Különleges és egyedülálló látnivalóra bukkanhat az, aki felkeresi a Karcag határában található Zádor-hidat. Ez a híd ugyanis kicsit más, mint a többi, nem vezet sehová, és nincs alatta víz sem. De akkor vajon miért építették meg?
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Híd a pusztában
A műemlék híd magányosan áll a határban, egyik oldalról a puszta, másik oldalról, ameddig a szem ellát, szántóföldek veszik körül. A közelében egyetlen vízfolyás, egy belvízcsatorna húzódik, ami azonban meglepő módon nem a híd alatt folyik át, hanem azzal párhuzamosan halad. De hát hol volt még a csatorna, amikor ez a híd elkészült?!
A várostól északkeletre, ma már műemlékvédelem alatt álló hidat 1809-ben adták át a forgalomnak. Akkor itt még nagyon más viszonyok uralkodtak, mint ma:
az árvízszabályozások előtt hatalmas vizenyős, mocsaras területeket táplált a szeszélyes vízjárású Zádor-ér.
Itt haladt keresztül a Debrecenből Szolnokon át Pestre vezető postaút, és a közlekedés állandó problémát okozott. Karcag elöljárói az 1800-as évek elején úgy határoztak, hogy állandó kőhidat építenek, ami három év alatt készült el.
Kilencből öt
A híd eredetileg kilenclyukú volt, és ez szolgált mintaként a később, 1833-ban elkészült hortobágyi kilenclyukú hídhoz is. A Zádor-híd évtizedeken át ellenállt a víz ostromának, azonban 1830-ban egy áradat elsodorta a szélső pilléreit. Az újjáépítés után a híd már csak ötlyukú volt.
A Tisza szabályozása és a környező mocsarak lecsapolása után a Zádor-híd környéke kiszáradt, így az építmény is lényegét vesztette.
A kiszáradás hatalmas természeti károkat okozott. Ahogy mi is beszámoltunk róla, készült egy elgondolkodtató természetfilm Vadvízország címmel, amely bemutatja a folyamatot, ahogy tökre tettük hazánkat.
Lakók és látogatók
A hidat és a környező szikes pusztát 1976-ban nyilvánították védetté, a Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Területen száraz szikes társulásokat figyelhetünk meg itt-ott nedves foltokkal. A műemlékkel szemközti kis facsoportban vörös vércsék költenek, de tavasztól nyárig kék vércsékkel is találkozhatunk a helyszínen, sőt a közeli szántókon túzok is költ, néhány éve pedig a hazánkban sajnos ma már igen ritkának számító széki csér is költött.
A Karcagtól 4 kilométerre található hidat egy 2023 őszén elkészült aszfaltúton érhetjük el. Korábban földút vezetett ide, amin nagy esők után, a vendégmarasztaló alföldi sárban elég nehéz volt a helyszín megközelítése.
(termeszetjaro.hu nyomán Szent Korona Rádió)