Történelmi kezdeményezés indul útra, ugyanis a Mi Hazánk összekapcsolja a potenciális exportpiacok képviselőit és a hazai termelőket. Ilyet parlamenti párt még soha nem tett – erről beszélt Toroczkai László az első Hungulf konferencia és vásár megnyitóján szombaton. A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta, rengeteg lehetőség van a világban az Európai Unión kívül, amelyek megalapozhatják, hogy Magyarország megteremtse a saját erős, független gazdaságát. Toroczkai László pártja azzal a céllal hívta életre a Hungulf Expót, hogy segítse a hazai prémium termékek Öböl-menti országokba történő exportját. Az első rendezvényen mintegy száz termelő, vállalkozó mutathatta be a portékáit.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Gazdasági fejlődés és hagyománytisztelet
Toroczkai László az Interparlamentáris Unió Magyar-Öböl-térség Országai Baráti Tagozatának alelnökeként másfél évvel ezelőtt részt vett a világszervezet 146. közgyűlésén Bahreinben. Később Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben járt. Ezek a látogatások indították el azt a gondolatot, amelynek a Mi Hazánk főszervezésével és az Öböl Menti Együttműködési Tanács országai (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia) meghívásával életre hívott Hungulf Expó és Konferencia csak a kezdete.
Toroczkai László a Hungulf expón
Elképesztő gazdagsági fejlődést és hagyománytiszteletet láttam ezekben az országokban, és megértettem a jólétük alapját. Azt, hogy a fejlődés titka a határozott, jól szervezett vezetés
– fogalmazott Toroczkai László.
A pártelnök kiemelte, nekünk, magyaroknak is van mire büszkének lennünk, a magyarok szorgalma és tudása, kreativitása, a gazdagon termő föld, amelyen GMO-mentes egészséges, zamatos élelmiszerek alapanyagait tudjuk megtermelni, mind-mind olyan érték, amelyre igény van a világban. Az exportaktivitáshoz azonban állami segítségre van szükség.
Magyarország és az Öböl-menti országok közötti kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre és előnyökre kell építeni, mert ezekből a kapcsolatokból mind a két fél profitálhat
– jelentette ki Toroczkai László.
A gyümölcstermésztésről a Hungulf Expón
Apáti István országgyűlési képviselő, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke hazánk gyümölcstermesztő képességeire hívta fel a figyelmet. Külön kiemelte az almát, a meggyet és a diót, amelyekből prémium minőségű a magyar.
Almát 80 ezer hektáron termesztenek ma Magyarországon. Hazánk Európa harmadik legnagyobb meggybefőtt-előállítója, a fagyasztott meggyből mintegy 70 százalékos a részesedés, az itt megtermelt dió pedig minden tekintetben abszolút prémium minőséget képvisel.
Megjegyezte, hogy a magyar diót például a kilencvenes években még az amerikai tőzsdén is jegyezték.
Magyarországon belül Szabolcs-Szatmár Bereg vármegye Apáti István szerint az ország édenkertje is lehetne, de messze nem használjuk ki az adottságait. Kiemelte még Észak- és Közép-Magyarországot, valamint a Dél-Dunántúlt, ahol kiváló minőségű, exportképes gyümölcsöket termesztenek.
Elsőrendű érdekünk az új piacok megtalálása, amely által csökkenthető az uniós támogatásoktól való függés
– húzta alá Apáti István.
Exportnagyhatalom
Dócs Dávid, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a hungarikum bizottságnak a tagja történelmi áttekintést adott a magyar mezőgazdaságról és annak világpiaci helyzetéről. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy prémium termékeink és a hungarikumok az egész világban versenyképesek lehetnek. Külön kiemelte a tokaji borokat, a magyar szürkemarhát, a magyar ló- és kutyafajtákat, amelyekkel már az előző évszázadokban jelen voltunk külföldi piacokon.
Hungulf expó Toroczkai László
Magyarország már a középkorban is exportnagyhatalom volt. Magas minőségű, prémium élelmiszerrel Európa több országát ellátta. Olaszországba és Németországba szürkemarhát exportáltunk, a lengyel királyi és nemesi udvarokba kiváló tokaji borainkat szállítottuk. Volt idő, amikor Budapest a világ második legnagyobb malomipari központja volt és még Brazíliába is exportáltunk. A cukorrépának mintegy 70 százalékát tudtuk külföldön értékesíteni
– emlékeztetett Dócs Dávid.
Hozzátette, a magyar élelmiszerek ma már mennyiségben kevésbé, de minőségben annál inkább felveszik a versenyt a nagyobb országokéval.
Ma a magyar élelmiszer-kivitel 70 százaléka az Európai Unió 27 országába történik. Ennek komoly veszélyei is vannak. Az európai agrárium nehézségeire az unión kívül kell keresnünk a megoldást
– jelentette ki az agrár szakpolitikus a Hungulf konferencia színpadáról.
A Hungulf Expó és Konferencián 90 termelő mutatkozott be. A standokon megjelentek többek között magyar mézek, befőttek és savanyúságok, lekvárok, gluténmenetes lisztkeverékek és tészták, kézműves termékek, például különleges prémium minőségű kézzel varrt bőrcipők de termeléstechnikai innováció is. A vásár során több termelő kérdésünkre arról számolt be, hogy már most első alkalommal potenciális partnerekre talált. A rendezvényen különböző témakörben tartottak szakmai előadásokat, amelyek a hazai termelőket segíthetik napjaink nehézségeinek leküzdésében és az Öböl-menti piacok felé nyitásban.
(Fotó: Vályi Levente, Magyar Jelen – Szent Korona Rádió)
Agrárország vagyunk, de továbbra is veszélyeztetik az olcsó importáruk a gazdaságot
