Mennyire alapos egy „független politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet” (Political Capital) jobboldalt vizsgáló, feltáró tanulmánya? Annyira, hogy egy szervezetet képesek összekeverni egy hírportállal, képesek összekeverni az önállóan működő Szent Korona Rádiót a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal; képesek beállítani egy hírportál anyagait, mintha azok 100%-osan a Mozgalom véleményét tükröznék, sőt még a hírek tartalmát is ferdítik, s azok nyilvánosságra hozatalának indítékait sem értik meg. Az alábbiakban Barcsa-Turner Gábor (HVIM társvezető) gondolatait közöljük a Political Capital szint alatti elemzéséről:
Kövesd nyomon a Szent Korona Rádió híreit Telegramon is!
Háborús, exkluzív anyagok, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Ismételten egy pongyola, felszínes „kutatás” látott napvilágot a Political Capital részéről. Ezúttal az orosz-ukrán konfliktus és a magyar szélsőjobboldal viszonyát „elemzik”. Csak a Vármegyét érintő részekre reagálnék néhány gondolattal.
A legnagyobb probléma az összeállítással, hogy nem tud megkülönböztetni egy médiafelületet (Szent Korona Rádió) egy mozgalomtól (HVIM). A HVIM nyilván kötődik a Szent Korona Rádióhoz, de nagyon erős csúsztatás az állítani, hogy a kettő azonos lenne. A Magyar Nemzet szemlézésénél sem azt írják, amikor ott megjelenik egy cikk, hogy az a Fidesz álláspontja, vagy a 444-nél, Telexnél sem írják oda, hogy ez az úgynevezett „Ellenzék” álláspontja.
Az elemzés komolyságát mutatja, hogy ezzel ellentétben egyszer sem idézik a HVIM egyetlen közleményét az orosz-ukrán háborúban, ami tényleg hivatalos álláspontnak tekinthető, és amiben elküldjük a magyarországi nagyszájú nagykövet nőt a bús francba.
Na, de nézzünk néhány konkrétumot!
„saját „bábkormánya” helyén tartása (HVIM, Bogár László nyomán)” – ez egy Magyar Nemzet cikk szemlézése a Szent Korona Rádió által, amit kiegészítettek a cikk szerzői idevágó Bogár László gondolatokkal, tehát nem a HVIM álláspontja, bár nagyjából egyetértünk vele (mégha nem is mindenben), de nem a HVIM, mint mozgalom álláspontjáról van szó, hanem egy publicisztika és egy videós anyag szemlézéséről.
„A HVIM például, hogy kiegyensúlyozza a „teljes mértékben az ukránok oldalán álló nyugati médiát”, többször is szemlézte a csecsen elnök, Ramzan Kadirov Telegram csatornáját.” – A Szent Korona Rádió szemlézi. De amúgy, ha már itt tartunk, mi sokkal inkább szimpatizálunk a csecsen harcos társadalommal, mint akár az ukrán, akár az orosz féllel, mert jóval több tradicionális elemet tartalmaz. Ennél mélyebben nem is mennénk bele a kérdéskör boncolgatásába. Kísérletet sem teszünk megmagyarázni, hogy a felszínes, akár politikai, akár szubkulturális szintek helyett mi milyen szempontokat vizsgálunk.
Az egyik legképtelenebb állítás, miszerint „Barcsa-Turner Gábor szerint Oroszország számára most jött el az idő, hogy kihasználja a gyengülő EU helyzetét,” Miről van szó a cikkben? Arról, hogy Oroszország érvelését elemzem, hogy Oroszország értékelhette így a helyzetet. Ebből a szempontból irreleváns, hogy az én gondolkodásom megegyezik-e Oroszország érveivel (részben igen), de egy elemzést, ahol egy másik fél érveit próbálja a szerző (jól vagy rosszul) feltárni, úgy előadni, hogy azok az ő gondolatai, az több, mint csúsztatás!
– A donbászi népirtás kérdését úgy kezeli a „kutatás”, mintha azt csak a „szélsőjobboldal” képviselné Magyarországon. Ezek szerint az Index is a Kreml kottájából játszik? (Ezt a cikket még a háború előtt hozták le több portálon is.)
Többi részét nem is elemezném ennek a kutatásnak, mert típushibaként tér vissza, hogy a Szent Korona Rádió, mint hírportál anyagait egy az egyben a HVIM álláspontjaként kezelik. Néhány gondolatot jegyeznék csak meg a továbbiakban:
– Felrója az elemzés, hogy nincsenek források és egyoldalú (szerintük Kreml-párti) a tájékoztatás. Erre az lehet a válasz, amit a Szent Korona Rádió több cikkében is megírta már, hogy 1. a magyarországi médiát olvasva egyértelműen az ukrán propaganda tarol, de az orosz álláspont és az ukrán bűnöket bemutató anyagok nincsenek bemutatva 2. A Szent Korona Rádió volt, hogy helyesbített is – amúgy Telexről induló hír volt, de volt, hogy orosz háborús bűnöket mutatott be, és ami nem egyértelmű, azt pedig jelzi. És az sem igaz, hogy az ukrán hősiességet ne ismerné el a Szent Korona Rádió (vagy a HVIM). Ennél kiegyensúlyozottabb tájékoztatást nehéz találni.
– Ha már ennyire kutatják a szélsőjobboldalt a Political Capitalnél („alapos és kitartó” gyakornokokkal), akkor miért nem kutatják azt is, hogyan lehetséges, hogy az Azov vadsovinisztái lettek a háború hősei és sorra jelennek meg a magyarországi médiában is a róluk szóló, megengedő, őket mosdató anyagok, miközben a korábbi, dehonesztáló cikkek egyszerűen eltűnnek a keresőkből és oldalakról?!
– Az miért nem elemzés tárgya, hogy a korábban pacifista és a háború természetét meg nem értő balliberális oldal hogyan lett „háborúpárti”? Konkrétan Magyarország második világháborús szerepvállalása kapcsán a következő érveket hallhattuk: Miért nem adták meg magukat az egyértelmű túlerővel szemben Budapest ostrománál? Ezzel szemben Mariupolt, Harkovot, Herszont stb. védők hősök. Miért kellett szétlövetni a várost?! – visszatérő érv a második világháború kapcsán. Most nem nagyon halljuk azt a kérdés, hogy miért nem lettek ukrán városok „nyílt városok”, ezzel megkímélve a „szép épületeket és hidakat”, vagy éppen a polgári lakosságot. Lelkesen tapsolnak a balliberálisok, hogy képzetlen civileket küldenek felszerelés, fegyverzet nélkül a frontra öngyilkos küldetésre, modern harckocsikkal molotov-koktéllal szembeszállva… (amikor mi gyakorlunk – pusztán szórakozásból-, koktélokkal, akkor meg elmebetegnek néznek minket). Ha igaz a balliberálisok narratívája, miszerint Oroszország ugyanaz az a Szovjetunió, aminek agresszióját el kell ítélni, és nem gond a horogkeresztes zászló sem, akkor revideálni kellene a második világháború értékelését is. Szerintünk.
Barcsa-Turner Gábor – HVIM társvezető Gúttamási, 2022.03.31.
(HVIM.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Olcsó és felszínes neonácizással még mindig könnyű doktorit szerezni
Reagálás egy kutatóintézetnek álcázott balliberális propagandagépezet tanulmányára