A digitalizációval sosem látott veszély köszöntött az emberiségre. Míg korábban egy rablónak át kellett másznia a kerítést, feltörni a zárakat, a modern kor rosszakaróinak elég pár kattintást végezniük és százak életét keseríthetik meg. A nemzetközi instabilitás pedig kifejezetten kedvező környezet ezen zavarosban halászó személyeknek. Emiatt egyre gyakoribbak a digitális világ minden szereplőjét érintő támadások.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A tisztánlátás érdekében szeretnénk minden teendőt és tudnivalót megosztani veletek az elmúlt napokban kapott figyelmeztetésekkel kapcsolatban. Kedd estig minden Hallgatónak igazolnia kell, hogy a Neptunban beállított bankszámlaszám valóban hozzá tartozik” – írták a Facebook-posztban.
Hozzátették azt is:
Jelenlegi tudásunk szerint támadás érte a Neptun-rendszert, a csalók a bankszámlaszámok átírásával igyekeztek ösztöndíjakat ellopni. Ezért az utalások biztonsága érdekében mindenkinek el kell végeznie az ellenőrzést és a visszajelzést.
Az egyetem által kért igazolást kedden este 23.59-ig végezhetik el a hallgatók.
Az esettel kapcsolatban az Eduline emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban legalább hat magyar egyetem Neptunját törték fel egy hekkertámadásban. Akkor a Pécsi Tudományegyetem hallgatói napokig nem tudtak többek között vizsgára jelentkezni és a szakdolgozatot leadni, míg az ELTE, a Corvinus, a BME, az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói a Telex nevében írt trágár üzeneteket kaptak ismeretlen személyektől.
Korábban, 2022-ben pedig a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (KRÉTA) is adathalász támadás érte: erről utóbb kiderült, két diák (egy 13 és 15 éves) volt a ludas.
Egyre nagyobb veszély a kiberfenyegetés
A kiberfenyegetés egyre nagyobb kihívást jelent Magyarországon, ahol a legelterjedtebb formái közé tartozik az adathalászat és a zsarolóvírusok. Adathalász támadások során a támadók megtévesztő üzenetekkel próbálják meg rávenni az áldozatokat személyes adatok, például bankkártya adatainak vagy jelszavaknak a kiadására. Zsarolóvírusok esetén a hackerek malware-t használnak az áldozat fájljainak titkosítására, majd váltságdíjat követelnek az adatok visszaállításáért.
Magyarországon több jelentős kiberbiztonsági incidens is történt az elmúlt években. Az egyik esetben egy magyarországi kórház rendszereit érte zsarolóvírus támadás, ami a betegadatokhoz való hozzáférés megszakadását és a rendszerleállást eredményezte, zavarva ezzel az egészségügyi ellátást és a napi működést. A támadók pénzbeli váltságdíjat követeltek az adatok visszaállításáért. Ez az eset jelentős figyelmet kapott, mivel közvetlenül érintette az egészségügyi ellátás biztonságát és hatékonyságát.
A másik eset egy specifikus adathalász kampány volt, amely magyarországi banki ügyfeleket célozott meg. Az áldozatok hamis, de hivatalosnak tűnő e-maileket kaptak, amelyek arra ösztönözték őket, hogy adják meg a banki bejelentkezési adataikat egy linken keresztül. Ez a link egy csaló weboldalra irányított, ahol a támadók ellopják az adatokat. Ez a támadás a pénzügyi adatok megszerzésére és az áldozatok banki számláinak illegális kiürítésére irányult, ami komoly pénzügyi veszteséget és bizalomvesztést okozhat a banki ügyfelek számára. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a kiberfenyegetések valós és folyamatos veszélyt jelentenek a magyar társadalomra és gazdaságra.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)