Pont 25 éve a NATO jugoszláviai légiháborújában a délvidéken lakó, székely származású Dani Zoltán vezette egység lelőtt a világon elsőként egy amerikai lopakodó repülőgépet. Az amerikai F-117 Nighthawk-t, lelövését, ami a katonai technológia csúcsát jelentette akkor székelyes fifikával sikerült bemérni.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az egykori Jugoszlávia elleni NATO-légiháború idején olyan dolog történt, ami előtte még soha, 1999. március 27-én a világon elsőként föld-levegő rakétával lelőttek egy lopakodót, egy amerikai gyártmányú F–117 Nighthawk támadó repülőgépet.
A vajdasági magyar, pontosabban al-dunai székely származású Dani Zoltán egysége, a néhai Jugoszláv Néphadsereg 250. légvédelmi dandár 3. rakétaosztálya negyedszázada a Belgrádtól nyugatra lévő Simanovci közelében egy régi Volhov tüzelőállásban várakozott.
Mivel a tűzmegnyitásra csak egy alkalom adódott, ezért az eredeti négy helyett többnyire csak két indítóberendezés volt aktiválva, és azokon sem négy, hanem csak kettő rakéta volt készenlétben. A szovjet gyártmányú, addigra már sokak által leírt, elavultnak tekintett Nyeva-komplexum alkalmazása során egy célra általában két rakétát indítanak, és ha erre sor került, akkor azonnal bontani kell a rendszert az áttelepítéshez.
Mivel a nyílt rádiózást és a mobiltelefon-hálózatot le lehetett hallgatni, ezért a rakétaosztályok vezetékes hálózaton keresztül tartották a kapcsolatot a légvédelmi központtal, amely egyébként Belgrád egyik kerületében, egy föld alatti bunkerben működött. A 3. osztály P–18-as radarját kora este, 18 órakor kapcsolták kisugárzásra, ami érdekes módon nem volt olyan veszélyes dolog.
A NATO egyik komoly hiányossága volt, hogy ezekkel az „elavult”, méteres hullámhosszon dolgozó rendszerekkel nem számoltak, technikai okok miatt a bemérő és zavaró eszközök sem működtek az alacsony VHF-tartományban.
A székely származású Dani Zoltán egy tavalyi előadásán a Magyar Nemzetnek felidézte: egészen kis dolog segítette őket a csodához, mégpedig az, hogy a légvédelmi rakétarendszer irányítóegységében – engedély nélkül – kicseréltek egy kondenzátort, illetve módosították az egyik tekercs beállítását, ahogy ő fogalmazott, „félrehúzták a frekvenciát”, és ezzel érzékelni tudták az amerikai lopakodót.
Aznap este rossz idő volt, ezért a NATO hadműveleti tervezői egy sor bevetést töröltek időjárási okok miatt, így főként az amerikai légierő alacsony észlelhetőségű gépei indultak a Belgrád környéki célpontok ellen. A bevetésről már visszafelé indultak a gépek, amikor négy „lopakodó” 20 óra 40 perckor megjelent a P–18-as radar képernyőjén. Ezt Daniék azonnal jelentették a parancsnokságnak, ahol fogalmuk sem volt a dologról, a többi rakétaosztály radarjai ugyanis semmit sem láttak. A tűzparancsot azonnal megkapta a 250. légvédelmi dandár 3. rakétaosztálya.
A Nyeva-komplexumnak harmadszorra sikerült befognia a célt, amely az új-mexikói Holloman légibázisról Európába áttelepült 82-0806-os oldalszámú F–117A Nighthawk volt. Néhány másodperc különbséggel két rakétát indítottak az ekkor 13 kilométer távolságban és 8000 méteres magasságban lévő gépre, amelyet a második eltalált.
Az amerikai gép pilótája, a szlovén származású Dale Zelko alezredes látta a gyorsan felé közeledő tűzcsóvákat, és a találat előtt néhány pillanattal már tisztában volt vele, hogy nagy a baj. A rakéta közeli robbanásának lökéshulláma miatt az amerikai gép pilótája átmenetileg nem is tudta megfogni a lába között lévő katapultfogantyút. Végül sikeresen elhagyta a gépet, amely a Budjanovci falu szélső házaitól pár száz méterre lezuhant, ahonnan a az amerikai harci kutató-mentő szolgálat időben kimentette.
A szenzációs eseményről másnap az egész világ értesült, a „láthatatlan” gép elvesztése sokkhatásként érte a NATO bevetéstervezőit és a pilótákat is. A lezuhant gép darabjait a szerb hatóságok azonnal begyűjtötték; nagy részük a belgrádi repüléstörténeti múzeumban látható, de több mint valószínű, hogy fontos elemek eljutottak az orosz és kínai tervezőintézetekhez is, nagyban segítve az ott folyó kutatásokat, fejlesztéseket.
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)