Ahogy azt már korábban kifejtettük, továbbra se a palesztin szuverenitás kerül előtérbe, hanem egy „független” nemzetközi bizottság felügyelné Gáza újjáépítését. Azonban a mostani tervezet azt is előirányozza, hogy a palesztin militáns szervezeteket (vagyis a Hamászt) meg kell semmisíteni.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn jóváhagyta határozatot, amely jogi alapot biztosít az amerikai adminisztráció gázai béke- és újjáépítési tervének. A szavazás egyben jelentős diplomáciai győzelem a Trump-kormány számára, amely az elmúlt két év háborúskodása során elszigetelődött az ENSZ-ben az Izrael iránti, szinte feltétlen támogatása miatt.
Az elfogadott határozati javaslat tartalmazza Trump 20 pontos tűzszüneti tervének továbbfejlesztett változatát. Ez egy „Béketanácsot” (Board of Peace) irányoz elő, amelynek tagjai nemzetközi felügyelők (palesztin szuverenitás helyett). Ők felügyelnék azt a palesztinokból és nemzetközi szakértőkből álló, „technokrata, apolitikus” bizottságot, amely Gázát kormányozná átmenetileg. Ez a csoport határozná meg a kereteket és kezelné a Gáza újjáépítéséhez szükséges finanszírozást, amíg a Palesztin Hatóság jelentős reformokat nem hajt végre.
A határozatot 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el, Oroszország és Kína vétózhatott volna, de inkább tartózkodtak.
Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a szavazás előtt Gázát „földi pokolnak” nevezte, és a határozat egy példányát felmutatva azt életmentőnek nevezte.
Azért csak „kiirtanák” a Hamászt
Bár korábban a tervezetben úgy szerepelt, hogy a Hamásznak „nem lenne hatalma” a gázai övezet felett, a mostani tervezetben már úgy szerepel, hogy meg kell őket semmisíteni. Magyarán tehát ugyanúgy folynának tovább a fegyveres konfliktusok.
A Biztonsági Tanács határozatai jogilag kötelező erejűek, bár nincs mechanizmus ezek kikényszerítésére, csupán szankciókat hozhatnak a jogsértőkkel szemben.
A nemzetközi stabilizációs erők egyik kihívása az lesz, „hogyan szálljanak szembe a Gázában maradt felfegyverzett Hamász-harcosokkal.” A határozat kimondja, hogy az erők feladata lesz a gázai katonai infrastruktúra megsemmisítése és a militáns csoportok fegyvereinek leszerelése. Azonban a békefenntartókat küldő arab és muszlim országok – Egyiptom, Indonézia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek –, tartanak attól, hogy csapataik fegyveres összecsapásokba keverednek a palesztin militánsokkal, és a további vérontás az arab közvéleményt ellenük fordítja. Ezek az országok azt mondták, hogy szükségük van a Biztonsági Tanács engedélyére, hogy csapataikat saját lakosságuk ne tekintse Gáza megszállóinak.
A következő lépéseket számos bizonytalanság övezi, mivel Izrael továbbra is támadja Gázát, és Ciszjordániából is erőszakos megmozdulásokat jelentettek.
Trump béketerve: Palesztin szuverenitás helyett nemzetközi felügyelet
(444 nyomán Szent Korona Rádió)
