A legizgalmasabb régészeti leletek gyakran nem valamilyen nagy történelmi eseményhez, például csatához kapcsolódnak, hanem a múltbeli emberek hétköznapjairól árulkodnak. Erre jó példa az az ókori, a mai Irak területén, Kis romvárosában feltárt agyagtábla, amely egy egykori diákhoz köthető – eleveníti fel a Live Science.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az i. e. 1900 és 1600 közé datálható lelet egy ékírással írt matematikai házi feladatot tartalmaz, a diák pedig bizony hibát vétett.
Az Oxfordi Egyetem Ashmolean Museum nevű intézetében őrzött tárgy egyike annak a kéttucatnyi ókori babilóniai matematikai házi feladatnak, amelyet 1931-ben fedeztek fel a helyszínen. Az ókori diák az érintett táblát jegyzettömbként használta, hogy kiszámítsa egy háromszög területét.
A mindössze 8,2 centiméter átmérőjű tárgy egy derékszögű háromszöget ábrázol három ékírásos számsorral – egy-egy számsor a két oldal mentén a háromszög hosszát és magasságát jelzi, egy pedig középen a területét. A felírt értékek alapján a háromszög területének 3,5156-nek kellene lennie, a diák azonban 3,1468-nek számolta.
Kisben és a közeli Babilónban több hasonló, a korai matematikaoktatásról árulkodó leletet is felfedeztek. A hibás tábla hátoldala éppenséggel üres, de több tárgy másik felén a tanár írása is olvasható.
A régióban a matematikaoktatás fellendülése egybeesett a nagy birodalmak kialakulásával. Az algebra, a geometria és más területek kulcsszerepet játszottak a civilizációk felemelkedésében, többek között a kereskedelemre gyakorolt hatás révén.
(National Geographic nyomán Szent Korona Rádió)
12 ezer éves alagútrendszer húzódik egész Európa alatt: Skóciától Törökországig