A magyar gazdaság eredményét többségében, tetszik, nem tetszik az összeszerelő üzemek adják. Ezen felül meghatározó még a mezőgazdasági teljesítmény, amit számottevően a gabonák és az olajos magvak exportja tesz ki.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Magyarország messze gazdasági súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben: míg 2020-ban a magyar gazdaság (nominális) kibocsátása az 57. helyre volt elég a Világbank szerint, addig az export bruttó értékét tekintve hazánk a 33. volt a világon. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom a GDP arányában világszinten is kiemelkedő, 2020-ban a magyar export GDP-arányos értéke a 10-12. legmagasabb volt globális szinten. Általában erre hivatkozva szokott a magyar kormány dicshimnuszokat zengeni.
Ugyanakkor az is világos, hogy a magyar exportadatok mögött elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi gyárai és szolgáltatóközpontjai állnak, márpedig ezek termelésének nehéz lenne nemzeti jelleget tulajdonítani.
Történelmi drágulás az üzemanyagpiacon és vészesen közeleg a hatósági ár kivezetése
Az olaj és gáz ára tovább emelkedik, amikor a pár nap alatt egy euro elérte a 400Ft-os lélektani határt. Megjegyzendő, hogy 2008 óta nem zuhant ekkorát a forint. A mesterségesen 480-an forinton tartott üzemanyagár a valóságban a mai nappal így nézne ki 95-ös benzin: 594 Ft/liter, Gázolaj: 640 Ft/liter. Ez azt jelenti, hogy ha most vezetnék ki a hatósági árat, akkor a benzin 114, a gázolaj 160 forinttal drágulna. Ez további drágulást fog generálni minden területen.
Gáz ára és a műtrágya, ami súlyos élelmiszerválságot is okozhat
Egy év alatt, 2022-re csaknem a háromszorosára drágultak a különféle műtrágyák, miután meredeken, szinte óráról órára emelkedik a legfontosabb alapanyaguk, a földgáz ára. A dráguló nyersanyag miatt kedvezőtlen helyzetbe került műtrágyagyártók sorra csökkentik vagy állítják le termelésüket, így máris ellátási nehézségek alakultak ki a piacon. Az árnövekedés az orosz-ukrán háború miatt tovább fog folytatódni. Ma már az antwerpeni tőzsdén 3600 euroba került 1000 m3 gáz. Azaz, 400 forint/euróval számolva 1440 ft/m3, ami legalább tizenkétszerese a magyarországi árnak. Jelenleg a rezsicsökkentés miatt ezt nem érezzük. A mesterséges magyarországi ár kialakítás fenntarthatatlan és hamarosan drasztikus változások lesznek idehaza is (nyilván a választások után – a szerk.).
Egekben a gáz ára és jelentősebb csökkenés nem is várható, de egyelőre legalább az ellátás folyamatos. Ugyanakkor ha nem jön az orosz gáz, leállhat a Nitrogénművek is. A műtrágyagyártás uniós szintű akadozása nemcsak a mezőgazdaság számára okoz problémát, de más ágazatok is bajba kerülhetnek.
Ukrajna orosz inváziója miatt ismét elképesztő ingadozások látszanak az európai gázpiacon is, ez pedig ismét bizonytalanná teszi az európai műtrágyagyártást is, mivel az az elmúlt tíz évben a spotpiacról dolgozott. Utóbbinak köszönhetően maradt az alapanyag ára folyamatosan az olajképletes ár alatt, ezzel lent tartva a műtrágya árát is éveken keresztül.
A világ műtrágya gyártóinak és felhasználóinak köre erős koncentrációt mutat. A tíz legnagyobb gyártó ország az összes termelés 77 százalékát állítja elő, és a globális felhasználás háromnegyed része szintén tíz országhoz köthető. Gyártás tekintetében Kína az első, a nitrogén- és a foszforgyártás több mint harmada itt történik, és a káliumgyártásban a negyedik legnagyobb piaci szereplő, 9 százalékos részesedésével. Az európai országok közül Oroszország a vezető műtrágyagyártó, a káliumgyártás ötöde kötődik hozzá, de a globális nitrogén- és foszforgyártásból is 7, illetve 5 százalékkal részesedik. (Magyarország az 52. helyet foglalja el a műtrágyát gyártó országok sorában.)
A Yara International műtrágyagyártó vezetője szerint óriási sokkot okozhat az orosz-ukrán háború a globális élelmiszerállátásban, valamint az élelmiszerköltségekben. Úgy látja, mivel Oroszország hatalmas mennyiségben termel olyan tápanyagokat, amelyek a műtrágya-előálltás alapanyagai, ha egyes növények nem kapják meg a műtrágyák által biztosított szükséges elemeket, akkor akár 50 százalékkal is csökkenhet a terméshozam. Kiemelte, számára nem az a kérdés, hogy lesz-e élelmiszerválság a világon, hanem az, mekkora lesz.
Eközben az Oroszországot sújtó háborús szankciók hatására felfüggesztette a műtrágyaexportját Oroszország. A drasztikus döntés mögött az áll, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanásával több nagy szállítmányozó cég is felfüggesztették oroszországi tevékenységüket, vagyis a leginkább konténerekben szállított műtrágyát nem tudták és nem tudják most se eladni az orosz termelők.
Hogy mennyire nagy a baj azt jól jelzi, hogy a gabonaexport tiltásáról döntött a kormány az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta áremelkedések miatt. Az erről szóló kormányrendelet már a Magyar Közlönyben is megjelent.
A rendelet mellékletében nyolc stratégiai jelentőségű terméket neveznek meg, ide tartozik a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szójabab és a napraforgómag. Amennyiben ezeket az alapanyagokat egy személy vagy egy vállalkozás kivinné Magyarország területéről, köteles azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) bejelenteni, és a gabona külföldre szállítása csak akkor kezdhető meg, ha az állam a bejelentéstől számított harminc napon belül nem tesz olyan nyilatkozatot, amely szerint élne az elővásárlási vagy vételi jogával.
A búza ára még az orosz-ukrán háború előttről
A fentiekből kiderül, hogy stratégiai kérdés a műtrágyapiac birtoklása hazánkban. A Nemzeti Agrárkamara már kilátásba is helyezte, hogy az állam át is veheti a Bige László által tulajdonolt hazai műtrágyagyár a Nitrogénművek üzemeltetését.
Leginkább a lengyel és a magyar gazdaságot érinti a szomszédban zajló háború a két ország gazdaságainak kitettsége miatt.
(Agronaplo, Index, G7, Agroforum nyomán Szent Korona Rádió)