Az Egyesült Királyságból az EU-ba exportált méz esetében 100%-ban azt gyanították, hogy hamis termékeket akarnak eladni a boltok polcaira. A megbukott Egyesült Királyságból származó mintákon kívül mindezek mellett 137 terméknél találtak „legalább egy idegen cukorforrásra utaló elemet”.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Egy európai uniós vizsgálata megállapította, hogy az Egyesült Királyságból származó mind a 10 mézminta megbukott a hamisítási teszteken. Kiderült ugyanis, hogy a termékeket bár Nagy-Britanniában keverték vagy csomagolták, valószínűleg a tengerentúlról származik, és cukorsziruppal keverték. Az Egyesült Királyságból Európába exportált méz esetében tehát 100 százalékos volt a gyanú, hogy a mézet más országokban állították elő, majd újra feldolgozták az Egyesült Királyságban, mielőtt az EU-s piacra dobták.
Az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatósága 18 országgal együttműködve 320 mintát vizsgált meg. Azon túl, hogy a brit minták megbuktak, további 137 termékben „legalább egy idegen cukorforrásra utaló elemet” mutattak ki.
Az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala arra figyelmeztetett, hogy
„az ilyen gyakorlatokkal becsapják a fogyasztókat, és veszélybe sodorják a tisztességes termelőket, mivel tisztességtelen versenyben állnak a piaci szereplőkkel szemben, akik a tiltott, olcsó összetevőknek köszönhetően le tudják csökkenteni az árakat”.
Az élelmiszercsalási adatbázis szerint egyébként a méz az olívaolaj és a tej mellett a világ három leggyakrabban hamisított élelmiszere közé tartozik, és cukorsziruppal és egyéb színezék hozzáadásával hamisítják.
Az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy vizsgálja az eredményeket, de a kabinet megítélése szerint a fogyasztók biztonságát nem fenyegeti veszély. A Környezetvédelmi, Élelmiszer-és Vidékügyi Minisztérium is reagált a kiábrándító vizsgálati eredményekre. A tárca leszögezte, hogy „az Egyesült Királyság kormánya nagyon komolyan veszi az élelmiszercsalás minden formáját, így a mézhamisítást is”.
Mindenesetre a szakemberek arra figyelmeztetik a fogyasztókat, hogy kellő körültekintéssel vásároljanak olyan mézet, amely az Egyesült Királyságból származik. Lynne Ingram méhészmester például elmondta az egyik brit lapnak, hogy
„ha olyan olcsó a méz, hogy például 75 penny egy üveg, az túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. Irreális, hogy az emberek ilyen áron képesek lennének valódi mézet előállítani”.
Ingram ezért azt javasolta, hogy a vásárlók olyan mézet válasszanak, amelynek címkéjén fel van tüntetve a származási ország, és ideális esetben hagyományos helyi méhészektől szerezzék be az árut.
Tavaly az Egyesült Királyság több mint 38 ezer tonna mézet importált Kínából, ahol köztudottan fennáll a cukorsziruppal való hamisítás veszélye. A fogyasztók pedig nincsenek tisztában a méz valódi eredetiségével, mivel a származási ország megjelölése nem kötelező egynél több nemzetből származó kevert termék esetében. Arturo Carrillo, a nemzetközi mézhitelesítési hálózat mexikói koordinátora azt nyilatkozta egy lapinterjúban, hogy
„az Egyesült Királyságot elárasztja a Kínából importált, nagyon olcsó, hamisított méz. Ami kiábrándító, hogy a brit hatóságok vonakodnak elfogadni és kezelni ezt az óriási problémát”.
Ukrajna segélyeinek egy részét később vissza kell fizetni az Egyesült Államoknak
(V4NA nyomán Szent Korona Rádió)