitva hagy, viszont néhány fontos esetben egyértelmű iránymutatást nyújt. A körlevélben újskolasztikus érvelési stílust használ; „a dolgok immár adott, megváltoztathatatlan rendjéből” kiindulva kívánja megítélni „az új dolgokat”. A bevezetés az aktuális szociális kérdés lényegét tisztázza, ami a kizsákmányolás megszüntetése és a munkásság jogainak biztosítása. Ezután az első részben a magántulajdon jogosságát megvédve elutasítja a szocializmus javaslatát, amely szerint „az államnak köztulajdonba kellene vennie és a közjó szolgálatába kellene állítania a magánvagyont”. Klasszikus-természetjogi gondolatmenettel a magánvagyont az emberi lét természetében alapozza meg, és itt hangsúlyozza a család önállóságát az állammal szemben. „A család” – írja – „vagyis a házközösség, amely, bármilyen kicsi is, mégis valódi közösség, korábbi minden polgári társadalomnál, amelynek tehát szükségképpen vannak bizonyos, az államtól teljesen független jogai és kötelezettségei.” Elveti az osztályharcot is, és az osztályok kiengesztelődésére szólít fel. A körlevél szerint az egyház feladata elsősorban a világnézeti-erkölcsi és vallásos érzület megerősítése és terjesztése, amely egy olyan társadalmi légkör létrejöttét segíti elő, ahol a tőke és a munka harmóniában áll egymással. Ezt úgy éri el, hogy az igazságosságot és szeretetet hirdető tanításával fogékonnyá teszi az embereket a társadalmi problémák iránt.
XIII. Leó szerint csak a kereszténység erkölcsi felfogásával áthatott légkörben engesztelődhet ki szegény és gazdag, mert így „testvéri szeretet fogja összekapcsolni őket”. Ezenkívül az egyház azon kötelességének is eleget tesz, amellyel „a szegények jólétéről olyan intézmények felállítása és támogatása révén is gondoskodik, amelyeket alkalmasnak ítél sorsuk enyhítésére.
XIII. Leo kormányzási programját Inscrutabili Dei consilio kezdetű enciklikájában, illetve új államtitkárához intézett leiratában fejtette ki. Eszerint az egyházat és a kultúrát összhangba kell hozni, a modern világot újból kereszténnyé, a keresztény életet pedig korszerűvé kell formálni.
Tehát az egyháznak ki kell lépnie az elzárkózottságból a világba, a társadalmi életben tevékenyen részt kell vállalnia, az emberek és a kor égető problémáira megoldást kell találnia, így segítve elő, hogy a kultúra valódi alapjai, az erkölcs és az igazságosság elvei érvényesüljenek
A Magyar Kurír idézett száma megjegyzi azt is, hogy XIII. Leó felkarolta a biblikus tudományokat, megreformálta a bencés és ferences közösségeket, valamint titkos levéltárat és egy modern csillagvizsgálót is létrehozott a Vatikánban. 1896-ban XIII. Leó volt az, aki engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet.
Bővebb elemzést hallgathatunk meg Szász Pétertől, aki a Magyar Jelennek adott egy gyorsinterjút.
(Szent Korona Rádió)
Ferenc pápa búcsúztatására transzneműeket, migránsokat és börtönviselteket kértek fel
Szép beszéd – halott üzenet? – Buji Ferenc az igehirdetés válságáról