A kihalt kardfogú macskafélék csontfosszíliái már régebb óta ismertek, Jakutföldön az örökké fagyott talajból, a permafrosztból azonban egy olyan 35 ezer évesre datált kölyök kardfogú tigris maradványára bukkantak, mely testének mintegy harmada a fejjel és a szőrzettel együtt tökéletes épségben fennmaradt. A lelet teljesen egyedülálló a paleontológia eddigi történetében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A pleisztocén megafaunának, a jégkorszakként is emlegetett földtörténeti kornak a nagy testű gerincesei, a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú, a barlangi medve vagy az óriásgím mellett kétség kívül a macskafélék egyik kihalt csoportjához tartozó kardfogú tigris a legismertebb ősállata.
Mikor halt ki a kardfogú tigris?
A kardfogú tigris elnevezés némileg megtévesztő, mert a hétköznapi szóhasználatban ezzel az elnevezéssel illetik a kardfogú macskaformák alcsaládjába (Machairodontinae) tartozó valamennyi kihalt fajt a külső hasonlatosságaik miatt. Az ehhez a csoporthoz tartozó, a miocén kor elején nagyjából 20 millió éve megjelent és a pleisztocén jégkorszak utolsó nagy eljegesedési periódusa, a 12,5 ezer éve véget ért Würm-glaciális végéig élt kardfogú tigrisek valójában csak távoli rokonai a ma is élő tigrisféléknek.
A Würm-glaciális idején az északi-sarki jégtakaró egészen Közép-Európáig lehúzódott. Vastag jégpáncél fedte Skandináviát, Angliát, és az egybefüggő jég egészen a Kárpátok előteréig nyomult. Magyarország területén a Würm idején sarkköri jellegű száraz és hideg tundraéghajlat uralkodott.
A kardfogú macskák közös jellemzője az a feltűnően nagy és lefelé hajló felső szemfogpár, amiről az elnevezésüket is kapták. A hatalmas szemfogak hossza fajspecifikusan 10 és 28 cm között mozgott.
A kardfogú tigrisek ma is élő nagymacska rokonaikhoz hasonlóan kivétel nélkül húsevő ragadozók voltak. A valaha élt legnagyobb macskaféle a Smilodon nemzetségbe tartozó kardfogú tigris marmagassága elérte a 120 centimétert, a testtömege pedig a 430-460 kilogrammot. A kardfogú tigrisek csoportja pleisztocén végén közvetlen leszármazottak nélkül halt ki.
Hol találták meg a mumifikálódott kardfogú tigrist?
Noha a kardfogú tigris fosszíliái csontmaradványok formájában már a világ számos pontjáról előkerültek, de hogy milyen lehetett például a szőrzetük, arról egészen mostanáig csak feltételezései voltak az őslénykutatóknak. 2020-ban a Szibéria észak-keleti részén fekvő Jakutföldön mamutagyar-gyűjtők bukkantak rá a Bayarikha folyó vidékén arra a szenzációs jégbe fagyott múmiára, amely egy fiatal kardfogú tigris maradványának bizonyult.
Szibéria sarkköri vidékein még a nyári hónapokban is 1-1,5 méternél mélyebben fagyott marad a föld, ezért a több tízezer éve elpusztult pleisztocén kori állatok maradványai nem egyszer teljes épségükben megőrződnek jeges talajban. A szibériai permafrosztból eddig már számos gyapjas mamut, illetve gyapjas orrszarvú, valamint jégkorszaki farkas szőrzetet és lágyrészeket megőrzött maradványa került elő, ám
hasonló állapotú kardfogú tigris mindeddig nem volt ismert.
Miért óriási jelentőségű a felfedezés?
A Scientific Reports tudományos szaklapban megjelent tanulmány ezt a szenzációsnak számító fiatal, még kölyökkorú kardfogú tigrist írja le. A rendkívül jó állapotban fennmaradt múmia tartalmazza az állat fejét és a testének elülső részét, beleértve a szőrzetet és a pofát is, így a tudósok először tanulmányozhatják ezeket ennyire ép állapotban.
„Ez a csodálatos lelet pályafutásom egyik legizgalmasabb pillanata”
– mondja Manuel J. Salesa, a madridi Nemzeti Természettudományi Múzeum paleontológusa, akit a Smithsonian Magazine tudományos hírportál idéz.
„Sok macskafélékkel foglalkozó őslénykutató, köztük jómagam is, évtizedek óta abban reménykedett, hogy láthat egy kardfogú macskafélét az örök fagyból”
– tette hozzá. Radiokarbon kormeghatározással a kutatók megállapították, hogy a kardfogú tigris kölyök 35 500-37 000 évvel ezelőtt élhetett. A Homotherium latidens fajhoz tartozott, és a késő pleisztocénben élt. A metszőfogai alapján a tudósok úgy becsülik, hogy amikor a kölyök kardfogú tigris elpusztult, körülbelül három hetes lehetett. Alekszej V. Lopatin, az Orosz Tudományos Akadémia Borissiak Őslénytani Intézetének igazgatója és a tanulmány egyik szerzője az NBC News-nak elmondta, hogy „fantasztikus érzés” volt látni egy ilyen régóta kihalt állatot.
Bár a Homotherium nemzetségbeli más fajok fosszilis csontjait már ismerték, ez a ritka kardfogú tigris kölyök volt az első alkalom, amikor
„olyan kihalt emlős megjelenését vizsgálták, amelynek nincs analógiája a modern faunában”
– írják a tanulmány szerzői. A kutatók a szenzációs felfedezésen felbuzdulva azt remélik, hogy talán sikerül egy kifejlett példányra is rábukkanniuk a szibériai permafroszt fagyos talajában.
A felfedezés jelentőségét az adja, hogy
- először fedeztek fel kardfogú tigris múmiát,
- olyan fajról van szó, amelynek nincs jelenkori leszármazottja,
- első alkalommal lehet megvizsgálni egy kardfogú macskaféle genomját.
Történelmi pillanat: lencsevégre kaptak egy olyan madarat, amiről eddig csak feljegyzések voltak
Közel ötvenezer állat- és növényfaj veszélyeztetett a világon
(Origo nyomán Szent Korona Rádió)