Szovjet mészárosokat védik a magyar törvények?

Hazánkban még mindig bűncselekménynek számít a kommunista éra emlékműveinek “megrongálása”. Rendőrségi eljárás helyett szerintünk dicséretet érdemel az “elkövető”. 

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

Egy helyi lakos tett bejelentést a Paksi Rendőrkapitányságon július 26-án este, mert látta, hogy a város szélén, a 6-os főút mellett levő szovjet emlékművet valaki piros festékkel összefirkálta. Az emlékművet a II. világháborúban Paks környékén elesett szovjet katonák emlékére állították, és néhány hónappal ezelőtt újították fel. A rongáló az emlékmű három oldalára is sértő kifejezéseket írt fel, írja közleményében a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A nyomozók a bejelentést követően rongálás bűntett gyanúja miatt nyomozást rendeltek el, s azonnal adatgyűjtésbe kezdtek. Rövid időn belül a látókörükbe került egy budapesti lakos, akit összefüggésbe hoztak a rongálással.

Augusztus 6-án a fővárosban számoltatták el a 49 éves budapesti férfit, aki elismerte, hogy ő firkálta össze a paksi szovjet emlékművet.

A férfit a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, ő azonban nem rongálásként, hanem szabad véleménynyilvánításként értékelte tettét.

Akciójáért akár börtönbüntetést is kaphat – írják a rendőrség honlapján.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gyűlölet-bűncselekménynek tekinthető a kereszt rongálás

(Kuruc nyomán Szent Korona Rádió)